Back to top

Az ártári ligeterdő rejtélyei

A forró nyári napokat enyhítendő, különösen érdemes ellátogatnunk az Alföld folyóvizei által szeldelt, s ezáltal legzöldebb tájegységére, a Körösök vidékére. Oda, ahol nemcsak a vízitúrákat kedvelők, hanem a bakancsos turisták is felüdülhetnek a folyók menti ligeterdőkben.

A Fekete-Körös bal partján elterülő Gyula-városerdei Parkerdőben vezet a Galagonya Tanösvény, amelyen végighaladva az erdő állat- és növényvilágán kívül megismerhetjük az erdészek munkáját, sőt még a talajéletről is képet kapunk.

Az Erdélyi-szigethegységből induló tiszta vizű patakok folyókká állnak össze, majd kifutva a síkságra, a mai Magyarország területén adnak egymásnak randevút. E folyók – a Berettyó és a Körösök – útja csupán néhány száz kilométer a hegyektől a Tiszáig, mégis megmutatják a Kárpát-medence folyóvizeit övező tájak szinte minden arcát.

A Fekete- és a Fehér-Körös mentén elterülő erdők hazánk délkeleti részének legnagyobb kiterjedésű, folyó mentén összefüggő keményfás ligeterdei.

Hajdu Imre bácsi erdész mesél az erdőről
Hajdu Imre bácsi erdész mesél az erdőről
E tájon a Bihar- és a Béli-hegységből származó folyók hordalékán járunk, alig 100-120 kilométerre azok forrásvidékétől. Tiszta időben akár a hegyek horizonton feltűnő sziluettjét is megpillanthatjuk.

A Fekete-Körös magyarországi szakasza a Tiszántúl egyik legérintetlenebb tája. A mályvádi erdőt határoló Fekete-Körös pedig egyike a leginkább szabályozatlanul hagyott folyóinknak. Az államhatártól a szanazugi összefolyásig kanyargó 20,5 kilométeres szakasza igézően vadregényes: húsz erős hurkot és ívet vet. A kanyargó folyót több ezer hektár kiterjedésű erdő kíséri.

Az ősi erdőszigetek – Keszi, Bányarét, Törökerdő, Mályvád, Sitka – erdeiben még ott kanyarognak az elhagyott Körös-medrek. A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. több évtizedes vízpótló törekvéseinek eredményeképpen nagy részük ma újra vízjárta vidék.

Időben kell elkezdeni
Időben kell elkezdeni
A változatos élőhelyek sok-sok növény- és állatfajnak adnak otthont. A terület évszázadok óta kiváló vadászterület, dámvadállománya messze földön híres.

A Bányaréti őstölgyes hazánk ezredik védett területe, valamikor legelőhöz kapcsolódó delelőhely volt. Kocsányos tölgyei és vadkörtéi a Körös-vidék egykori tölgyerdőinek maradványaként jelentős genetikai és táji értéket képviselnek.

A DALERD Zrt. által kezelt Körös menti változatos erdőterületek az egyébként fában szegény Alföldön helyezkednek el, emiatt gazdasági szerepükön túl fokozott jelentőséggel bírnak az erdők környezet- és természetvédelmi funkciói is. Ennek jegyében 2001-ben 15 állomásból álló tanösvényt épített ki az erdőgazdaság a Fekete-Körös bal partján elterülő Gyula-városerdei Parkerdőben. Ez a DALERD Zrt. által kezelt erdőrész közel 100 éve esőbe- állókkal, kijelölt tűzrakó helyekkel, padokkal, kúttal, kiépített gépjárműparkolókkal szolgálja a kirándulók kikapcsolódását. A Gyulától és Sarkadtól is kb. 8 kilométerre húzódó Galagonya Tanösvényen az ártéri keményfás ligeterdők életközösségeivel és a fenntartható erdőgazdálkodás mibenlétével ismerkedhetnek meg a Körösök vidékén kalandozók.

