Back to top

Vizes élőhelyek újultak meg a Duna egykori árterén

Lezárultak a dávodi Földvári-tó és a karapancsai erdei tavak rehabilitációjának kivitelezési munkái Bács-Kiskun megyében, amelyek eredményeként védett madaraknak otthont adó vizes élőhelyek újultak meg a Duna egykori árterén - tájékoztatta Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) az MTI-t.

(illusztráció)
(illusztráció)
A pécsi központú intézmény közleménye szerint a két kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi területet a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) több mint 300 millió forintos támogatásából újította meg a nemzeti park.

A műtárgyak felújításával, a csatornák és tavak kotrásával megvalósított élőhelyfejlesztésnek köszönhetően már az idei évben sikerült mindkét vízrendszert teljesen feltölteni, lehetőséget adva a változatos, vizes élőhelyekhez kötődő fajok megjelenésének és megtelepedésének

- írták a közleményben. projekt eredményeképpen a dávodi Földvári-tónál a telepesen fészkelő madárfajok, mint például a nagy kócsag és a kiskócsag, zavartalanul kezdhettek a költéshez. Két másik tóegység kotrásával létrejött nagy kiterjedésű, nyílt vízfelületen pedig változatos madárvilág jelent meg táplálkozni, illetve több faj - így cigányréce, böjti réce, szárcsa, nyári lúd - is költéshez kezdett a part menti növényzetben.

Azt írták, hogy késő tavasszal már a nyári ludak tojásos fészekaljaira bukkantak a területen, s nagy számban voltak jelen szárcsák és rendszeresen megjelent vadászni a rétisas is. DDNPI összegzése szerint a gazdag élővilág fennmaradásának biztosítása érdekében elnyert európai uniós támogatás segítségével a szárazodó Mohács-sziget területein javul az ökológiai állapot, illetve növekszik a jellegzetes vizes és vízi, erdei élőhelyek kiterjedése is.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

A barnamedvék „elköltöznek”, hogy vadászni tudjanak

A kutatások szerint a barnamedvék tavasszal élőhelyet váltanak, hogy rénszarvasra és jávorszarvas borjakra tudjanak vadászni.

Brüsszelben a hatástanulmány

Az Európai Bizottság fokozatos lépéseket tesz az ólomtartalmú lőszerhasználat betiltásáért. A Bizottság rendelete egy éve jelent meg, amelynek legfontosabb eleme a vizes élőhelyeken és puffer zónájukban az ólomtartalmú sörétes lőszerek használatának tilalma és azok birtoklásának határozott kizárása a vadászatból.

Felismerik barátaik hangját a vízilovak

Egymás felismerésére használják messzire eljutó hangjukat a vízilovak. Egy afrikai rezervátumban végzett új kutatás szerint a tülkölő hang segít megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, és valószínűleg az egyes egyedeket is felismerik általa.

Farsangot rendez a hétvégén a fővárosi állatkert

Változatos programokkal, egyebek mellett látványetetésekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, kézműveskedéssel várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hétvégén, a Mackófarsang című rendezvényen - tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

A természetvédők felháborodtak, amiért három ország a farkasok vesztét akarja

Finnország csatlakozik Svédországhoz és Norvégiához, hogy felmérjék a téli farkasállományt, de eközben a természetvédelmi csoportok az Európai Unióhoz segítségét kérik, hogy lépjen fel a farkasok lemészárlása ellen.

Kezdődik az erdei fülesbaglyok országos felmérése

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva országos felmérést szervez az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.