Back to top

A nap, amikor már csak emlék lesz a csokoládé

Az emelkedő hőmérséklet, a vízhiány az egész bolygó életére hatással lesz. Előrejelzések szerint pár évtizeden belül akár teljesen eltűnhetnek olyan termékek a polcokról, amelyek nélkül ma még el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat.

A felmelegedés már most is a klíma megváltozását okozza szerte a Földön. A változással a mezőgazdaságnak is szembe kell nézni, az érintetteknek már most a megoldásokon kell gondolkodni, vagy át kell alakítani a termésszerkezetet. Legrosszabb esetben az is megtörténhet, hogy nem lehet majd megtermelni azokat a növényeket, amelyek létezését eddig természetesnek vettük, vette észre az infostart.hu egy külföldi gyűjtés alapján. 

coffee-1576552_1280.jpg

Fotó: pixabay.com

Ahhoz, hogy a napi kétmilliárd csésze kávét elfogyaszthassuk, tavaly például 10 milliárd kilogramm kávébabot kellett szüretelni. Azonban Latin-Amerikában felütötte a fejét a levélrozsda nevű gomba, melynek hatására a kávéültetvényeken a növények nem tudnak fotoszintetizálni. A világnak azon a táján kétmillió farmer kényszerült arra, hogy feladja a termesztést. Afrikában az egyre emelkedő hőmérséklet okoz nehézségeket az ültetvényeken, az előrejelzések szerint a következő bő fél évszázadban 65 százalékkal csökken majd a kávéültetvények területe. 

A csoki szerelmesei is izgalmas évek elé nézhetnek. A kakaóbab az Egyenlítőtől egy aránylag szűk távolságra termeszthető nitrogénben gazdag talajon. Kényes a hőmérsékletre, a páratartalomra, az esőzés mértékére,

Szakemberek attól tartanak, a termőterületek már 2050-re olyan mértékben lecsökkennek, hogy a csokoládé akkorra akár el is tűnhet a boltok polcairól. 

chocolates-2224998_1280.jpg

Fotó: pixabay.com

A ma 135 országban termesztett banán ugyan a trópusi körülményeket kedveli, és ebből a szempontból a hőmérséklet emelkedése akár pozitívum is lehetne, hiszen újabb területek válnak alkalmassá a termesztés számára.

A  vízhiány azonban keresztül húzhatja ezeket a számításokat. 

Ahogy a banánt, úgy az avokádót is monokultúrában termesztik, a biodiverzitás hiánya pedig kedvez a kártevőknek, a betegségeknek. És bár előrejelzések szerint hamarosan ez lesz a legkeresettebb gyümölcs, más vélekedés szerint 2050-ben már nem is létezik majd a bolygón a kiegyensúlyozott hőmérsékletet és a vizet kedvelő avokádó. 

Az egyes szőlőfajták csak bizonyos körülmények között élnek meg, és mivel a hőmérséklet emelkedik, a gazdák egyelőre azon gondolkodnak, hogy más tengerszint feletti magasságokban próbálkozzanak a termesztéssel. Harminc éven belül a mai területek háromnegyedük válhat termesztésre alkalmatlanná. 

Egy biztos: a gazdálkodás módját és helyszíneit világszere át kell majd gondolni a következő évtizedekben. A sor még hosszan lehetne folytatni: a szardíniától az áfonyáig nem lesz olyan élelmiszer, amelyre nem lesz valamilyen hatással a hőmérséklet emelkedése. 

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Akik látnak benne jövőt

A munkaerő hiánya mellett gyakran azért szűnik meg egy régóta működő kertészet, mert a nyugdíjba vonuló tulajdonosok családon belül nem tudják átadni a céget, és vevő sincsen rá. A fiatalok többségét ugyanis nem vonzza ez a tevékenység. Szerencsére vannak kivételek, jó példák.

Számos ágazatban alkalmazhatók

A drónok nemcsak hasznosak, de egyre népszerűbbek is a precíziós gazdálkodásban. Jelentősen megkönnyítik a munkavégzést úgy, hogy közben számos adatot gyűjthetünk az adott növénykultúrákról. De nemcsak a mezőgazdaságban, a vadgazdálkodásban is remekül alkalmazhatók a kiegészítő eszközök segítségével. Túlzások nélkül kijelenthető, a jövő eszköze lehet a modern gazdálkodásban.

Precíziós technikák a szőlőtermesztésben

Napjainkban leginkább a szántóföldi kultúrákban alkalmazzák a precíziós gazdálkodás elemeit, de a kertészeti ágazatokban is terjednek az új módszerek, így a szőlőtermesztésben is egyre nagyobb teret kapnak a digitális megoldások. A precíziós módszerek egyszerre szolgálják a környezetterhelés mérséklését, a munkaerőhiány kezelését, valamint a termés mennyiségének növelését és minőségének javítását.

2021. rekord év volt …

… csak sajnos nem feltétlenül abban, amiben szerettük volna. Az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt összességében a tavalyi, melyet emellett az időjárás nagy változékonysága is jellemzett.Ebbe az is belefért, hogy júliusban rekord meleg volt, 1901. óta a legmelegebb – ez sem zavart be abba, hogy ez egy rekord hűvös év lehessen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadta rövid év értékelőjét.

Rég elveszett fajta mentheti meg a kávétermesztőket

Daniel Sarmu Sierra Leonében nőtt fel. A családja egyik bevételi forrása a kávétermesztés volt, ám a csak a gyengébb minőségű, robusta fajta termett meg a birtokukon. Az ingadozó felvásárlási árak azonban előfordul, hogy a termesztés költségeit sem fedezik.

Téli olimpia: kizárólag műhavon

Az ötkarikás játékok történetében először történik meg, hogy a téli sportversenyeket mesterségesen előállított havon rendezik meg. Természetes hó nem lesz, és ez esetben nem a klímaváltozás a felelős ezért: a helyszínen ugyanis máskor is nagyon ritkán esik a hó. Akkor miért rendez Kína téli játékokat?

Legek a borok világából

Egy felmérés szerint a portugálok fogyasztják a legtöbb bort az ország lakossághoz viszonyítva, nyolcmillió hektoliterrel megelőzve Franciaországot, és több mint kétszeresével a szomszédos Spanyolországot. A nagy mennyiségű borfogyasztás hátterében kulturális tényezők is szerepet játszhatnak, sok portugál mindennapi ivónak tartja magát, és étkezéskor rendszeresen fogyaszt bort.

Mennyi idő alatt romlik meg a csokoládé?

Izgalmas pillanatot okozhat egy rég elfeledett csokoládé felfedezése a készletünkben, ami már ki tudja, mikorról maradt meg. De vajon mennyi ideig őrzi meg a szavatossági idejét? Íme, az igazság a kedvenc édességünkkel kapcsolatban.

Jelentősen csökkent a fagyos napok száma hazánkban

Magyarországon az elmúlt száz évben harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt. A XX. század elején még mintegy 120 nap volt hazánkban a fagyos napok száma (vagyis, amikor a nappali hőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent), ez a szám mostanra 80 nap alá csökkent.