Back to top

Zöld jelentés Szlovákia agráriumáról

Szlovákia gazdasága a 2020-as járványévben 4,8 százalékkal 85 milliárd euróra esett vissza. Az állóeszköz-felhasználás is 12 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A munkanélküliség is 6,7 százalékra emelkedett. Mindezek ellenére a nominális havi bruttó átlagbéremelkedett. Az ország exportja elérte a 76,1 milliárd eurót, az importja pedig a 72,8 milliárdot.

Szlovákia gazdasága a 2020-as járványévben 4,8 százalékkal 85 milliárd euróra esett vissza. Sajnos nem csak a gazdaság teljesítménye romlott, az állóeszköz-felhasználás is 12 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Két százalékkal kevesebben dolgoztak, a foglalkoztatottak száma 2,53 millió volt, így a munkanélküliség is 6,7 százalékra emelkedett. Mindezek ellenére a nominális havi bruttó átlagbér 3,8 százalékkal 1133 euróra emelkedett. Szlovákia gazdasága nagyon nyitott, erről árulkodik, hogy az export 2020-ban elérte a 76,1 milliárd eurót, az import pedig a 72,8 milliárdot.

A napokban terjesztette a szlovák kormány elé az agrárminisztérium az úgynevezett Zöld jelentést, ami hagyományosan az előző év folyamatait igyekszik bemutatni. Érdemes belepillantanunk, hogy egy jó összképet kapjunk az ország mezőgazdaságáról. Fő megállapítása szerint a szlovák mezőgazdaság helyzete a 2020-as járványévben inkább romlott. Szinte minden statisztikai mutató csökkent, kivéve az átlagbért és az állóeszköz-felhalmozást. Továbbra is deficites Szlovákia agrár-külkereskedelmi szaldója.

Mezőgazdasági termelés

A mezőgazdaság aránya a szlovák GDP-n belül nagyon alacsony, és évről évre csökken. Tavaly már csak az összteljesítmény 2,1 százalékát tette ki. Az ágazatban 48,5 ezren dolgoztak, ami éves szinten
8,8 százalékos csökkenést jelent. A jelentés szerint a mezőgazdasági vállalatok összesítve 3 milliárd eurónyi bevételt képeztek, amiből mintegy 63 millió eurónyi hasznot mutattak ki, ami az ágazat 2,1 százalékos rentabilitását mutatja. A vállalatok kétharmada tudott kimutatni hasznot, egy hektár szántóföldön átlagosan 39,4 eurónyi nyereséget állítottak elő.

Szlovákia 2019-ben, a hivatalos statisztika szerint, 2,3 millió hektár mezőgazdasági területtel bírt, ami évről évre csökken.

Ebből 1,9 millió hektárt műveltek meg, 1,35 millió hektár szántót és 520 ezer rétet, kaszálót. A jelentés kiemeli, hogy elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének köszönhetően, 2019-hez képest a növénytermesztés bevételei 19 százalékkal emelkedtek, illetve az előző évek zuhanásához képest, csupán 2,3 százalékkal csökkentek az állattenyésztés bevételei. Legnagyobb ár­emelkedés a gyümölcsöknél (10,8%), a zöldségnél (5,7%), az olajos magoknál (5%), illetve a sertésnél és az abból készült termékeknél (6,7%), illetve a tojásnál (10,1%) volt tapasztalható.

Tovább erősödött a növénytermesztés (63%) dominanciája az állattenyésztés (37%) felett. A növénytermesztésben szin­te az összes ágazatban javultak a termésátlagok, a hüvelyeseknél 23,5, a gabonaféléknél 11,6, illetve az olajos magoknál
6,7 százalékkal.

Az állatlétszám a tejelő tehenek kivételével szinte az összes fontos csoportban növekedett.

Többet sikerült kinevelni vágómarhából (0,1%), vágóbaromfiból (1,3%), előállítani tehén- (1,3%) és juhtejből (0,7%). Viszont csökkent a teljesítmény a vágósertések (-3,5%), a bárányhús (-11,6%), illetve a tojás (-0,2%) esetében.

A malacok arca különböző
A malacok arca különböző
Fotó: pixabay.com
Szlovákiában a mezőgazdaságban jóval kevesebb vállalkozás működik, mint Magyarországon. A kereskedelmi társaságok gazdaságilag sikeresebbek voltak. Nőtt a jogi személyként vállalkozók és a magángazdák száma is, a szövetkezeteké csökkent. A magángazdaként vállalkozók a mezőgazdasági terület 8,7 százalékát művelik. A magyarlakta járásokban magasabb a magángazdák aránya.

