Back to top

Zöld jelentés Szlovákia agráriumáról

Szlovákia gazdasága a 2020-as járványévben 4,8 százalékkal 85 milliárd euróra esett vissza. Az állóeszköz-felhasználás is 12 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A munkanélküliség is 6,7 százalékra emelkedett. Mindezek ellenére a nominális havi bruttó átlagbéremelkedett. Az ország exportja elérte a 76,1 milliárd eurót, az importja pedig a 72,8 milliárdot.

Szlovákia gazdasága a 2020-as járványévben 4,8 százalékkal 85 milliárd euróra esett vissza. Sajnos nem csak a gazdaság teljesítménye romlott, az állóeszköz-felhasználás is 12 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Két százalékkal kevesebben dolgoztak, a foglalkoztatottak száma 2,53 millió volt, így a munkanélküliség is 6,7 százalékra emelkedett. Mindezek ellenére a nominális havi bruttó átlagbér 3,8 százalékkal 1133 euróra emelkedett. Szlovákia gazdasága nagyon nyitott, erről árulkodik, hogy az export 2020-ban elérte a 76,1 milliárd eurót, az import pedig a 72,8 milliárdot.

A napokban terjesztette a szlovák kormány elé az agrárminisztérium az úgynevezett Zöld jelentést, ami hagyományosan az előző év folyamatait igyekszik bemutatni. Érdemes belepillantanunk, hogy egy jó összképet kapjunk az ország mezőgazdaságáról. Fő megállapítása szerint a szlovák mezőgazdaság helyzete a 2020-as járványévben inkább romlott. Szinte minden statisztikai mutató csökkent, kivéve az átlagbért és az állóeszköz-felhalmozást. Továbbra is deficites Szlovákia agrár-külkereskedelmi szaldója.

Mezőgazdasági termelés

A mezőgazdaság aránya a szlovák GDP-n belül nagyon alacsony, és évről évre csökken. Tavaly már csak az összteljesítmény 2,1 százalékát tette ki. Az ágazatban 48,5 ezren dolgoztak, ami éves szinten
8,8 százalékos csökkenést jelent. A jelentés szerint a mezőgazdasági vállalatok összesítve 3 milliárd eurónyi bevételt képeztek, amiből mintegy 63 millió eurónyi hasznot mutattak ki, ami az ágazat 2,1 százalékos rentabilitását mutatja. A vállalatok kétharmada tudott kimutatni hasznot, egy hektár szántóföldön átlagosan 39,4 eurónyi nyereséget állítottak elő.

Szlovákia 2019-ben, a hivatalos statisztika szerint, 2,3 millió hektár mezőgazdasági területtel bírt, ami évről évre csökken.

Ebből 1,9 millió hektárt műveltek meg, 1,35 millió hektár szántót és 520 ezer rétet, kaszálót. A jelentés kiemeli, hogy elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének köszönhetően, 2019-hez képest a növénytermesztés bevételei 19 százalékkal emelkedtek, illetve az előző évek zuhanásához képest, csupán 2,3 százalékkal csökkentek az állattenyésztés bevételei. Legnagyobb ár­emelkedés a gyümölcsöknél (10,8%), a zöldségnél (5,7%), az olajos magoknál (5%), illetve a sertésnél és az abból készült termékeknél (6,7%), illetve a tojásnál (10,1%) volt tapasztalható.

Tovább erősödött a növénytermesztés (63%) dominanciája az állattenyésztés (37%) felett. A növénytermesztésben szin­te az összes ágazatban javultak a termésátlagok, a hüvelyeseknél 23,5, a gabonaféléknél 11,6, illetve az olajos magoknál
6,7 százalékkal.

Az állatlétszám a tejelő tehenek kivételével szinte az összes fontos csoportban növekedett.

Többet sikerült kinevelni vágómarhából (0,1%), vágóbaromfiból (1,3%), előállítani tehén- (1,3%) és juhtejből (0,7%). Viszont csökkent a teljesítmény a vágósertések (-3,5%), a bárányhús (-11,6%), illetve a tojás (-0,2%) esetében.

A malacok arca különböző
A malacok arca különböző
Fotó: pixabay.com
Szlovákiában a mezőgazdaságban jóval kevesebb vállalkozás működik, mint Magyarországon. A kereskedelmi társaságok gazdaságilag sikeresebbek voltak. Nőtt a jogi személyként vállalkozók és a magángazdák száma is, a szövetkezeteké csökkent. A magángazdaként vállalkozók a mezőgazdasági terület 8,7 százalékát művelik. A magyarlakta járásokban magasabb a magángazdák aránya.

