Back to top

Márton-napi vadliba

Tegnap volt Márton-nap, ezért a vadlibákról sem szabad megfeledkeznünk, akik októberben ismét szép számmal érkeztek hazánk vizeire. A sarkvidéki és tundrazónából induló jelenetős számú nagy lilik csapatok mellett érkeztek az északi térségben költő nyári lúd csapatok, valamint ugyan egyre kevesebb mennyiségben, de vetési ludak, illetve több védett lúdfaj is.

Az egyetlen hazai fészkelő vadlibánk, a nyári lúd a közelmúltban jelentős állomány-növekedést mutatott, így vadászhatóvá vált. A hazai állomány nagyobb része októberben a Földközi-tenger felé veszi az irányt, helyükre északon költő nyári ludak, nagy lilikek, vetési ludak, kis lilikek, ritkább vendégként vörösnyakú ludak, és rövidcsőrű ludak, esetenként apáca ludak és örvös ludak, valamint kanadai ludak és nílusi ludak érkez(het)nek természetes vizeinkre.

A klímaváltozás hatására egyes fajoknak változott a vonulási útvonala, például a vetési lúdé némileg eltolódott, így jóval kevesebb mennyiségben érkeznek Magyarországra.

Vadászható fajok a nyári lúd, a nagy lilik és a vetési lúd, valamint az invazív fajnak tekintett kanadai és nílusi lúd, amelyekről fotódokumentációt kell készíteni, amit aztán meg kell küldeni a Soproni Egyetemnek.  

A vadliba vadászata az idén októberben kiadott rendelettel módosult. Ennek jelentős oka, hogy a tömegesen hazánkban telelő vadlibák, főképp a Tiszántúlon, évről évre jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban és egyes természetvédelmi érintettségű területen.  

Az új vadászati idényeket érintő jogszabály-módosítási rendelet értelmében, egységesítették a vadászható vadlúdfajok vadászati idényét, ellentétben a korábbi gyakorlattal, mely szerint egyes tiszántúli megyékben csak decemberben kezdődhetett meg a vadászatuk. A módosítás révén megszűntek hazánkban az eddigi, területi elhelyezkedéstől függő, a nyári lúdra, a nagy lilikre és a vetési lúdra vonatkozó, eltérő időpontokban kezdődő és végződő vadászati idények. Így az említett három vadlibafaj vadászati idénye az ország teljes területén egységesen október 1-től január 31-ig tart.

Úgyszintén változtak az elejtési (teríték) korlátozások is ezen fajok vonatkozásában: az új előírás szerint nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.

Nem szabad elfelejteni, hogy a vadászható fajok több százas-ezres csapataihoz védett, illetve fokozottan védett fajok is csatlakoznak. Ezért a vadliba vadászatakor különös figyelemmel kell lenni a lövés előtt. (A napokban épp napvilágot egy cikk, amely szerint világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek a Hortobágyon.)

És ha már vadlibavadászat és Márton-nap, kedves olvasóink szíves figyelmébe ajánlanék egy könnyen elkészíthető, ugyanakkor ünnepi vadlibareceptet.

Először is a vadlibát megtisztítjuk! Fontos, hogy a combok pihe- és tokmentesek legyenek a szép sütés érdekében. A húst sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint borókabogyóval, esetleg köménnyel ízesíthetjük, és ebben a pácban több órán keresztül állni hagyjuk. Másnap bő zsiradékkal és némi testes vörösborral a 200 Celsius-fokos sütőbe helyezzük, majd másfél órás párolást követően fél óra alatt ropogósra sütjük. Hozzá hagymás törtburgonyát és párolt lila káposztát ajánlanék. Jó étvágyat hozzá!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Tizennégy jeladós kanalasgém szolgálja a faj védelmét

Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein - közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Kína ritka, 66 millió évvel ezelőtti dinoszaurusz embriókat fedezett fel

Dinoszaurusz tojások a világ minden táján megtalálhatók, de az embriókat hordozó tojások rendkívül ritkák. Ez nagymértékben korlátozza a dinoszauruszok fejlődéséről alkotott képünket, ezért van annyi rejtély, amit a paleontológusoknak meg kell fejteniük.