Back to top

Sovány éve van a lúdtartóknak

Egymást követően már a harmadik év teszi próbára a hazai lúdtartókat. Az elmúlt éveket áttekintve láthatjuk, hogy 2019-ben a madárinfluenza okozott nagy anyagi kárt és kiesést az ágazatban. A következő évben, 2020-ban a korona­vírus különböző hatásai okoztak számottevő kiesést. Idén a takarmányár, az energiaár és a bérköltség növekedése jelent igazán nagy kihívást a gazdáknak.

A következő évben, 2020-ban a korona­vírus különböző hatásai okoztak számottevő kiesést és veszteséget, főleg a kereskedelmi vonat­kozá­súak. Csökkent az igény az árura, míg a készárut hosszabb ideig kellett tárolni. Idén a koronavírus egy időre visszaszorult, és bár őszre újból felerősödött, ebben az évben a költségek – azon belül a takarmányár, az energiaár és a bérköltség – növekedése jelent igazán nagy kihívást a gazdáknak, a feldolgozóknak és az integrátoroknak. Márton-nap alkalmából kérdeztük a helyzetről Szabó Miklóst, a Baromfi Terméktanács Lúdszövetségének az elnökét, a Tranzit Csoport alapítóját.

A lúdágazat kemény küzdelmet folytat azért, hogy fennmaradjon, lehetőleg versenyképes legyen.

Elég belegondolni, hogy 2019-ben a baromfit olyan madárinfluenza sanyargatta meg, ami miatt 17 milliárd forint kártérítést fizetett az állam az ágazatnak. Ebből meghatározó arányban részesült a kacsa és a liba.

Szabó Miklós: a válság leküzdéséhez csakis további beruházások és fejlesztések adhatnak reményt
Szabó Miklós: a válság leküzdéséhez csakis további beruházások és fejlesztések adhatnak reményt
Ami 2020-ban történt, az nemcsak váratlan volt, hanem nem is lehetett készülni rá, mert a koronavírus-járvány addig ismeretlen volt. Nemcsak az emberek egészségét veszélyeztette és veszélyezteti a betegség, hanem a gazdálkodást is roppant mód megnehezíti. Gondot okoz, természetesen, amikor a dolgozók kiesnek a munkából, de a valódi ellehetetlenülés a kereskedelemnél mutatkozott. Az úgynevezett HORECA-szektor forgalmazza a lúdból előállított késztermékek 35–40 százalékát. Amikor a covid miatt szinte teljes egészében lezárták a szektort, az egyébként prémium terméknek számító lúd értékesítése is minimálisra zsugorodott.

A mezőgazdasági termelés egyik axiómája, hogy az árat nem a költségek határozzák meg, hanem a kereslet és a kínálat függvénye.

Mivel az egész évet tekintve a kereslet inkább csökkent, ezért áremelésről, a költségek elismertetéséről nemigen lehetett szó. Amikor 2021 első negyedévében az ágazat szereplői elkezdtek kibújni a covid okozta nehézségekből, olyan irdatlan költségnövekedés kezdődött a gabonatermékek piacán, amilyenre eddig nem nagyon volt példa. Ami a korábbi évben tonnánként 50 ezer forint volt – például az őszi búza vagy a szemes kukorica –, az most már a betakarítás alatt drágulni kezdett. A negyedik negyedév kezdetére a kukorica ára elérte a tonnánkénti 95 ezer forintot, a búzánál pedig elfogadottá vált a 85 ezer forint. Ám olyanról is hallottunk, hogy a jó fehérjetartalmú őszi búza tonnájáért már 100 ezer forintnál is többet adnak.

A felsorolt példák alapján a takarmány­árak vagy megkétszereződtek, vagy azt közelítő mértékben drágultak.

Figyelembe kell még venni a szóját, aminek a tavalyi 120 ezer forint után idén 180 ezer forintra nőtt az ára, és a napraforgódarát, amit tavaly még 60 ezer forintért meg lehetett venni, idén viszont 120 ezer forintért sem kapni.

Ebben a helyzetben, 60–65 százalékos átlagos takarmányköltséggel számolva, minimum 50 százalékos a drágulás, amit az eladáskor ma még lehetetlen érvényesíteni.

És hogy tovább súlyosbodjon a helyzet, minderre az energia árának az emelkedése is rátesz egy lapáttal. Az általános megfogalmazás szerint a termelők által fizetendő gázár megkétszereződött. Ám a változás mértéke attól is függ, hogy ki, mikor és milyen áron kötötte le az éves igényét. A gázár növekedése begyűrűződik az elektromos áram árába, ugyanis ma döntően gázerőművekben állítják elő a villanyáramot. Már kalkulációt készítettek a Tranzit Csoportnál, amiből kiderült, hogy 2022-ben 2,4 milliárd forinttal többet kell fizetniük az energiáért, mint 2021-ben. Ez azt jelenti, hogy éppen megkétszereződik az ára. Ekkora árváltozásra termelői oldalról lehetetlen felkészülni.