A vállalatok költségeik 32,7 százalékát anyag- és energiaszükségletük kielégítésére fordították, 18,4 százalékát pedig bérezésre. Jelentősen emelték az önkormányzatok az ingatlanadót is. A 2019-es 32 millió euróhoz képest 2020-ban már 35,5 millió eurónyi ingatlanadót fizettek be a gazdák, ebből a mezőgazdasági területre 29 millió euró jutott. Az is igaz, hogy majdnem ennyivel kevesebb nyereségadót fizettek, és megemlítendő, hogy Szlovákiában a gazdák kedvezményt kapnak a dízel üzemanyag fogyasztási adójára.

A vállalatok gazdálkodását befolyásolta az kedvező kamatkörnyezet, aminek következtében növekedett a vállalatok hitelállománya is. Ez elérte a teljes vagyonuk 41,4 százalékát.

Jelenleg a hitelállományt 901 millió euróra becsülik, a hitelek zöme, 438 millió eurónyi, 5 évnél hosszabb lejáratú. A teljes hitelállományból 53,6 millió eurónyit tartanak kockázatosnak.

Mintegy 2,6 százalékot tettek ki az összköltségből a bérleti díjak. Ezek nagysága természetesen régiófüggő, a déli síkságokon 2019-ben az átlagos bérlemény ára elérte a hektáronkénti 160 eurót, míg a hegyvidéki bérlemények alig haladták meg a 34 eurót.

A gazdák mintegy 26 millió euró értékben kötöttek biztosításokat vagyonra, termésre, illetve állatokra. A biztosítások megkötését a minisztérium is támogatta, mintegy 5 millió euróval, de csupán 821-en nyerték el a biztosítási összeg 65 százalékos támogatását.

A mezőgazdasági területek piaci árát 2019-ben átlagosan 0,9 euró/m2-es áron jegyezték, de természetesen itt is nagyok a különbségek, mind a kultúrák, mind a régiók viszonylatában. A régiók között akár 7–8 szoros is lehet a különbség. Legtöbbet természetesen a gyümölcsösökért fizettek (4,42 €/m2), a szántóért 1,5 eurót, a szőlők (0,59 €) és a kaszálók (0,40 €) átlagos értéke csökkent.

Élelmiszeripar

Az előzetes eredmények szerint az élelmiszeripar is pozitívummal zárt, a vállalatok összesítve 265 millió euró hasznot termeltek, és ha kicsivel is, a bevételeik meghaladták az 5 milliárd eurót. A haszon legnagyobb részét a húsz fő feletti vállalatok képezték, a vállalatok
71 szá­zaléka tudott nyereséget kimutatni.

A vállalatok kevesebb malátát (-9,6%), kenyeret és pékárut (-9,3%), hústerméket (6,3%), búzalisztet (-2,6%) állítottak elő. Viszont több bor (19,4%), tojás- (16,7%) és tejtermék (11,9%), zöldség- (6,3%) és tésztaféle (5,1%) készült.

Az élelmiszeriparon belül a húsipar hozta a bevételek 22,1, a tej­ipar 16,6, illetve a pékek a 14,1 százalékát. Az ágazatban 2020-ban 54 ezren dolgoztak, számuk egy év alatt 2800-zal csökkent. Viszont az átlagbér 6,7 százalékkal
1110 euróra emelkedett.

Szlovákiában a húsfogyasztás egy év alatt 2,9 kilogrammal 72,2 kilogrammra nőtt, ami elsősorban a disznóhúsnak köszönhető. Nőtt a halfogyasztás is 5,9 kg/főre. A tej és tejtermékek fogyasztása is 5,4 kilogrammal nőtt, már 179 kiló. A liszt fogyasztása 78,9 kg/fő és a burgonyáé 55,9 kg/fő. Csökkent viszont a gyümölcs- (1,1 kg-mal, 66 kg/fő) és a zöldségfogyasztás (0,3 kg-mal, 106,5 kg/fő).

Agrár-külkereskedelem

Érdekes, hogy míg a szlovák külkereskedelem értéke csökkent a járvány idején, az agrár-külkereskedelem enyhe, 5,4 szá­zalékos emelkedést mutatott. Mellette az agrárimport is minimálisan, 1,1 százalékkal emelkedett. Sajnos az agrárexport negatív szaldója évek óta nő, 2019-ben már elérte a -1,78 milliárd eurós szintet, ez csökkent 2020-ban 1,68 milliárdra. Természetesen elsősorban az EU államaiba irányul a kivitel 94 százaléka, és innen jön a behozatal 91 százaléka. Az EU élelmiszeriparának bevételei meghaladják az 1200 milliárd eurót, aminek Szlovákia adta az 1,9 százalékát.

