Back to top

Születésnap Budatétényben

A tavalyi járványügyi korlátozások miatt az idén került sor a régi nevén Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet 70. születésnapjának megünneplésére a budatétényi rózsakert mellett magasodó épületben, ami most a Herman Ottó Intézethez tartozik.

Egy szervezet sem élhet meg az előző időszak dicsőségéből, mondta bevezetőjében Lakatos Tamás, a MATE Kertészettudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese. Szomorú veszteségek árnyékolták be a rendezvényt, az idén hunyt el Borbélyné Pálfi Ágnes, Kállay Tamás, Szenci Győző és Makay Miklós.

Ma az intézmény a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozik, ami nagy lehetőségeket nyit meg a kutatók előtt, hangsúlyozta köszöntőjében Gyuricza Csaba, az egyetem rektora. A MATE összefogja a teljes kertészeti oktatást és kutatást, megszüntetve a korábbi intézményi szétaprózottságot. Óriási lehetőség, hogy egységes irányítással dolgozhatnak a szakemberek, amire szükség is van, mert bőven van törlesztenivalónk.

A magyar kertészeti ágazat jelenlegi teljesítménye messze nincs arányban a lehetőségeivel: nettó importőrök vagyunk hun­ga­rikum­nak számító termékekből is.

Önmagában azonban nem elég az oktatók és kutatók tevékenysége, kormányzati szerepvállalásra is szükség van a nemesítéshez és a termékpálya felépítéséhez. A szakmai hátteret a MATE egységesen szolgáltatja.

A szervezeti forma meghatározza a lehetőségeket is, mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, és a szaktárca is jónak tartja az új oktatási-kutatási rendszert. A meglévő különféle támogatások ugyanis csak úgy hasznosulnak megfelelően, ha biztos termelési alapok, innovatív technológia és felkészült szakemberek társulnak hozzá. Éppen ezért a tíz évre szóló agrárgazdasági koncepcióban kiemelt helye van a kutatásnak és képzésnek.

Helyes Lajos, a MATE Kertészettudományi Intézet igazgatója ismertette, hogy az intézet a zöldség-, a gyümölcs-, valamint a gyógy- és fűszernövény-ágazatot öleli fel, négy kampuszon folytatnak felsőfokú szak- és egyetemi képzést.

Két kutatóközpont tartozik az intézethez, a Fertődön, Cegléden és Budatétény­ben működő gyümölcstermesztési központ, valamint a kalocsai és szegedi telephellyel rendelkező zöldségtermesztési kutatóközpont.

Összesen 90 dolgozó tevékenykedik a Kertészettudományi Intézetben, munkájukat tanácsadó testület fogja segíteni. Köszöntője végén Koródi László professzort idézte, aki szerint kevés ennyire változatos és ennyire szép szakma létezik, mint a kertészet, ami ugyanakkor ennyire nehéz is.

Köszöntötte a kutatóállomást Karsai Ferenc, Budapest 22. kerületének polgármestere, Németh Zsolt, a kerület országgyűlési képviselője; az Elvira-majorban működő génbanknak és kísérleti ültetvényeknek helyet adó Érd polgármestere és alpolgármestere, Csőzik László és Tetlák Örs; a kutatóállomás régi épületébe költözött Herman Ottó Intézet ügyvezetője, Bozai Péter; a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke, Oravecz Márton, és a Nébih közvetlenül fajtakutatással is foglalkozó genetikai erőforrások igazgatóságának vezetője, Zsigmond Richárd, valamint az MTA Kertészet- és Élelmi­szer­tu­do­mányi Bizottságának Gyümölcstermesztési Albizottsága elnöke, Szalay László.

Változatlan feladatok

A gyümölcstermesztési kutatóintézet 70 évéről Kállay Tamásné, az intézet 1991–2004 közti igazgatója adott összefoglalót.

A mai napig érvényes feladat-meghatározással, vagyis agrotechnikai fejlesztéssel, nemesítéssel és honosítással, termőhelyi kataszter készítésével, kutatási módszerek fejlesztésével és szaktanácsadással megbízott intézetet 1950-ben alapította Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter Kertészeti Kutató Intézet néven,

első igazgatója Rozsnyay József volt. A második világháború után a szaporításra használható törzsfák kijelölése és a fajtakutatás megindítása volt a legfontosabb feladat az intézetben, amit Maliga Pál, Brózik Sándor és Szentiványi Péter kezdett el, és akkor indultak V. Németh Mária vírusbetegségekkel kapcsolatos kutatásai.