A szokásosnál kevesebb szó esik róla, de a maga módján a bérnövekedés ugyancsak közrejátszik az előállítási költségek drágulásába.

Elkerülhetetlen a szá­mottevő fizetésemelés az ágazat teljes vertikumában, mert nem csak a szellemi dolgozókat kell megfizetni, hogy maradjanak, hanem ugyanez érvényes a segéd- és betanított munkásokra is. Az ő fizetésük felemelése már a napi működést is erősen befolyásolja, főként a vágóhidakon és a továbbfeldolgozó üzemekben jelent ez feszítő kérdést. Ugyancsak nem emlegetett téma, de tény, hogy akik itt dolgoznak, azok ősszel elmennek különböző betakarítási munkákra, ahol a napszám 15–20 ezer forint, s nincs, aki közben őket helyettesíthetné. Az ország északkeleti részében, főként az almaszedés idején gyakori az ilyen eset.

Ennyi egyszerre jelentkező gond vajon milyen helyzetet teremtett a víziszárnyas ágazatban, azon belül a lúdtenyésztésben?

Röviden szólva bajban a jövedelmezőség.

Most az olyan korábbi segítségek is kisebb mértékűek lettek, mint az elmúlt években elért állatjóléti támogatások. Ebből a forrásból a baromfi ipar ágazatai közel 100 százalékos szintű segítséghez jutottak, tehát amit kértek, azt majdnem teljes egészében meg is kapták. Idén nagyot változott ez a helyzet, mert már a második negyedévben a korábbi gyakorlatot nem tudták megismételni egyetlen ágazatnál sem. A víziszárnyasokat mindez keményen érintette, mert a beadott igényeknek még a 40 százalékát sem kapták meg az állatjóléti támogatásokból.

A Tranzit Csoport alapítójának gazdasági krédója közismert: nem nyafogunk, megyünk előre, fejlesztünk. Ebben segítséget jelent számukra, hogy az állattartó telepek támogatása fejlesztésre és beruházásra ösztönöz. Minden külső nehézség dacára ma úgy értékelik, hogyha ezeknek egy jelentős része megvalósul, a termelés továbbra is fennmarad. A Tranzit Csoport­nál ugyanazt az elvet vallják, mint az elmúlt 30 évben mindig tettek, hogy beruházni és fejleszteni, mert csak így lehet kimászni a legnagyobb nehézségekből is. Most eldöntötték, hogy jelentősen növelik az állattenyésztő telepek felületét, s az elkövetkezendő 2 évben erre 7–8 milliárd forintot kívánnak fordítani. A versenyképesség megőrzése érdekében tovább fejlesztik a feldolgozó üzemeiket. Teljes rekonstrukciót hajtanak végre Nyírbátorban, arra 6 milliárd forintot szánnak. Ugyancsak tovább fejlesztik a továbbfeldolgozó kapacitásukat, ezért Nyírgelsén, Nyírbátorban és Debrecenben 3,5–4 milliárd forintos befektetést terveznek. A meglévő kapacitásaikat változatlanul igyekeznek korszerűsíteni, és hogy még versenyképesebbek legyenek erre 3–4 milliárd forintot szánnak. Összességében tehát 2 éven belül mintegy 18 milliárd forint értékben kíván beruházni a Tranzit-Food – olyan helyzetben is, amikor az ágazat egésze mélyponton van.

A sok-sok baj és nehézség közepette kötelező parancsként fogalmazták meg a maguk számára, hogy ilyen helyzetben sem szabad az értékesítést mérsékelni, sokkal inkább a piaci pozícióik megerősítésére törekszenek. Vallják, hogy a magyar lúdtenyésztésnek lennie kell jövőképének, amihez a saját megoldásaikat ők is hozzárendelik. Amióta feszültebbé vált az ágazat helyzete, mindent felülvizsgáltak annak érdekében, hogy a fajlagos mutatóikat – amelyek eddig is igen magas színvonalúak voltak – tovább javítsák. Így sikerült csökkenteni az 1 kilogramm termék­re jutó vágási költségen kívül a fajlagos takarmányfelhasználást is, és a termelési költségek többi területét is hasonlóan szigorú ellenőrzés alatt tartják.

Ma már lehet arra is válaszolni, hogy mit okozott a brexit a magyar lúdágazatnak. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez legkisebb mértékben is segített rajtunk, bár a libatermékek fő fogyasztói német nyelvterületen találhatóak. Mostanra kiderült, hogy a brexit igenis gondot okoz, főleg akkor, ha hozzávesszük a HORECA-szektorban tapasztalt bezárásokhoz.

