Back to top

Zöldülnek a települések az országban

Minden egyes elültetett fa a jövőbe vetett hit szimbóluma, hiszen újabb lépést jelent a környezettudatosabb, fenntarthatóbb világ felé - mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden a Településfásítási Program alkalmából szervezett faültetésen.

Az őszi ültetési program már javásban zajlik, 19 megyében, 514 településen történik faültetés, ahol összesen 14 ezer fát helyeznek a földbe a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek az adott térség állami erdőgazdaságával, valamint az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjainak közreműködésével. Az államtitkár két helyen, Tótkomlóson és Kaszaperen is részt vett a közösségi faültetéseken.

Fotó: Fekete István

Az államtitkár Tótkomlóson tartott beszédében emlékeztetett, az Agrárminisztérium az Országfásítás részeként 2020-ban Településfásítási Programot hirdetett a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja elsősorban a települések zöldítése és a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásainak népszerűsítése volt. Kiemelte, a

2020 őszi és 2021 tavaszi ültetési szezonban 475 település több mint 12 ezer sorfát ültetett el.

Erdős Norbert azt is megemlítette, hogy az Agrármisztérium idén megduplázott keretösszeggel hirdette meg a Településfásítási Program második ütemét.

Fotó: Fekete István

Erdős Norbert Kaszaperen kiemelte, az ültetések 2022 tavaszán további 373 településen folytatódnak tovább. Arról is szólt, hogy a program jóval túlmutat a 10-30 fa elültetésén, ugyanis a legtöbb esetben a település közösségi esemény keretében ülteti a fákat, bevonva ezzel fiatalokat és időseket egyaránt. „A jövő generációjának meg kell mutatni, hogy a fa értéket képvisel, az a feladatunk, hogy a zöld gondolatokat a gyakorlatban is elültessük” - emelte ki.

Az államtitkár felhívta a figyelmet a Magyarország Zöld Úton Jár! online kérdőív kitöltésének fontosságára is, amelynek célja, hogy mindenki elmondhassa, mit gondol a környezetvédelem legfontosabb kérdéseiről: többek között az illegális hulladéklerakatok felszámolásáról, a megújuló energia népszerűsítéséről, vagy a zöldenergia közlekedésben való használatáról.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megalakult az Országos Vadgazdálkodási Tanács

Május 11-én tartotta alakuló ülését az Agrárminisztériumban (AM) az Országos Vadgazdálkodási Tanács, amely kiemelten fontos szerepet játszik a vadgazdálkodási szakmapolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, vadászati igazgatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában - tájékoztatta a tárca az MTI-t szerdán.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 19. hét

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Hamarosan igényelhető kiskérődző állatjóléti támogatás

Május 16-ától egészen egy hónapon át benyújthatók a pályázati támogatási kérelmek az 5 milliárd forintos keretösszegű kiskérődző állatjóléti támogatásra felhívás vonatkozásában - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.

Digitalizáció és fenntarthatóság a stabil élelmezési rendszerek alapja

A biztonságos, stabil élelmiszerellátás kiemelt fontosságú, ennek megvalósítása minden ország elsőszámú célja. Az elmúlt időszak eseményei, a koronavírus járvány okozta kihívások, az orosz-ukrán háború következményei még inkább rávilágítottak erre – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a FAO 33. Európai Regionális Konferenciáján.

A Hungarikum-pályázaton 930 millió forintot ítélt oda az Agrárminisztérium

A Hungarikum 2022 pályázaton 391 pályázó 930 millió forintnyi támogatásban részesül három területen - közölte V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa sajtótájékoztatón Budapesten kedden.

Indul a csibeszezon

Van jó minden rosszban, tartja a mondás. Sokan vitatkoznak ezzel a megállapítással, ám az tény, hogy amikor 2020 tavaszán ezt a régiót is elérte a pandémia, a határok lezárása miatt a csirke előnevelésével foglalkozó kárpátaljai gazdák nagy része nem tudta beszerezni a keltetéshez szükséges tojást.

Madarak és fák napja

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára. A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közösen emlékeznek meg erről a neves napról, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre.

A példaértékű összefogás szimbóluma

A tavaszköszöntő népi ünnepkör eredete a pogány korig, a történelem előtti időkig nyúlik vissza. Valószínűleg már a népvándorlás korában is gyakorolták eleink. A határ és a gabonaföldek megáldása keresztény szokássá vált, a népszokások mellett szakralizálódott. Ez a hagyomány a középkorig nyúlik vissza.

Tisztelet és köszönet a gazdának!

Elhivatottság, szaktudás és állatszeretet, ezek a tulajdonságok jellemzik állattenyésztőinket. E szavakkal nyitotta meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-felvezetését és ünnepélyes díjkiosztóját Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Nehéz időszakokban kell leginkább a jövőbe fektetni

Nehéz időszakokban kell leginkább a jövőbe fektetni, hogy válság utáni lehetőségek felkészülten találjanak bennünket – emelte ki Nagy István agrárminiszter a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ünnepélyes megnyitóján május 5-én Hódmezővásárhelyen. Az ország legnagyobb haszonállat-kiállítása három napon keresztül várja az agrárium szereplőit és az érdeklődőket fajtabemutatókra, versenyekre és számos egyéb programra.