Back to top

Lelepleződött a kórokozó „késes” trükkje

Késélességű képletei segítik a számos növénybetegségért felelős Phytophthora infestans mikroszkopikus kórokozót, hogy „átvágja” a megtámadott növények levelének védőrétegét. Bár meglehetősen intenzíven vizsgált témáról van szó, a Wageningen Egyetem kutatócsoportja által feltárt részlet eddig ismeretlen volt. A titok megfejtése sokat segít a növénybetegség elleni küzdelemben is.

Minden növény rendelkezik egyfajta védőréteggel, amelynek az a feladata, hogy távol tartsa az olyan támadókat, mint amilyen egyebek között a burgonyavészért felelős Phytophthora is. Ez a kórokozó azonban képes áthatolni a növények védőrétegén,

vagyis az egészséges szövetekbe is különösebb gond nélkül be tud jutni.

Bár évtizedek óta kutatják a kórokozót, mindeddig nem volt igazi magyarázat a jelenségre, most azonban a Wageningen Egyetem növénykórtanosokból, sejtbiológusokból és fizikusokból álló kutatócsoportja megfejtette a megoldást – olvastuk a világ vezető élettudományi kutatóhelyei között számon tartott Wageningen Egyetem negyedéves kiadványában, a Wageningen World legfrissebb számában.

A trükk abban áll, hogy a Phytophthora „megélezi” a növény szövetébe hatoló képleteit, így azok késként hasítják fel a növény felszínét. Ennek köszönhetően  nincs szükség óriási erőre a művelethez, vagyis nagyon mérsékelt energia-befektetést igényel a dolog a kórokozó részéről.

Francine Govers, az egyetem növénykórtan-professzora azt nyilatkozta a Wageningen Worldnek, hogy

a felfedezésből kikövetkeztetve egyből felmerült egy kíméletes növényvédelmi megoldás alapgondolata is.

Ahhoz, hogy a kórokozó ezt a trükköt végig tudja vinni, masszívan meg kell vetnie a „lábát” a növény felületén; cél tehát, hogy ez ne sikerüljön neki. Ígéretes eredményekről számoltak be a kutatók, amikor a burgonya levelét egy olyan anyaggal permetezték le, amely megakadályozta a Phytophthora megtapadását,

65 és közel 100 százalékos mértékben csökkent a fertőzés a kontrollhoz képest,

olvasható a Wageningen World cikkében.

A probléma súlyának szemléltetésére a szerzők kifejtik, hogy a Phytophthora világszerte a burgonya egyik legjelentősebb betegsége, 6-7 milliárd eurónyi terméskiesést okoz évente. Emellett egyebek között a paradicsomot, a padlizsánt, a kakaót, a paprikát és a szóját is károsítja. A teljes tudományos publikáció a Nature Microbiology júliusi számában jelent meg, olvasható a Wageningen Worldben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ugorhatunk ki a hízás-fogyás ördögi köréből

A hipotalamusznak fontos szerepe van a testtömeg-szabályozásban, gondolhatnánk, hogy nincs sok esélyünk vele szemben, pedig van.

Gyógyszer laskagombából

Nigériai kutatók laskagombából kivont hatóanyagot tartalmazó gyógyszert fejlesztettek szív- és érrendszeri betegségek kezelésére.

Egy egész sor károsítónak kedvez az idő – növényvédelmi előrejelzés 22. hét

Alig van növényfaj, ami ne lenne levéltetves, rajzik az almamoly, fertőz a lisztharmat, mindent lerágnak a csigák, kezdődik a cseresznyelégy szezonja, és még hosszan sorolhatjuk. Egyedül a tűzelhalás nem fertőz még, de az időjárási feltételek ahhoz is egyre kedvezőbbek.

A fehérhasú tobzoskák kromoszómaszáma a második legmagasabb az emlősök között

Sok mindent nem tudnak a tudósok a tobzoskáról – arról a különös, pikkelyes emlősről, amely úgy néz ki, mint egy földi mormota és egy labda keresztezése.

Szúnyogokban mutatták ki a méhekre veszélyes vírust

A Black-Queen-Cell-Virus (BQCV) egy a mézelő méhre (Apis mellifera) veszélyes vírus, mely a méhanya lárváját támadja meg. A vírusról alig tudunk valamit, viszont legújabban szúnyogokban mutatták ki.

Még szorosabbra fűzött harmincéves együttműködés

Együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. a felsőoktatási intézmény agrártudományok területén elért eredményeinek közérthető és széles körű publikációja érdekében. A partnerség keretében kiadónk felületein is megjelennek az intézmény kutatóinak tudományos cikkei.

Párizsban a legmagasabb a hőség okozta halálozási arány Európában

A francia fővárosban nagyobb valószínűséggel halnak meg a magas hőmérséklet következtében, mint 854 másik európai városban. Egy tudományos kutatás szerint a párizsi lakosok más európai városokhoz képest a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve a hőség okozta halálozásra.

9 szénhidrát, amelyekre szükségünk van az étrendünkben

Bár a szénhidrátoknak rossz híre van, amiért túl gyorsan megemelik a vércukorszintet, nem minden szénhidrát egyforma. Míg a finomított szénhidrátokban és hozzáadott cukorban gazdag étrend összefüggésbe hozható a betegségek, köztük a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek fokozott kockázatával, néhány szénhidrátban gazdag élelmiszer hihetetlenül tápláló, és megvédheti az egészséget.

A denevér rejtheti a megoldást az öregedés ellen

A denevérek segítenek a kártevők elleni védekezésben, a növények beporzásában és a magvak terjesztésében. Egy új kutatás szerint azonban a denevérek lehetnek a kulcsa a további gyulladások és az időskori betegségek terápiájának.

Már bekövetkezett a peronoszpórafertőzés

Az idén tavasszal kedvezett az időjárás a peronoszpórafertőzésnek, megjelentek az első olajfoltok a szőlő levelén. Egyelőre nem mindenütt látványosak, de a sok eső miatt bárhol elindulhatott a kórfolyamat, amit felszívódó szerekkel célszerű blokkolni.