0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Hízottliba aranykor után, arany középúton

Aki Márton napján libát nem eszik és újbort nem iszik, az egész évben éhezik és szomjazik. A régi népi bölcsesség valószínűleg arra utalt, hogy akinek november közepén nincs hízott libája és újbora, annak valószínűleg már nem is lesz a következő őszig.

Bár libát már egyre kevesebb háztartásban tartanak, és bort sem termel mindenki, a szokások életben maradtak. Az év végi ünnepek időszakában nagyobb a kereslet a libahúsra.

Az ágazat piaci helyzetéről Bátori Istvánnal, az egyik legnagyobb hazai víziszárnyas-termelő cég üzemviteli vezetőjével beszélgettünk.

A jászszentlászlói Integrál-Group Kft. egészen a közelmúltig fajtagyőztes és fajtatulajdonos volt a libatenyésztésben. Évente 300-350 ezer hízott ludat és 5-600 ezer hízott kacsát állít elő. Jelenleg 50-100 termelőt integrál, akik között családi gazdaságok, őstermelők, kisebb-nagyobb vállalkozások találhatók, és emellett saját telepeket is üzemeltet több helyen az országban. Kiemelkedően eredményes a tenyésztésben. Az Integrál MB 09 fajta szürke liba négy-öt éven keresztül nyerte el az országos állattenyésztési kiállítások nagydíjait. Mostanra a fajta tenyésztési jogát megvásárolta a Lab-Nyúl Kft., amely a Kisbéri Lúdtenyésztő Kft.-vel folytatja tovább az igényes tenyésztői munkát – többek között az Integrál-Group Kft. részére is.

Az Integrál-Group Kft. napos libát és kacsát, valamint takarmányt biztosít termelő partnereinek, akiknek bérnevelési díjat fizet az elvégzett munkáért.

Teljes kibocsátását az Integrál Zrt. kiskunfélegyházi baromfifeldolgozó üzeme veszi át. A kft-t sok-sok évvel ezelőtt éppen a régió kiegyensúlyozott alapanyagbázisának biztosítása hívta életre.

A korábbi időszakban, amelyet aranykornak is nevezhetünk a hízottvíziszárnyas-tartásban, közel egymillió jószágot bocsátottak ki, közel kétszáz partner közreműködésével, a hízottliba piaca azonban mostanra jelentősen beszűkült.

A libatermelők piaci helyzete nem túl rózsás, de ez általában elmondható a baromfiágazatról és az egész állattenyésztésről . A nehézségek a madárinfluenzával és az azt követő, 2018-19-es túltermelési krízissel kezdődtek a víziszárnyas-ágazatban. A piacok és előállítók szabályozatlansága miatt akkora árualap keletkezett, hogy a termékek csak jelentős árcsökkenéssel kerülhettek piacra, később pedig, a COVID-járvány miatti keresletcsökkenés miatt vált nagyon nehézzé az értékesítés. Ez némiképp megtorpanásra és a jövő átgondolására késztette a szereplőket. Be kellett látni, hogy csak kontrollált körülmények között, a piaci igényeket figyelembe véve érdemes termelni. Bátori István szerint a kép még mostanra sem tisztult ki teljesen, de a következő év egyre világosabbá teszi majd a folyamatokat. Igaz, kisebb, de stabilabb és kiszámíthatóbb lehet a jövőben a piac.

Itthon egyértelműen nő a kacsafogyasztás a libával szemben.

A szakember szerint azért, mert a kacsa kevesebb élőmunkát igényel, ami miatt sokkal olcsóbb az előállítása, másrészt már csak méreténél fogva is egyszerűbb a feldolgozása, elkészítése, amely a mai rohanó világban fontos szempont.

A járványvédelem és egyéb állategészségügyi szigorítások követelményei jelentős anyagi áldozatokat követeltek a hízottvíziszárnyas-tartóktól, főként a kisebb termelőknek okoztak komoly gazdasági terhet. Az őstermelők és a kisebb létszámú családi gazdaságok, vállalkozások egyébként is folyamatosan szorulnak ki az ágazatból, mivel egyre kevésbé tudnak megfelelni a különféle hatósági, technológiai előírásoknak. Fontos azonban, hogy ezek nem egy évre szólnak, és hosszabb távon megtérülnek a  biztonságosabb termelési körülmények.

Bátori István szerint nincsenek teljesíthetetlen feltételek, bár sok résztvevőt próbára tesznek a rendszer elemei.

Az adatrögzítés, rendszerdokumentumok és engedélyezési eljárások digitális kezelése vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő online is végezhető auditok, kontrollok, adatgyűjtések a fiatalabb generáció és a nagyobb cégek számára nem jelentenek akkora terhet, mint az idősebbeknek és a kisebb családi gazdaságoknak, őstermelőknek.

A 2020-21-es évek ezeken kívül is jelentős kihívás elé állítják az ágazatot, mivel az egekben járnak a takarmány-, üzemanyag, energia- és munkabérköltségek, emellett az állam által biztosított támogatások intenzitása is csökkent.

A felvásárlási árak tekintetében azonban nem lehet „meggondolatlan lépéseket” tenni, követni kell a kereslet teherbíró képességét és az úgynevezett arany középutat kell megtalálni, amelyen még mindenki képes közlekedni.

Az állatok takarmányozásán egy szint alatt már nem lehet spórolni, mert annak a végén az előállított termék, vagyis a fogyasztó látja kárát. Az antibiotikum-felhasználás jelentős szigorításával a termelésben előtérbe kerültek az átgondoltabb gyógykezelési eljárások, és nagyobb hangsúlyt kapnak a megelőzésben már régen is jól bevált, de folyamatosan fejlődő vitaminok, ásványi anyagok, pre- és probiotikumok.

A HORECA-szektor – éttermek, szállodás, kávéházak – mindig jelentős befolyással volt az ágazat tevékenységére, így az esetleges járványügyi szigorítások, forgalomkorlátozások, bezárások most is veszélyeztetik.

Ha a termékeket raktározni kell, az jelentős többletköltséggel jár.

„Az élőállat-termelés nem gyufa- vagy csavargyártás, amit egyik pillanatról a másikra le lehet állítani. Olyan biológiai és élettani folyamatok zajlanak, amelyekbe nagyon költséges beavatkozni.”

Az ágazat elemi érdeke, hogy a hízott libamáj és libahús keresleti termék maradjon, és a felvevőpiac fizesse meg a hozzáadott értéket, amit a benne szereplők munkája teremt.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu