Back to top

Több millió fa halálát okozó betegségre keresik a megoldást

Észak Amerikában, különösen Kaliforniában a hirtelen tölgyelhalás az egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófa, mely több millió tölgy és cserhéjú tölgy pusztulásával veszélyezteti az erdők fennmaradását. A betegség befolyásolja a fajösszetételt, komoly hatással van a szén-dioxid megkötésére, és növeli a erdőtűz kialakulásának kockázatát.

(Illusztráció)
(Illusztráció)
A Davisben lévő Kaliforniai Egyetem tudósai azt tűzték ki célul, hogy megvizsgálják a betegséget okozó kórokozó, a Phythophthora ramorum sporulációs (spóraképző) potenciálját a gyakori kaliforniai növényfajokon. "A sporulációs potenciál számszerűsítése különböző gazdanövényeken nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük a betegség növénytársuláson belüli terjedését" - magyarázta a vezető szerző, Lisa Rosenthal.

"Abban is segítségünkre van, hogy megjósolhassuk a jövőben a fertőzés lefolyását, a erdő összetételének változása tükrében."

Rosenthal és kollégái 13 különböző gyakori növényről gyűjtöttek leveleket a Big Sur régióban, és megfertőzték ezeket a patogénnel . Arra jutottak, hogy a legtöbb fajnál megkezdődött a spóra termelés, bár különböző mértékben. A cserhéjú tölgynél és a nemes babérnál volt a legjelentősebb a spóratermelés. Azt is megállapították, hogy spóratermelés mértéke és a leveleken található elváltozás mérete között is ellentmondásos a kapcsolat, ami azt jelzi, hogy a vizuális tünetek nem megbízható mérőszámai a sporulációs potenciálnak.

"Az általunk készített tanulmány vizsgálja elsőként a betegség sporulációs képességét a gyakori kaliforniai partvidéki őshonos növényfajok széles skáláján, és elég nagy mintanagysággal ahhoz, hogy statisztikailag különbséget lehessen tenni a fajok között" mondta Rosenthal.

"Ez nagyjából megerősíti azt, amit már korábbi terepi tanulmányok is megállapítottak: hogy a cserhéjú tölgy és a nemes babér a fő terjesztői a hirtelen tölgyelhalásnak. Azonban azt is megerősítettük, hogy más fajok is hordozzák és terjesztik a kórokozó spóráit."

Azzal, hogy tudjuk, mely fajok fontosak a kórokozó átvitele szempontjából, az erdőgazdálkodók célzottabb erdőkezelési tervekkel hatékonyabban tudják mérsékelni a hirtelen tölgypusztulás terjedését és hatásait.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.

Kutyaharapást szőrével? Inkább ebnyelvűfűvel...

A fekete nadálytő jól ismert és szívesen használt gyógynövény, azonban inkább csak nedvesebb helyeken, folyópartok közelében találhatjuk meg. Hasonló hatásokkal bíró testvére, az ebnyelvűfű viszont éppen a száraz, napos gyepeket kedveli.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Kórokok a szőlőn: Mi okozhatja?

A szőlőnövényen a vegetációs időszakban a zöld részeken, a téli, metszési időszakban a fás részekben figyelhetünk meg elváltozásokat, amelyek lehetnek biológia eredetűek vagy a környezeti tényezők által előidézett kárképek. A különböző tünetek diagnosztizálása és a kórokok felismerése nem könnyű feladat, hiszen a megjelenésük alapján könnyen összetéveszthetők.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.