A következmény?

Részben az történt, hogy a termelők közül igen sokan felhagytak a lúdtenyésztéssel. Az adatok azt támasztják alá, hogy 2021-ben a libánál (beleértve a hús és a hízott libát) együtt talán 4 millió darab lehet az éves teljesítményünk. Ha kicsit visszább tekintünk, akár egy évtizeddel is, akkor még ennek a kétszerese, tehát körülbelül 8 millió darab libát számlált a magyar lúdtenyésztés.

A lúdtenyésztőket sem kerüli el az az általános gyakorlat, amit a generációváltás okoz, mert emiatt is évről-évre többen abbahagyják a libatartást.

Az újak közül pedig szintén gyakori eset, hogy bár átvették a gazdaságot, de magát a lúdtenyésztést abbahagyták. Mindez a jövedelmezőség romlására vezethető vissza, mert veszteségesen senki nem hajlandó lúdtenyésztésre.

Mit kéne, mit lehetne most csinálni, hogy a víziszárnyas ágazat, kiváltképpen a lúdágazat legalább szinten maradjon, vagy a termelői alapok ne menjenek tönkre?

Kézenfekvő válasz volna, hogy az értékesítési árakat mintegy 40–50 százalékkal kellene emelni. Viszont tény, hogy ma nem találni olyan kereskedőt a piacon, amelyik ezt az árnövekedést hajlandó volna akceptálni. A Tranzit-Food vezetői tárgyalásokat folytattak és sovány siker, hogy 10–15 százalékos késztermék árnövekedést tudtak elérni. Ugyanakkor látni kell, hogy a jövedelmezőséghez, az ágazati üdvösséghez ez nagyon kevés, ennek legalább a háromszorosa volna elfogadható.

Ebben a helyzetben csakis a tőkeerős vállalkozások (tehát nem az aprócskák) bírják egy darabig, de ekkora mértékű költségnövekedést ők is csak meghatározott értékig képesek időlegesen elviselni.

Nemcsak a lúdtenyésztésre, hanem a teljes magyar állattenyésztésre érvényes a megállapítás, hogyha a költségeket nem tudják továbbhárítani, arra az egész ágazat rámehet. Az mindenesetre biztos, hogy a libatartóknál határozott termeléscsökkenéssel kell számolni. Létezik a háttérben egy elég erős infláció, amely áremelő hatású, de ez nem fedezi a költségek növekedését. A bérnövekedés okszerűségét nem vitatják, azzal egyetértenek, viszont arra is oda kell figyelni – hangsúlyozza Szabó Miklós –, hogy ez meddig mehet el és milyen határértéknél okoz veszteséget a termelők számára.

Mire készül tehát most az a Tranzit-Food, amelyik a hazai lúdelőállítás felét mondhatja magáénak?

Igyekeznek a lehető legrealistábbnak maradni, amibe beletartozik, hogy bizony az ágazat felett ott lóg Damoklész kardja. Ezzel együtt csak egyetlen megoldás elfogadható számukra, az pedig az előrelépésben a megvalósított pozitív forgatókönyv.

Bármennyire is nehéz, bármennyire is erőn felüli hozzáállást kíván, a termelést nem hajlandók csökkenteni.

Ez azt jelenti, hogy 2022-ben 15 millió, 2023-ban 23 millió csirkét, 10 millió kacsát és 2 millió libát fognak előállítani, feldolgozni és értékesíteni a Tranzit-Food integrációjában. A vezetésnek jelenleg az a célja, hogy 2021 végére mindenáron elérjék a 85–90 milliárd forintos összes termelési értéket. Ha ez megvalósul, akkor minden külső nehézség dacára pozitív szaldóval tudják zárni ezt az évet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Felbecsülhetetlen károkat okozott a műtrágyakartellezés

Felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar gazdáknak és fogyasztóknak Bige László műtrágyakartellezése - jelentette ki az agrárminiszter vasárnap a Facebook-oldalán.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Meglódultak a vállalkozások és a feldolgozóipar

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a Covid19-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Különleges aromájú belga gyömbér

Az egyik belgiumi szupermarket kiváló minőségű, friss és helyben termesztett gyömbért kínál. A fenntartható módon, növényvédő szer használata nélkül nevelt gyömbérnek erősebb az íze, mint az importált árunak, állítja a forgalmazó vállalat.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Sok hasznos és értékes információval gazdagodhatnak a termelők, kereskedők akkor, ha a virágértékesítési szezont követően jut idő a tapasztalatok kiértékelésére.