youtube://v/rxrz3fhto-s
– Az EXIM-et 1994-ben alapította a Magyar Állam, amely azóta is a százszázalékos tulajdonosa. Mi tette szükségessé a pénzintézet létrehozását, és melyek a működésének fő céljai?
– A különféle államok – elsőként az angolok – a XX. század elején kezdtek világszerte exporthitel-ügynökségeket létrehozni. Az alapvető cél a pénzügyi egyenlőtlenségek kiegyenlítése és a világkereskedelmi forgalom – a technológiák, áruk, szolgáltatások nemzetközi áramlásának – stimulálása volt. Mára 68 országban 73 exporthitel-ügynökség működik a világon. Az EXIM alapítása arra az időszakra esik, amikor a rendszerváltást követően a magyar vállalkozások számára is megnyíltak a szabadkereskedelmi lehetőségek. Az alapítás célja az volt, hogy
hogy egyenlő esélyekkel tudjon indulni egy magyar vállalkozás egy nemzetközi tenderen egy amerikaival vagy japánnal szemben, és ezen a színtéren versenyképes pénzügyi eszközök álljanak a rendelkezésére.
– Milyen eredményeket sikerült elérni az elmúlt 27 évben?
– A közreműködésünkkel 150 országba jutott már el magyar termék, a világ 127 országában tudunk hitelt vagy egyéb pénzügyi támogatást nyújtani, és jelenleg 62 országban tevékenykedik ügyfelünk. Több mint kétezer magyar vállalattal állunk kapcsolatban, és az elmúlt öt évben megduplázódott az ügyfeleink száma, vagyis egyre keresettebbek a termékeink. 2020-ban minden nyolcadik forint vállalati hitelt mi folyósítottuk, és a teljes vállalati hitelállomány 11 százalékát adta az Eximbank. Erősödik a kereslet a pénzügyi termékeink iránt, amely nem véletlen, hiszen a magyar gazdaság rendkívül nyitott és exportorientált.
– Melyek a legnépszerűbb termékeik, szolgáltatásaik?
– Mint minden banknál, nálunk is a legegyszerűbb termékek a legkeresettebbek. Ilyen a forgóeszköz-, illetve beruházási hitel, vagy a lízingfinanszírozás, amely a termelőgépeket beszerzők körében is nagyon közkedvelt. Folyamatosan nő az érdeklődés az exportbiztosításaink iránt, amelyekkel például a halasztott fizetéssel kötött üzletekben vállaljuk át a nemfizetés kockázatát az exportőrtől, ezzel gyakorlatilag a megszokott pénzügyi környezetet biztosítva számára akár az EU-n kívül is.
Igyekszünk népszerűsíteni az ügyfeleink körében a diverzifikáció gondolatát, vagyis azt, hogy
Egyre keresettebb a vevőhitel finanszírozás, amikor közvetlenül a magyar exportőr külföldi vevőjét finanszírozzuk. A tavalyi évben a pandémia ellenére is sikerült növelnünk a külföldi kockázatvállalásainkat; ennek is szerepe van abban, hogy az angol szaklap, a londoni Capital Finance International a Best Cross-Border Financial Institution címmel tüntetett ki minket.
– Mi különbözteti meg az EXIM-et a kereskedelmi bankoktól?
– Az EXIM egy olyan globális közösség része, amely nemzetközi szabályrendszer alapján alkot pénzügyi termékeket. Ezt a szabályrendszert egy OECD-munkacsoportja alakítja, a világ már említett 73 exporthitel-ügynökségét pedig a Berni Unió fogja össze. Ez az a szakmai fórum, ahol össze lehet vetni a termékeinket, és meg lehet vizsgálni, hogy hasonló feltételekkel, hatékonysággal tudjuk-e ezeket nyújtani, mint például egy német, amerikai vagy francia intézmény. A termékpalettánk versenyképességét igazolják az eredményeink, de talán az is, hogy a beszélgetésünk előtti héten az EXIM-et beválasztották a Berni Unió Management Committejébe, vagyis elitklubjába. Nekünk a kereskedelmi bankok a kiemelt partnereink, termékeink rajtuk keresztül elérhetők.
– Milyen gazdasági szereplőknek érdemes az EXIM-hez fordulni?
– Mindenkinek, akit érdekel a külpiac. Az exportőrök mellett a beszállítóiknak is, hiszen ők közvetett exportőrök, a beszállítói stabilitás pedig alapjaiban határozza meg exportőr versenyképességét. Emellett a Jövő Exportőrei Programunkban azok számára is kínálunk pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat, akik még csak látnak külpiaci lehetőségeket, és fel kell készülniük a nemzetközi színtérre.
Egy vállalat versenyképességére nagyon sok minden hat. A mezőgazdaság esetében például az időjárás, de pénzügyi területen egyebek mellett az árfolyam- és a kamatváltozás vagy az olyan típusú kockázatok, mint a politikai kockázat az Európai Unión kívüli területeken, a kereskedelmi és védővámok, a behozatalt lassító intézkedések, amelyek alapvetően befolyásolják a költségeket is.
Vagyis biztosítsuk többek között, hogy a beruházásra felvett hitel vagy lízing kiszámíthatóan, változatlan költségekkel fusson végig a beruházás során.
– Az agrárium hogyan jelenik meg az EXIM működésében?
– A belföldi finanszírozás tekintetében az EU állami támogatásra vonatkozó szabályrendszere megkülönböztetetten kezeli az elsődleges előállítókat, amely miatt nehéz kellően rugalmas termékportfóliót kínálni számukra, de a hitelállományunk mintegy húsz százaléka kapcsolódik a szektorhoz, azon belül is dominánsan a feldolgozott élelmiszeripari termékeket előállítókhoz.
Ebben a tekintetben fordulópontot jelentett 2016-2017 időszaka, amikor igyekeztünk népszerűsíteni a minél nagyobb hozzáadott értékkel feldolgozott mezőgazdasági termékek exportját. Elsősorban beruházási hitelekkel jelentünk meg ezen a területen, amelyeket egyre többen vettek igénybe feldolgozókapacitásuk bővítése érdekében.
A beruházási hitelek mellett a lízingfinanszírozás is népszerű az agrárexportőrök körében, akik vissza nem térítendő forrásokhoz kapcsolva gépbeszerzéseiket tudják így finanszírozni. Emellett rövid lejáratú biztosításokat kínálunk a vetőmagok, növényvédőszerek, élő állatok kiviteléhez számos exportrelációban az egész világon.
– Tudna olyan gyakorlati példát említeni, amikor jelentősen hozzájárultak egy magyar agrárvállalkozás külföldön elért eredményéhez?
– Sok sikertörténetünk van, de igyekszem a különlegességeket kiemelni. Két bonyolultabb ügyletet említenék, amelyek szerintem szemléltetik, milyen sokféle lehetőséget kínálunk az exportőröknek. Az egyik egy Oroszországban épülő baconüzem, ami a mi finanszírozásunkban valósul meg. Az országot sújtó szankciók következtében ugyanis nehéz helyzetbe került az élelmiszerexport, amire ez a megoldás született. A magyar exportőr a jövőben Oroszországban fogja gyártani a húskészítményeit, de az itthoni receptúra és technológia alapján. A másik ügylet, amit kiemelnék, egy Kazahsztánban épített üvegház, aminek a létrejöttét tőkefinanszírozással segítettük. Az ügyfelünk paradicsommal fogja ellátni a térséget. Vannak tehát a klasszikus hiteleken túlmutató termékeink is – mint például a tőkeági finanszírozás -, amelyekkel szélesebb perspektívában tudjuk finanszírozni a vállalatokat. De
