Back to top

Lelepleződött a kórokozó „késes” trükkje

Késélességű képletei segítik a számos növénybetegségért felelős Phytophthora infestans mikroszkopikus kórokozót, hogy „átvágja” a megtámadott növények levelének védőrétegét. Bár meglehetősen intenzíven vizsgált témáról van szó, a Wageningen Egyetem kutatócsoportja által feltárt részlet eddig ismeretlen volt. A titok megfejtése sokat segít a növénybetegség elleni küzdelemben is.

Minden növény rendelkezik egyfajta védőréteggel, amelynek az a feladata, hogy távol tartsa az olyan támadókat, mint amilyen egyebek között a burgonyavészért felelős Phytophthora is. Ez a kórokozó azonban képes áthatolni a növények védőrétegén,

vagyis az egészséges szövetekbe is különösebb gond nélkül be tud jutni.

Bár évtizedek óta kutatják a kórokozót, mindeddig nem volt igazi magyarázat a jelenségre, most azonban a Wageningen Egyetem növénykórtanosokból, sejtbiológusokból és fizikusokból álló kutatócsoportja megfejtette a megoldást – olvastuk a világ vezető élettudományi kutatóhelyei között számon tartott Wageningen Egyetem negyedéves kiadványában, a Wageningen World legfrissebb számában.

A trükk abban áll, hogy a Phytophthora „megélezi” a növény szövetébe hatoló képleteit, így azok késként hasítják fel a növény felszínét. Ennek köszönhetően  nincs szükség óriási erőre a művelethez, vagyis nagyon mérsékelt energia-befektetést igényel a dolog a kórokozó részéről.

Francine Govers, az egyetem növénykórtan-professzora azt nyilatkozta a Wageningen Worldnek, hogy

a felfedezésből kikövetkeztetve egyből felmerült egy kíméletes növényvédelmi megoldás alapgondolata is.

Ahhoz, hogy a kórokozó ezt a trükköt végig tudja vinni, masszívan meg kell vetnie a „lábát” a növény felületén; cél tehát, hogy ez ne sikerüljön neki. Ígéretes eredményekről számoltak be a kutatók, amikor a burgonya levelét egy olyan anyaggal permetezték le, amely megakadályozta a Phytophthora megtapadását,

65 és közel 100 százalékos mértékben csökkent a fertőzés a kontrollhoz képest,

olvasható a Wageningen World cikkében.

A probléma súlyának szemléltetésére a szerzők kifejtik, hogy a Phytophthora világszerte a burgonya egyik legjelentősebb betegsége, 6-7 milliárd eurónyi terméskiesést okoz évente. Emellett egyebek között a paradicsomot, a padlizsánt, a kakaót, a paprikát és a szóját is károsítja. A teljes tudományos publikáció a Nature Microbiology júliusi számában jelent meg, olvasható a Wageningen Worldben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

Kórokok a szőlőn: Mi okozhatja?

A szőlőnövényen a vegetációs időszakban a zöld részeken, a téli, metszési időszakban a fás részekben figyelhetünk meg elváltozásokat, amelyek lehetnek biológia eredetűek vagy a környezeti tényezők által előidézett kárképek. A különböző tünetek diagnosztizálása és a kórokok felismerése nem könnyű feladat, hiszen a megjelenésük alapján könnyen összetéveszthetők.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Tápanyag vizeletből

Francia kutatók egyedülálló és természetes megoldást keresnek a műtrágyák kiváltására, hogy kisebb környezetszennyezéssel érhessünk el hasonló hozamokat.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Levéltetvek mindenütt – Növényvédelmi előrejelzés 21. hét

A kórokozóknak kevésbé kedvezett az utóbbi napok időjárása, a rovarkártevők többsége viszont gyors szaporodásnak indult. Különösen a levéltetvek jelenléte feltűnő, némely növényen aggasztó méreteket ölt.

Majomhimlő: minden, amit az európai vírusról tudni lehet

Az először az Egyesült Királyságban és Portugáliában észlelt majomhimlőjárvány Spanyolországban is elterjedt, miután nyolc férfi az országban a vírusfertőzéssel összeegyeztethető tüneteket mutatott - derül ki a The Guardian cikkéből.