Mindenekelőtt az osztrák főváros csapadékvíz-gazdálkodása nyűgözte le a szakértői zsűrit, emelte ki Jan Goevert, az EAC ECOT munkacsoportjának elnöke a díjjal kapcsolatban.
Ilyen intézkedés egyebek mellett, hogy a város saját faiskolát üzemeltet, a városi fasorokat folyamatosan alakítja, ültetési közeget szabadalmaztattak a facsemeték részére, faápoló és favizsgáló munkacsoportokat hoztak létre, kiemelkedő minőségben öntözik, gondozzák a fiatal fákat (szabványosított nagyobb favermek), szigorú favédelmi törvényt alkottak, és a bécsi fakataszternek köszönhetően nőtt a közlekedés biztonsága is.
A fáknak megfelelő méretű, porózus, jól szellőző, jó vízelvezetésű föld alatti gyökértérre lenne szükségük. A városokban azonban a talaj gyakran erősen tömörödött, így a gyökerek nehezen vagy alig tudnak a földbe behatolni, és a fák megfelelő vízellátását is akadályozza.
A „szivacsváros elv” segítségével ezt a létfontosságú gyökérteret lehet megteremteni a városi fák részére, ezzel hosszú távon szavatolható a lehető legjobb csapadékvíz-ellátás, ahelyett, hogy a csapadékot a csatornarendszerbe vezetnék.
A városi fák „szivacsváros elve” fontos környezetvédelmi célokat is megvalósít, az esővíz visszatartásával, annak párologtatásával, majd a fölösleges csapadék elvezetésével hozzájárul a természetes vízkörforgáshoz. A fák általi árnyékolás és párologtatás kedvezően alakítja a városi klímát, az elvet követve csak egészséges és ellenálló városi fák kerülnek ültetésre, amelyek szén-dioxidot kötnek meg, és mivel a fák állatok élőhelyei, nő a biodiverzitás.
Annak érdekében, hogy a bécsi fáknak a lehető legjobb feltételeket megteremtsék, a Wiener Stadtgärten kutatók bevonásával speciális ültetési közeget fejlesztett ki, amely szerves és ásványi anyagokban gazdag, jó a víztároló képessége, és kellően szellős. Fiatal fák ültetésekor ezzel a közeggel töltik fel az ültetőgödröt.
A Wiener Stadtgärten nemzetközi szakértők segítségével az elmúlt években összeállította azon fafajták listáját, amelyek jól viselik a város sajátos viszonyait, különösen nagy hőtűrő képességgel rendelkeznek. Összesen mintegy 30 nemzetségből, fajból és fajtából áll a lista. Bécs utcáit leginkább juhar, hárs, gesztenye, kőris, platán és keleti ostorfa szegélyezi, de a parkokban és az utcákban a fáknak mintegy 150 különböző nemzetsége, faja vagy fajtája található meg. Évente körülbelül 4500 darab facsemetét ültetnek el Bécs-szerte. A törzsüket három ponton rögzítik ültetés után, fehér bevonattal óvják a naptól és fagytól, valamint mandzsettával védik az esetleges sérülésektől. A csemetéket a megfelelő növekedés érdekében rendszeresen metszik. A Wiener Stadtgärten több mint ezer öntözőberendezést üzemeltet.
A nagy faállománnyal rendelkező városokban elengedhetetlen a fák nyilvántartása. A helyi fakataszter mindenekelőtt a Wiener Stadtgärten munkáját segíti, de a nyilvántartásnak köszönhetően a bécsi közlekedésbiztonság is növekedett, hiszen a kertészeti vállalat mindig tudja, hogy hol kell a biztonságos közlekedés érdekében cselekedni (pl. a túlságosan lelógó ágú vagy korhadt öreg fákat eltávolítani). Minden fát pontosan dokumentálnak, és a nyilvántartást folyamatosan frissítik. Jelenleg mintegy 386 ezer fa szerepel a bécsi fajegyzékben.
MMG Direkt
Mitől egyedi az EXIM, és hogyan képes hozzájárulni a magyar agrárium eredményesebb exporttevékenységéhez? Erről beszélgettünk Jákli Gergely közgazdásszal, az EXIM elnök-vezérigazgatójával.
youtube://v/rxrz3fhto-s
