Back to top

Történelmi mélyponton a világ bortermelése

Az idei évben alacsonyabb, a 2017-hez hasonló szinten várható a világ bortermelése. Ez már a harmadik, egymást követő év, amikor a globális termelés az átlag alatt maradt. Pau Roca, az OIV főigazgatója internetes konferencián mutatta be a világ 2021-es termésbecsléseit.

A párizsi székhelyű Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) a közelmúltban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint az idén – immáron a harmadik egymást követő esztendőben – Európában összességében átlag alatti bortermelés várható. A közlemény szerint a késői fagyok és a kedvezőtlen éghajlati körülmények miatt Európa három legnagyobb bortermelő országára egyaránt jellemző, hogy a korábbiakhoz képest különösen alacsony lesz az idei bortermés.

Az európai unióban az időjárási viszonyok nem kedveztek a szőlőtermesztőknek így a becslések szerint 145 millió hektoliternyi bor (a gyümölcslevek és mustok kivételével) készül.

Az EU három legnagyobb szőlő termelő országában - Olaszország, Spanyolország és Franciaország -, a bortermelés együttesen a világ 45%-át és az EU 79%-át teszik ki.

Alacsony termelési volumen várható az EU-ban, különösen Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban, amelyek összesen mintegy 22 millió hektoliternyi veszteséget szenvedtek el 2020-hoz képest a késő tavaszi fagy és az általánosan kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt.

Ugyanakkor Németországban, Romániában és Magyarországon is az előző évinél magasabb termést várnak.

Az első becslések az USA-ban is jó termést jeleznek, és pozitívak a hírek érkeztek a déli félteke országaiból – Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália –, ahol a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően jó évet zárnak.

Az Európai Unió tagországai sorában továbbra is Olaszország az első számú bortermelő a várható 44,5 millió hektoliterrel, amelyet a második helyen Spanyolország követ 35,0 millió hektoliterrel. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet adatgyűjtésének kezdete óta először fordul elő, hogy Franciaország csak a harmadik helyen áll a legnagyobb bortermelők között. A tavaszi erős fagyok, a nyári esőzések és a jégeső katasztrofális szőlőtermést eredményeztek, a 34,2 millió hektoliteres termés 27 százalékos csökkenést jelent 2020-hoz képest. Németországban, amely Európa negyedik legnagyobb bortermelő országa, a 8,8 millió hektoliterre becsült mennyiség 4 százalékkal meghaladja a múlt esztendeit. Az Európai Unió jelentősebb bortermelő országai közül csak Németországban, Portugáliában, Romániában és Magyarországon várható a 2020-as évinél magasabb termésmennyiség.

Európából kilépve - az első betakarítási előrejelzések az Egyesült Államokban a 2020-as mennyiséget kissé meghaladó termelési volument sejtetnek, közölte az OIV. A termés mennyisége alapján a dél-amerikai, dél-afrikai és ausztráliai bortermelők is kedvező szezont zárnak, az egyetlen kivételt Új-Zéland jelenti.

A világ országainak idei bortermelése várhatóan eléri a 250,3 millió hektolitert, s ez 7 százalékkal alacsonyabb az elmúlt húsz év átlagánál.

Az ágazat értékelése még várat magára, tekintettel a jelenlegi körülményekre, hiszen a covid-19 járvány miatt még mindig nagy a bizonytalanság.


 

Forrás: 
oiv

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Száraz borszakértő

Az Egyesült Államokbeli Dartmouth College kutatói kifejlesztettek egy számítógépes algoritmust, amely képes véleményt formálni borokról és sörökről, méghozzá olyan stílusban, ahogyan a valódi sommelier-k szokták.

Még mindig a levéltetvek – növényvédelmi előrejelzés 22. hét

A rovarkártevőknek kedvezett az utóbbi napok időjárása. Szinte minden növénykultúrában ott vannak a levéltetvek, de rajzik az almamoly és a cseresznyelégy is, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Tisztújítás a Magyar Bor Akadémián

A Magyar Bor Akadémia megválasztotta új elnökét, az elnökség tagjait.

A Magyar Bor Akadémia életműdíjasa: Kállay Miklós

Idén már negyedik alkalommal adták át a Magyar Bor Akadémia Életműdíját, melyet Kállay Miklós, professzor emeritus vehetett át.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Nemes borok a gyógyítás szolgálatában

Robert luxemburgi herceg több ezer rendkívül ritka palack bort ad el a gyűjteményéből, hogy a mitokondriális betegségekben szenvedők gyógyítására létrehozott alapítványát támogassa az árverésen befolyt összeggel. A becslések szerint az adomány értéke meghaladhatja a 2 millió dollárt.

Kórokok a szőlőn: Mi okozhatja?

A szőlőnövényen a vegetációs időszakban a zöld részeken, a téli, metszési időszakban a fás részekben figyelhetünk meg elváltozásokat, amelyek lehetnek biológia eredetűek vagy a környezeti tényezők által előidézett kárképek. A különböző tünetek diagnosztizálása és a kórokok felismerése nem könnyű feladat, hiszen a megjelenésük alapján könnyen összetéveszthetők.

Mindenkinek ajánlott laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi levélminta-vizsgálatok bizonyos támogatások esetén kötelezőek, és azok a kertészek is hasznos információkhoz jutnak az eredményekből, akiket semmi sem kötelez az elvégeztetésükre. Az elszabadult műtrágyaárak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a kívánt hozamokhoz elegendő, de a szükségesnél nem több tápanyagot adagoljanak a termelők.