Back to top

A nap, amikor már csak emlék lesz a csokoládé

Az emelkedő hőmérséklet, a vízhiány az egész bolygó életére hatással lesz. Előrejelzések szerint pár évtizeden belül akár teljesen eltűnhetnek olyan termékek a polcokról, amelyek nélkül ma még el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat.

A felmelegedés már most is a klíma megváltozását okozza szerte a Földön. A változással a mezőgazdaságnak is szembe kell nézni, az érintetteknek már most a megoldásokon kell gondolkodni, vagy át kell alakítani a termésszerkezetet. Legrosszabb esetben az is megtörténhet, hogy nem lehet majd megtermelni azokat a növényeket, amelyek létezését eddig természetesnek vettük, vette észre az infostart.hu egy külföldi gyűjtés alapján. 

Fotó: pixabay.com

Ahhoz, hogy a napi kétmilliárd csésze kávét elfogyaszthassuk, tavaly például 10 milliárd kilogramm kávébabot kellett szüretelni. Azonban Latin-Amerikában felütötte a fejét a levélrozsda nevű gomba, melynek hatására a kávéültetvényeken a növények nem tudnak fotoszintetizálni. A világnak azon a táján kétmillió farmer kényszerült arra, hogy feladja a termesztést. Afrikában az egyre emelkedő hőmérséklet okoz nehézségeket az ültetvényeken, az előrejelzések szerint a következő bő fél évszázadban 65 százalékkal csökken majd a kávéültetvények területe. 

A csoki szerelmesei is izgalmas évek elé nézhetnek. A kakaóbab az Egyenlítőtől egy aránylag szűk távolságra termeszthető nitrogénben gazdag talajon. Kényes a hőmérsékletre, a páratartalomra, az esőzés mértékére,

Szakemberek attól tartanak, a termőterületek már 2050-re olyan mértékben lecsökkennek, hogy a csokoládé akkorra akár el is tűnhet a boltok polcairól. 

Fotó: pixabay.com

A ma 135 országban termesztett banán ugyan a trópusi körülményeket kedveli, és ebből a szempontból a hőmérséklet emelkedése akár pozitívum is lehetne, hiszen újabb területek válnak alkalmassá a termesztés számára.

A  vízhiány azonban keresztül húzhatja ezeket a számításokat. 

Ahogy a banánt, úgy az avokádót is monokultúrában termesztik, a biodiverzitás hiánya pedig kedvez a kártevőknek, a betegségeknek. És bár előrejelzések szerint hamarosan ez lesz a legkeresettebb gyümölcs, más vélekedés szerint 2050-ben már nem is létezik majd a bolygón a kiegyensúlyozott hőmérsékletet és a vizet kedvelő avokádó. 

Az egyes szőlőfajták csak bizonyos körülmények között élnek meg, és mivel a hőmérséklet emelkedik, a gazdák egyelőre azon gondolkodnak, hogy más tengerszint feletti magasságokban próbálkozzanak a termesztéssel. Harminc éven belül a mai területek háromnegyedük válhat termesztésre alkalmatlanná. 

Egy biztos: a gazdálkodás módját és helyszíneit világszere át kell majd gondolni a következő évtizedekben. A sor még hosszan lehetne folytatni: a szardíniától az áfonyáig nem lesz olyan élelmiszer, amelyre nem lesz valamilyen hatással a hőmérséklet emelkedése. 

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.