Sajnos jellemző az agrár-külkereskedelemre, hogy elsősorban alacsonyabb feldolgozottságú vagy teljesen feldolgozatlan nyersanyagokat szállítunk ki, és magasabb feldolgozottságú élelmiszert hozunk be.

Ez egy régóta jelenlévő folyamat. A jelentés is megállapítja, amennyiben nem tudjuk növelni az élelmiszeripar hatékonyságát, teljesítményét, akkor nem lehet megfordítani a trendet. Az önellátás problémáját nem is a nyersanyag szintű élelmiszerek nagyobb termelésével lehetne elérni, hanem a meglévő nyersanyagok magasabb feldolgozottságával.

Támogatások

Az állami kiadások a mezőgazdaságban 2020-ban 908 millió euróra csökkentek a 2019-es 980 milliós szintről. Ennek az összegnek a 49,3 százalékát a közvetlen terület alapú támogatások tették ki, a másik jelentős tételt (a kiadások 29,4%-a) a vidékfejlesztési programokon keresztül fizették. Vidékfejlesztésre a 2014-2020-as időszakra az EU 2,08 milliárd eurót hagyott jóvá, aminél a nemzeti hozzájárulás 25 százalékos, és 17 programon keresztül nyújtják.

Nemzetközi kitekintésben megállapítható, hogy az EU-n belül az egy dolgozóra jutó mezőgazdasági jövedelem 2020-ban 1,5 százalékkal csökkent. 18 országban növekedett, elsősorban Litvániában, Hor­vát­országban, Spanyolországban és Magyarországon.

Kilencben csökkent, főleg Németországban, Romániában, Belgiumban és Franciaországban. Magyarországon ez a mutató 11,6 százalékkal, Szlovákiában 2,3 százalékkal növekedett.

A jövedelemkülönbség a régi és az újonnan csatlakozott tagországok között még mindig jelentős, és alig csökken. Az egy alkalmazottra jutó mezőgazdasági jövedelem Szlovákiában 2020-ban elérte a 18 242 eurót, ugyanez Franciaországban 35,5 ezer euró. Természetesen ez mind abból adódik, hogy bár az EU-ban a mezőgazdaság 187 milliárd euró hozzáadott értéket állított elő, viszont ennek a
84 százalékát a régi 15 tagállam hozta össze. Szlovákia a jelentés szerint alig félmilliárd eurónyi hozzáadott értéket állított elő, azaz az EU-s érték 0,3 százalékát.

A mezőgazdasági támogatások 2019-ben az EU-ban elérték az 54,2 milliárd eurót, aminek a 76,4 százaléka a régi tagországokba irányult. Szlovákiára az EU támogatások 1,1 százaléka jutott. Az EU 2019-es 413 milliárd eurós agrárteljesítményének az ország adta a fél százalékát.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

A jelentés számos tényre felhívja még a figyelmet, például arra, hogy mindkét ágazatban az alkalmazottak nemcsak fogynak, hanem el is öregszenek. Az öntözőrendszerek technológiai szintje nem javult, csökkent az öntözhető terület. Rámutat, hogy emelni kellene a szlovák élelmiszerek arányát a hazai polcokon, hiszen ez alig haladja meg a kínálat 40 százalékát. Azt sajnos nem említi, hogy jóval többet kellene szánni ehhez az élelmiszeripar fejlesztésére, az EU forrásoknál emelni kellene a nemzeti hozzájárulást, hogy az élelmiszeripar az egymilliárdos beruházási adósságát valahogy ledolgozza.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Üllő és kalapács között

Nincs könnyű helyzetben az agrárium, hiszen kettős kihívás előtt áll finanszírozási oldalról – mondta el Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelmi és agrárfinanszírozási igazgatója az Magyar Mezőgazdaságnak. Az emelkedő kamat- és beruházási költségek mellett nehéz hosszú távú döntéseket hozni, de mire érdemes figyelni? Erről beszélgettünk vele az Alföldi Állattenyésztési Napokon.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

A háború próbatétel elé állítja az agráriumot

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság versenyképességének erősítésére átfogó fejlesztési javaslatcsomagot készít elő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a május 20-i kamarai választásokat követő időszakra - mondta el a Magyar Nemzetnek Győrffy Balázs. A kamara elnöke arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború korábban nem látott próbatétel elé állította a termelőket.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Nem túl biztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Nagygépek a földeken - nem csak hasznot hoznak

Az egyre nagyobb méretű traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépeknek a súlya is tekintélyes. A leghatalmasabbak magasabbak, mint egy afrikai elefánt, és egy terménnyel teli kombájn akár 36 tonnát is nyomhat - ami egy kisebb elefántcsorda súlyának felel meg.