A nagyüzemi gyümölcstermesztés felfutása az 1960-as évek második felében új feladatokat hozott az akkor Vig Péter vezette intézetnek, előtérbe kerültek az agrotechnikai kutatások, és 21 fősre bővült a kutatógárda is, munkájukat pedig 18 mérnök és 35 fős segédszemélyzet támogatta. Két helyen, Érd-Elvirán és Kecskemét-Szarkáson létesítettek összesen 50 hektár ültetvényt öntözési, trágyázási és telepítésirendszer-kísérle­tek­re. Mihályffy József, Gergely István, Kállay Tamás, Szűcs Endre, Andor Domokos gyakorlati eredményei segítették az üzemi gyümölcstermesztést, Apostol János pedig Maliga Pál helyére lépett a nemesítésben.

Az intézet 1976-ban vette fel a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Ku­tató Intézet nevet.

Gergely István 1983-tól 1990-ig vezette az intézetet, akkor szervezték át vállalattá az intézményt, saját bevételt kellett termelniük. Megvonták az állami forrásokat az ökonómiai és növényvédelmi témáktól, de folytatódott a nemesítés, megszületett a központi törzsültetvény és a génbank Érd-Elvirán. Elkészült az országos gyümölcskataszter, amiben 408 ezer hektárról táblaszinten állapították meg, hogy alkalmas-e gyümölcstermesztésre és milyen fajok ültethetők oda. Ezt a munkát Kállay Tamásné és Szenci Győző fogta össze. Hazánk első fás növényeket szaporító mikroszaporító laboratóriuma létesült az intézetben, ahol Vértesy Judit és Balla Ildikó dolgozta ki a megfelelő módszereket. A Michigan Egyetemmel közös meggynemesítési program indult, a francia INRA-val együtt nemesítették az első alanyfajtát, az Avimagot.

A magyar diónemesítés elismeréseként 1989-ben nálunk rendezték az első ISHS Diótermesztési Tudományos Konferenciát.

A rendszerváltás után

1990-től Kállay Tamásné vezette az intézetet 2004-ig, ebben az időszakban sorozatos átszervezések történtek, az intézet tulajdonosa 1994-ben az ÁPV Rt. lett, majd kft.-vé alakult az érdi állomás. Újratelepítették a központi törzsültetvényt, immár a Voigt Erzsébet munkájával vírusmentesített törzsfákkal. A himlővírusra érzékeny csonthéjasok génbankját is meg kellett újítani, amire saját erőből került sor. Rezisztencianemesítés indult Rozsnyay Zsuzsa vezetésével, amihez Békefi Zsuzsa molekuláris genetikai módszerek alkalmazásával járult hozzá. A rendszerváltás után nemzetközi oltalom alá helyezték az intézetben nemesített fajtákat, Bujdosó Géza közreműködésével. A világ 41 országában szaporítják egyik-másik magyar cseresznyefajtát.

Ebben az időszakban létesült az elvirai bemutatókert, ahol rendszeres cseresznye- és meggytermesztési tanácskozások, gépbemutatók, szaktanácsadás várja a termesztőket, és több száz férőhelyes konferenciaterem is épült.

Szenci Győző a 2004–2012-es, nehéz időszakban volt igazgató, amikor tovább csökkent a kutatásra rendelkezésre álló állami támogatás. Folytatódott azonban a nemesítés, bővült a hibridállomány, és a saját bevétel növelésére erősítették a faiskolai és az árugyümölcs-termelést. A gyümölcs termőhelyi kataszter a Nébih kezelésébe került, de az újabb területe-ket az állomás munkatársai értékelik azóta is.