A vállalatok költségeik 32,7 százalékát anyag- és energiaszükségletük kielégítésére fordították, 18,4 százalékát pedig bérezésre. Jelentősen emelték az önkormányzatok az ingatlanadót is. A 2019-es 32 millió euróhoz képest 2020-ban már 35,5 millió eurónyi ingatlanadót fizettek be a gazdák, ebből a mezőgazdasági területre 29 millió euró jutott. Az is igaz, hogy majdnem ennyivel kevesebb nyereségadót fizettek, és megemlítendő, hogy Szlovákiában a gazdák kedvezményt kapnak a dízel üzemanyag fogyasztási adójára.

A vállalatok gazdálkodását befolyásolta az kedvező kamatkörnyezet, aminek következtében növekedett a vállalatok hitelállománya is. Ez elérte a teljes vagyonuk 41,4 százalékát.

Jelenleg a hitelállományt 901 millió euróra becsülik, a hitelek zöme, 438 millió eurónyi, 5 évnél hosszabb lejáratú. A teljes hitelállományból 53,6 millió eurónyit tartanak kockázatosnak.

Mintegy 2,6 százalékot tettek ki az összköltségből a bérleti díjak. Ezek nagysága természetesen régiófüggő, a déli síkságokon 2019-ben az átlagos bérlemény ára elérte a hektáronkénti 160 eurót, míg a hegyvidéki bérlemények alig haladták meg a 34 eurót.

A gazdák mintegy 26 millió euró értékben kötöttek biztosításokat vagyonra, termésre, illetve állatokra. A biztosítások megkötését a minisztérium is támogatta, mintegy 5 millió euróval, de csupán 821-en nyerték el a biztosítási összeg 65 százalékos támogatását.

A mezőgazdasági területek piaci árát 2019-ben átlagosan 0,9 euró/m2-es áron jegyezték, de természetesen itt is nagyok a különbségek, mind a kultúrák, mind a régiók viszonylatában. A régiók között akár 7–8 szoros is lehet a különbség. Legtöbbet természetesen a gyümölcsösökért fizettek (4,42 €/m2), a szántóért 1,5 eurót, a szőlők (0,59 €) és a kaszálók (0,40 €) átlagos értéke csökkent.

Élelmiszeripar

Az előzetes eredmények szerint az élelmiszeripar is pozitívummal zárt, a vállalatok összesítve 265 millió euró hasznot termeltek, és ha kicsivel is, a bevételeik meghaladták az 5 milliárd eurót. A haszon legnagyobb részét a húsz fő feletti vállalatok képezték, a vállalatok
71 szá­zaléka tudott nyereséget kimutatni.

A vállalatok kevesebb malátát (-9,6%), kenyeret és pékárut (-9,3%), hústerméket (6,3%), búzalisztet (-2,6%) állítottak elő. Viszont több bor (19,4%), tojás- (16,7%) és tejtermék (11,9%), zöldség- (6,3%) és tésztaféle (5,1%) készült.

Az élelmiszeriparon belül a húsipar hozta a bevételek 22,1, a tej­ipar 16,6, illetve a pékek a 14,1 százalékát. Az ágazatban 2020-ban 54 ezren dolgoztak, számuk egy év alatt 2800-zal csökkent. Viszont az átlagbér 6,7 százalékkal
1110 euróra emelkedett.

Szlovákiában a húsfogyasztás egy év alatt 2,9 kilogrammal 72,2 kilogrammra nőtt, ami elsősorban a disznóhúsnak köszönhető. Nőtt a halfogyasztás is 5,9 kg/főre. A tej és tejtermékek fogyasztása is 5,4 kilogrammal nőtt, már 179 kiló. A liszt fogyasztása 78,9 kg/fő és a burgonyáé 55,9 kg/fő. Csökkent viszont a gyümölcs- (1,1 kg-mal, 66 kg/fő) és a zöldségfogyasztás (0,3 kg-mal, 106,5 kg/fő).

Agrár-külkereskedelem

Érdekes, hogy míg a szlovák külkereskedelem értéke csökkent a járvány idején, az agrár-külkereskedelem enyhe, 5,4 szá­zalékos emelkedést mutatott. Mellette az agrárimport is minimálisan, 1,1 százalékkal emelkedett. Sajnos az agrárexport negatív szaldója évek óta nő, 2019-ben már elérte a -1,78 milliárd eurós szintet, ez csökkent 2020-ban 1,68 milliárdra. Természetesen elsősorban az EU államaiba irányul a kivitel 94 százaléka, és innen jön a behozatal 91 százaléka. Az EU élelmiszeriparának bevételei meghaladják az 1200 milliárd eurót, aminek Szlovákia adta az 1,9 százalékát.