Indulás Pénzes Eszter erdőpedagógussal
Indulás Pénzes Eszter erdőpedagógussal

A kényelmes turistaúton vezető, mintegy 1200 méter hosszú tanösvény szakvezetéssel kb. 1,5 óra alatt járható végig.

A városerdei erdészháztól indul, és ott is ér véget. A kiindulópontnál térképpel, jelmagyarázattal ellátott tábla igazítja útba a látogatót. A tanösvény 5 pontján tájékoztató tábla, 10 pontján pedig számozott oszlop található. Az ezekhez a pontokhoz tartozó információkat a DALERD Zrt. honlapján elérhető tanösvényfüzet tartalmazza.

A tanösvénytúra során a résztvevők megismerhetik a parkerdő fogalmát, az erdők gazdasági, környezetvédelmi és rekreációs szerepét. Számba vehetik a tölgy-kőris-szil ligeterdő fáit, cserjéit, lágyszárú növényeit. Részletes ismertetőt kapnak az erdő leggyakoribb rovarairól, madarairól, emlőseiről és egyéb állatairól.

A tanösvény valamennyi érzékszervünket igénybe veszi
A tanösvény valamennyi érzékszervünket igénybe veszi
Megfigyelhetik az erdei növénytársulások kialakulását és a lebontó szervezetek munkájának eredményét. A táj alaposabb feltérképezését pedig két talajszelvénygödör is segíti.

Az egyik az erdei öntéstalaj, a másik a réti talaj tulajdonságainak vizsgálatát szolgálja. A tanösvénytúra során a látogatók betekintést nyerhetnek az erdész munkájába is. Az öregedő, közel 110 éves parkerdő egyik erdőrészét, két esztendeje jelentős viharkár érte, ott hagyományos erdőfelújítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Más, természetes úton kiritkult állományrészeiben pedig természetszerű, lékes erdőfelújítási tevékenységet folytatnak az erdészek. Érdemes megtekinteni e munkálatokat is.

Erdőszéli szépség az ebnyelvű fű
Erdőszéli szépség az ebnyelvű fű

Nagyobb létszám esetén, előzetes időpont-egyeztetéssel a szomszédos Erdészeti Erdei Iskolában szakvezető segítsége is kérhető a tanösvény bemutatásához, illetve egyéb erdei iskolai programokhoz.

A Galagonya Tanösvény a Gyuláról Sarkadra vezető országúton érhető el. A Fekete-Körös remetei hídjánál, a folyó Gyula felőli gátjára fordulva az első lejárón jutunk el a tanösvény információs táblájához, majd az erdőbe vezető úton jobbra kanyarodva az erdészház előtti kiinduló állomáshoz. Vonattal a Békéscsaba–Gyula– Sarkad–Kötegyán–Vésztő-vasútvonalon a városerdei feltételes megállóhelyen leszállva közelíthető meg a tanösvény nyomvonala. (Szükség szerint a József Szanatórium megállótól is elérhető.)

Vid Katalin
DALERD Zrt.

Fotók: Puskás Lajos

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Az erdőtől a vevőig csökkenthető a bútoripar ökológiai lábnyoma

Használt bútorok visszagyűjtésétől az üresen álló ingatlanok kihasználásáig számtalan módon csökkenthető a bútorgyártás ökológiai lábnyoma. Ezzel kapcsolatban tett kiváló javaslatokat Kovács Helga, a MATE PhD-hallgatója és Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatója, akik az Agroladies csapat tagjaiként a Magyar Nemzeti Bank Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyén különdíjat nyertek.

Felértékelődött a megbízhatóság

A jelenlegi gazdasági környezetben jelentősen felértékelődött a megbízhatóság. Nem új keletű dolog ez a KITE esetében, hiszen 48 éve ez határozza meg értékrendjüket. Megnyilvánul ez akkor is, ha kedvezőbbek a körülmények, ha jobb az időjárás vagy a közgazdasági feltételek előnyösebbek a gazdák számára.

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.