Két évig vezette az intézetet Kasz­tovszky Zoltán, ez idő alatt informatikai fejlesztésekre, az épületek és berendezések felújítására került sor, Érden 10 hektáros kajsziültetvény létesült Makay Miklós telepvezető irányításával. 2015-ben nagy átalakulás következett, a nem kutatást szolgáló területek, gépek, épületek az újonnan alakult Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.-hez kerültek, és ők végezték szolgáltatásként a fenntartási munkákat a kísérleti ültetvényekben. A kutatók pedig a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete keretében folytatták munkájukat, az idén pedig a MATE Kertészettudományi Intézetéhez kerültek.

Az előadó csak jelzésszerűen érintette az átalakulások sokaságát, de hangsúlyozta, hogy mindig eleget tettek az elsőrendű feladatuknak, a génbankok, törzsültetvények szakszerű fenntartásának, és erejükhöz mérten folytatták a nemesítést.

Az érdi cseresznye-, dió- és mandulafajták uralják a hazai termesztést, az intézet tanácskozásain sok gazdálkodó vett részt. Rengeteg szakkönyv született a kutatók eredményei alapján.

Mindezek bemutatására állították össze a 70 év a gyümölcs- és dísznövénytermesztés szolgálatában című kötetet, amelyben a szakmai összefoglalókat, visszatekintéseket korabeli fényképekkel illusztrálva mutatja be a szerzőgárda Preininger Éva és Örsi Borbála szerkesztésében.

Hazai nemesítésre van szükség

A gyümölcstermesztőknek égető szükségük van hazai kutatási eredményekre, mondta előadásában Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. Manapság minden a nagyon intenzív, tőkeigényes termesztés felé mozdítja a gazdálkodókat, ahol már nem lehet hibázni.

Egyik befektetés követi a másikat, és egy hektáronként 18 millió forintos öntözött, jéghálós, fagyvédelemmel ellátott ültetvényben csak megbízható fajtákat, hazai viszonyok közt bizonyított technológiát érdemes alkalmazni.

Ehhez viszont nagyon hiányzik a hazai fajtaértékelés, nemesítés, ezért a termesztők sok külföldi fajtát telepítenek, amelyek aztán vagy beválnak, vagy nem. Rendszeres, élő kapcsolatra is szükség lenne a kutatók és a termesztők között.

A gyümölcstermesztés lejtmenetét három fontos intézkedéssel állítaná meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, tudtuk meg Mártonffy Bélától, a NAK országos kertészeti és beszállítói osztályának vezetőjétől. Először is hazai fajtaértékelésre van szükség, amit az országban meglévő fajtagyűjtemények helyszínén (Fertőd, Érd, Újfehértó, Cegléd, Tordas, Pölöske) kellene végezni. Szükség van hazai nemesítésre is, ehhez pedig fiatal kutatókat kell megnyerni, biztos költségvetési háttérrel. A gyümölcskataszter részben papíralapon létezik, ezt digitalizálni kell, hogy az ültetvények kedvező termőhelyre kerüljenek.

 

 

 

MMG Direkt

Mitől egyedi az EXIM, és hogyan képes hozzájárulni a magyar agrárium eredményesebb exporttevékenységéhez? Erről beszélgettünk Jákli Gergely közgazdásszal, az EXIM elnök-vezérigazgatójával.

Mindenkinek, akit érdekel a külpiac! - Jákli Gergely, EXIM elnök-vezérigazgató | MMG - Direkt

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Ehető krizantémok: ilyen is van

A krizantém egy közismert dísznövény, ám arról kevesebb szó esik, hogy egyes fajai ehetők, fűszernek is kiválóak, némelyek virágából pedig tea készíthető. Érdemes ilyenekből is ültetni a kertbe…

Nagy termetű bogyósok

A bogyósgyümölcsök újdonságait bemutató sorozatunkat a legnagyobbra növő fajokkal zárjuk. Az egészségtudatos táplálkozás, a különlegességek iránti igény és a klímaváltozás mind népszerűbbé teszik a színes gyümölcsöket, és lehetővé válik több mediterrán eredetű növény termesztése is.

Az árnál is van fontosabb

A Floral Marketing Fund (FMF) támogatásával 2020–2021-ben felmérést végeztek az Egyesült Államokban és Kanadában a fogyasztók bolti és online vásárlási szokásairól. Meglepő eredményre jutottak: a kertészeti árudákban gyakran már csak azután nézik meg a vevők a termékek árát, miután döntöttek a vásárlásról.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.