Back to top

Több millió fa halálát okozó betegségre keresik a megoldást

Észak Amerikában, különösen Kaliforniában a hirtelen tölgyelhalás az egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófa, mely több millió tölgy és cserhéjú tölgy pusztulásával veszélyezteti az erdők fennmaradását. A betegség befolyásolja a fajösszetételt, komoly hatással van a szén-dioxid megkötésére, és növeli a erdőtűz kialakulásának kockázatát.

(Illusztráció)
(Illusztráció)
A Davisben lévő Kaliforniai Egyetem tudósai azt tűzték ki célul, hogy megvizsgálják a betegséget okozó kórokozó, a Phythophthora ramorum sporulációs (spóraképző) potenciálját a gyakori kaliforniai növényfajokon. "A sporulációs potenciál számszerűsítése különböző gazdanövényeken nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük a betegség növénytársuláson belüli terjedését" - magyarázta a vezető szerző, Lisa Rosenthal.

"Abban is segítségünkre van, hogy megjósolhassuk a jövőben a fertőzés lefolyását, a erdő összetételének változása tükrében."

Rosenthal és kollégái 13 különböző gyakori növényről gyűjtöttek leveleket a Big Sur régióban, és megfertőzték ezeket a patogénnel . Arra jutottak, hogy a legtöbb fajnál megkezdődött a spóra termelés, bár különböző mértékben. A cserhéjú tölgynél és a nemes babérnál volt a legjelentősebb a spóratermelés. Azt is megállapították, hogy spóratermelés mértéke és a leveleken található elváltozás mérete között is ellentmondásos a kapcsolat, ami azt jelzi, hogy a vizuális tünetek nem megbízható mérőszámai a sporulációs potenciálnak.

"Az általunk készített tanulmány vizsgálja elsőként a betegség sporulációs képességét a gyakori kaliforniai partvidéki őshonos növényfajok széles skáláján, és elég nagy mintanagysággal ahhoz, hogy statisztikailag különbséget lehessen tenni a fajok között" mondta Rosenthal.

"Ez nagyjából megerősíti azt, amit már korábbi terepi tanulmányok is megállapítottak: hogy a cserhéjú tölgy és a nemes babér a fő terjesztői a hirtelen tölgyelhalásnak. Azonban azt is megerősítettük, hogy más fajok is hordozzák és terjesztik a kórokozó spóráit."

Azzal, hogy tudjuk, mely fajok fontosak a kórokozó átvitele szempontjából, az erdőgazdálkodók célzottabb erdőkezelési tervekkel hatékonyabban tudják mérsékelni a hirtelen tölgypusztulás terjedését és hatásait.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folytatódik a „Vidd haza a szemeted!” kampány a NYÍRERDŐ-nél

„Vidd haza a szemeted!” – a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. ezzel az elnevezéssel indított szemléletformáló kampányt, tavaly ősszel. Ennek részeként megszüntette a társaság a Debrecen közelében, a Panoráma út melletti Fancsikai pihenőnél levő hulladékgyűjtőket.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.

Kutyaharapást szőrével? Inkább ebnyelvűfűvel...

A fekete nadálytő jól ismert és szívesen használt gyógynövény, azonban inkább csak nedvesebb helyeken, folyópartok közelében találhatjuk meg. Hasonló hatásokkal bíró testvére, az ebnyelvűfű viszont éppen a száraz, napos gyepeket kedveli.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Kórokok a szőlőn: Mi okozhatja?

A szőlőnövényen a vegetációs időszakban a zöld részeken, a téli, metszési időszakban a fás részekben figyelhetünk meg elváltozásokat, amelyek lehetnek biológia eredetűek vagy a környezeti tényezők által előidézett kárképek. A különböző tünetek diagnosztizálása és a kórokok felismerése nem könnyű feladat, hiszen a megjelenésük alapján könnyen összetéveszthetők.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Második lett az Év erdésze országos versenyen az ÉSZAKERDŐ munkatársa

Az Országos Erdészeti Egyesület által kiírt Év erdésze verseny 14. országos döntőjének házigazdája a Pilisi Parkerdő Zrt. volt. A rendezvény célja évről-évre változatlan: az erdészszakma társadalmi elismertségének növelése, a résztvevők szaktudásának és szakmai felkészültségének gyarapítása.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.