Sajnos jellemző az agrár-külkereskedelemre, hogy elsősorban alacsonyabb feldolgozottságú vagy teljesen feldolgozatlan nyersanyagokat szállítunk ki, és magasabb feldolgozottságú élelmiszert hozunk be.

Ez egy régóta jelenlévő folyamat. A jelentés is megállapítja, amennyiben nem tudjuk növelni az élelmiszeripar hatékonyságát, teljesítményét, akkor nem lehet megfordítani a trendet. Az önellátás problémáját nem is a nyersanyag szintű élelmiszerek nagyobb termelésével lehetne elérni, hanem a meglévő nyersanyagok magasabb feldolgozottságával.

Támogatások

Az állami kiadások a mezőgazdaságban 2020-ban 908 millió euróra csökkentek a 2019-es 980 milliós szintről. Ennek az összegnek a 49,3 százalékát a közvetlen terület alapú támogatások tették ki, a másik jelentős tételt (a kiadások 29,4%-a) a vidékfejlesztési programokon keresztül fizették. Vidékfejlesztésre a 2014-2020-as időszakra az EU 2,08 milliárd eurót hagyott jóvá, aminél a nemzeti hozzájárulás 25 százalékos, és 17 programon keresztül nyújtják.

Nemzetközi kitekintésben megállapítható, hogy az EU-n belül az egy dolgozóra jutó mezőgazdasági jövedelem 2020-ban 1,5 százalékkal csökkent. 18 országban növekedett, elsősorban Litvániában, Hor­vát­országban, Spanyolországban és Magyarországon.

Kilencben csökkent, főleg Németországban, Romániában, Belgiumban és Franciaországban. Magyarországon ez a mutató 11,6 százalékkal, Szlovákiában 2,3 százalékkal növekedett.

A jövedelemkülönbség a régi és az újonnan csatlakozott tagországok között még mindig jelentős, és alig csökken. Az egy alkalmazottra jutó mezőgazdasági jövedelem Szlovákiában 2020-ban elérte a 18 242 eurót, ugyanez Franciaországban 35,5 ezer euró. Természetesen ez mind abból adódik, hogy bár az EU-ban a mezőgazdaság 187 milliárd euró hozzáadott értéket állított elő, viszont ennek a
84 százalékát a régi 15 tagállam hozta össze. Szlovákia a jelentés szerint alig félmilliárd eurónyi hozzáadott értéket állított elő, azaz az EU-s érték 0,3 százalékát.

A mezőgazdasági támogatások 2019-ben az EU-ban elérték az 54,2 milliárd eurót, aminek a 76,4 százaléka a régi tagországokba irányult. Szlovákiára az EU támogatások 1,1 százaléka jutott. Az EU 2019-es 413 milliárd eurós agrárteljesítményének az ország adta a fél százalékát.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

A jelentés számos tényre felhívja még a figyelmet, például arra, hogy mindkét ágazatban az alkalmazottak nemcsak fogynak, hanem el is öregszenek. Az öntözőrendszerek technológiai szintje nem javult, csökkent az öntözhető terület. Rámutat, hogy emelni kellene a szlovák élelmiszerek arányát a hazai polcokon, hiszen ez alig haladja meg a kínálat 40 százalékát. Azt sajnos nem említi, hogy jóval többet kellene szánni ehhez az élelmiszeripar fejlesztésére, az EU forrásoknál emelni kellene a nemzeti hozzájárulást, hogy az élelmiszeripar az egymilliárdos beruházási adósságát valahogy ledolgozza.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

A Világbank 30 milliárd dollárt különít el az élelmiszerhiány megelőzésére

A Világbank a héten közölte, hogy 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az élelmezésbiztonsági válság megfékezésére, amelyet az Oroszország Ukrajna közötti háború veszélyeztet, és amely miatt a két ország gabonaexportjának nagy része leállt.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

Dél-Európában később indult a szedés, nálunk a tavalyinál korábban lehet dinnye

A terület csökkentéséből és az időjárásból adódóan a dél-európai dinnyetermelő országokban az előző évinél kevesebb termést várnak. A korai szedések pedig egy-másfél hetet csúsztak. Nálunk is szűkült a terület, főként a Kelet-Magyarországon termesztett konstans fajtákból ültetnek kevesebbet. A hűvös áprilist követő májusi meleg hatására azonban június 20. körül már magyar görögdinnyét ehetünk.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.