Back to top

A rigófütty örökre a fülében szól

Világéletben ornitológus és író szeretett volna lenni, az pedig, hogy a kettőt egyszerre sikerült megvalósítania és még ötvöznie is, hatalmas boldogságot és sikert eredményezett életében. Ez a hivatástudat és szorgalom tette lehetővé, hogy Schmidt Egonra, az ország madárvilágának egyik legjobb ismerőjére tekinthetünk. A Kistermelők Lapja egykori szerzője, a Kossuth-díjas íróval beszélgettünk.

„Nem kérdés, hogy a madarak iránt érzett szeretet velem született adottság. És bár ha nem is számoltam össze, hogy mennyi madárfajt figyeltem meg életemben, de hogy a hazai fajok mindegyikét, az egészen biztos!” – mondja vendéglátónk budapesti otthonában.

A Zala megyei becsehelyi kötődésű Schmidt Egont már gyermekkorától érdekelte a madárvilág. Első mentorának a nagybátyát tekinti, aki természetkedvelő ember lévén többé-kevésbé ismerte a madárvilágot. Már fiatalon elhatározta, hogy a Madártani Intézetben szeretne dolgozni, ami több vargabetű leírása után végül beteljesült. Budapestre költözve írói vénája is kezdett kibontakozni, különféle történeteket írt le „állati élményeiről”.

Fotó: Csatlós Norbert
Ezek a leiratok a történelem folyamán eltűntek, amikor a családot származásuk miatt kitelepítették otthonából.

A kisemmizett Schmidték Bükkszenterzsébetre kerültek, majd Pécelre, ahonnét Schmidt Egon Budapestre járt dolgozni a MÁV Magasépítő Vállalat munkavállalójaként. Itt megismerte a kétkezi munka legjavát, a talicskázástól kezdve az árokásásig mindent. Innét brigádvezetői pozícióból elfogadta a Fővárosi Állat- és Növénykert állásajánlatát, ahol az akváriumi halak ellátása volt a feladata. Ekkor ismerkedett meg Csóka Eszterrel, az állatkert kertész technikusával, akivel megrendíthetetlen szerelmük beteljesüléseként 48 évig tartó házasságban élt. A bimbódzó kapcsolatot bemocskolták az ’56-os események, és ahogy a szakember visszaemlékezik: „Volt, hogy át kellett lépnem az utcán fekvő halottakon, és ha valahonnan lőni kezdtek, bemenekültem egy kapualjba. Félni soha nem féltem, hiszen hívő ember vagyok, nekem a halál nem félelmetes, csak a körülményei…”

A szabadságharc után fiatalkori álma vált valóra, a Madártani Intézetnél kapott állást.

Az intézetben egyebek mellett a betelefonálók informálása volt a feladata, akik főként a madarak vonulásáról, a madárgyűrűzésről, illetve a téli madáretetésről érdeklődtek. Ezek a gyakori kérdések megmozdították Schmidt Egon fantáziáját, és elhatározta, hogy az említett témákban ismeretterjesztő könyvet ad ki, amely 1970-ben jelent meg Madarakról mindenkinek címmel. A könyvnek hatalmas sikere lett, az első nyomás után a második 20 000 példány is elkelt, a kiadói megkeresések pedig folyamatosan jöttek.

Fotó: Csatlós Norbert
„Ezt a sikert még a nagyszüleim is megélték, nekik is dedikáltam egy-egy példányt, a szüleim pedig csak támogatták írói ambícióimat.”

Később vezette a Madárgyűrűző Központot is, majd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alelnöke volt. Végül az Állatvilág című magazintól ment nyugdíjba 1991-ben.

A Schmidt Egonnal készített interjút kibővítve a Kistermelők Lapja decemberi számában lesz olvasható! Fizessen elő ide kattintva a nyomtatott vagy a digitális lapra!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

Legeltetéssel a vadvirágokért

A gyepek és a vadvirágok megőrzése érdekében tizenöt tehénből álló Hereford-csordát engedtek szabadon Angliában Ronkswood Hill Meadows-ban.