Back to top

Átadták a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla Állattartótelepét

Hazánk genetikai sokféleségének megőrzése közös feladatunk, éppen ezért nagy felelősség és feladat hárul hazánk nemzeti parkjaira - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla Állattartótelepének átadásán, hétfőn Dévaványán.

Fotó: Fekete István

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az elmúlt 10 évben Magyarország addig soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat. A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított, mintegy 200 egyedi fejlesztés révén, összességében csaknem 320 ezer hektárnyi területen javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, és biztosítják a természetvédelmi kezelés, őrzés, monitorozás és bemutatás infrastrukturális feltételeit – tette hozzá.

Fotó: Fekete István

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997-ben jött létre, területe meghaladja az 52 ezer hektárt, melyből csaknem 6 és félezer hektár tartozik a fokozattan védett kategóriába. A KMNPI magyar szürke szarvasmarha állományának létszáma meghatározó, több mint 2700 egyeddel gazdálkodik, ezzel messze megelőzi a többi igazgatóság állományát. Szintén itt található az igazgatóságok közül a legnagyobb cigája juh állomány 533 darab állattal. Kifejtette, az extenzív legeltetéssel történő aktív természetvédelmi kezelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a pannon szikes és mocsaras élőhelyek, pusztai területek hosszú távú fenntartását biztosíthassuk és megőrizhessük.

Fotó: Fekete István

A Kőmagtári Tábla Állattartótelep a magyar szürke szarvasmarha és házi bivaly dévaványai állománya részére biztosítja a téli szálláshelyet. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretéből, csaknem 1,4 milliárd forintból valósulhatott meg. A fejlesztés eredményeképpen, a puszták belső területein található korábbi téli tartási helyek kiválthatóak lettek, így azok a továbbiakban nyári tartási helyként funkcionálnak – hangsúlyozta a miniszter.

Fotó: Fekete István

Nagy István arról is beszélt, hogy a nemzeti park igazgatóságok beruházásai mind arra hívják fel a figyelmünket, hogy védett területeinkre és értékeinkre egyedül álló és pótolhatatlan örökségként kell tekintenünk. Jövőnk és megmaradásunk is függ állapotuktól. A hétfőn átadott fejlesztés is hozzájárul teremtett világunk megőrzéséhez - emelte ki az agrártárca vezetője.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 19. hét

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Hamarosan igényelhető kiskérődző állatjóléti támogatás

Május 16-ától egészen egy hónapon át benyújthatók a pályázati támogatási kérelmek az 5 milliárd forintos keretösszegű kiskérődző állatjóléti támogatásra felhívás vonatkozásában - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.

Digitalizáció és fenntarthatóság a stabil élelmezési rendszerek alapja

A biztonságos, stabil élelmiszerellátás kiemelt fontosságú, ennek megvalósítása minden ország elsőszámú célja. Az elmúlt időszak eseményei, a koronavírus járvány okozta kihívások, az orosz-ukrán háború következményei még inkább rávilágítottak erre – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a FAO 33. Európai Regionális Konferenciáján.

A Hungarikum-pályázaton 930 millió forintot ítélt oda az Agrárminisztérium

A Hungarikum 2022 pályázaton 391 pályázó 930 millió forintnyi támogatásban részesül három területen - közölte V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa sajtótájékoztatón Budapesten kedden.

Indul a csibeszezon

Van jó minden rosszban, tartja a mondás. Sokan vitatkoznak ezzel a megállapítással, ám az tény, hogy amikor 2020 tavaszán ezt a régiót is elérte a pandémia, a határok lezárása miatt a csirke előnevelésével foglalkozó kárpátaljai gazdák nagy része nem tudta beszerezni a keltetéshez szükséges tojást.

Madarak és fák napja

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára. A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közösen emlékeznek meg erről a neves napról, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre.

A példaértékű összefogás szimbóluma

A tavaszköszöntő népi ünnepkör eredete a pogány korig, a történelem előtti időkig nyúlik vissza. Valószínűleg már a népvándorlás korában is gyakorolták eleink. A határ és a gabonaföldek megáldása keresztény szokássá vált, a népszokások mellett szakralizálódott. Ez a hagyomány a középkorig nyúlik vissza.

Tisztelet és köszönet a gazdának!

Elhivatottság, szaktudás és állatszeretet, ezek a tulajdonságok jellemzik állattenyésztőinket. E szavakkal nyitotta meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-felvezetését és ünnepélyes díjkiosztóját Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Nehéz időszakokban kell leginkább a jövőbe fektetni

Nehéz időszakokban kell leginkább a jövőbe fektetni, hogy válság utáni lehetőségek felkészülten találjanak bennünket – emelte ki Nagy István agrárminiszter a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ünnepélyes megnyitóján május 5-én Hódmezővásárhelyen. Az ország legnagyobb haszonállat-kiállítása három napon keresztül várja az agrárium szereplőit és az érdeklődőket fajtabemutatókra, versenyekre és számos egyéb programra.

A Településfásítási programban két év alatt országosan 36 ezer sorfát ültettek el

A rendszerváltozás óta nem volt még olyan lendületű zöldítési program, mint a településfásítás, hiszen két év alatt, 2020-2022 között 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültettek el - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a Fejér megyei Óbarokon.