Back to top

A rigófütty örökre a fülében szól

Világéletben ornitológus és író szeretett volna lenni, az pedig, hogy a kettőt egyszerre sikerült megvalósítania és még ötvöznie is, hatalmas boldogságot és sikert eredményezett életében. Ez a hivatástudat és szorgalom tette lehetővé, hogy Schmidt Egonra, az ország madárvilágának egyik legjobb ismerőjére tekinthetünk. A Kistermelők Lapja egykori szerzője, a Kossuth-díjas íróval beszélgettünk.

„Nem kérdés, hogy a madarak iránt érzett szeretet velem született adottság. És bár ha nem is számoltam össze, hogy mennyi madárfajt figyeltem meg életemben, de hogy a hazai fajok mindegyikét, az egészen biztos!” – mondja vendéglátónk budapesti otthonában.

A Zala megyei becsehelyi kötődésű Schmidt Egont már gyermekkorától érdekelte a madárvilág. Első mentorának a nagybátyát tekinti, aki természetkedvelő ember lévén többé-kevésbé ismerte a madárvilágot. Már fiatalon elhatározta, hogy a Madártani Intézetben szeretne dolgozni, ami több vargabetű leírása után végül beteljesült. Budapestre költözve írói vénája is kezdett kibontakozni, különféle történeteket írt le „állati élményeiről”.

Fotó: Csatlós Norbert
Ezek a leiratok a történelem folyamán eltűntek, amikor a családot származásuk miatt kitelepítették otthonából.

A kisemmizett Schmidték Bükkszenterzsébetre kerültek, majd Pécelre, ahonnét Schmidt Egon Budapestre járt dolgozni a MÁV Magasépítő Vállalat munkavállalójaként. Itt megismerte a kétkezi munka legjavát, a talicskázástól kezdve az árokásásig mindent. Innét brigádvezetői pozícióból elfogadta a Fővárosi Állat- és Növénykert állásajánlatát, ahol az akváriumi halak ellátása volt a feladata. Ekkor ismerkedett meg Csóka Eszterrel, az állatkert kertész technikusával, akivel megrendíthetetlen szerelmük beteljesüléseként 48 évig tartó házasságban élt. A bimbódzó kapcsolatot bemocskolták az ’56-os események, és ahogy a szakember visszaemlékezik: „Volt, hogy át kellett lépnem az utcán fekvő halottakon, és ha valahonnan lőni kezdtek, bemenekültem egy kapualjba. Félni soha nem féltem, hiszen hívő ember vagyok, nekem a halál nem félelmetes, csak a körülményei…”

A szabadságharc után fiatalkori álma vált valóra, a Madártani Intézetnél kapott állást.

Az intézetben egyebek mellett a betelefonálók informálása volt a feladata, akik főként a madarak vonulásáról, a madárgyűrűzésről, illetve a téli madáretetésről érdeklődtek. Ezek a gyakori kérdések megmozdították Schmidt Egon fantáziáját, és elhatározta, hogy az említett témákban ismeretterjesztő könyvet ad ki, amely 1970-ben jelent meg Madarakról mindenkinek címmel. A könyvnek hatalmas sikere lett, az első nyomás után a második 20 000 példány is elkelt, a kiadói megkeresések pedig folyamatosan jöttek.

Fotó: Csatlós Norbert
„Ezt a sikert még a nagyszüleim is megélték, nekik is dedikáltam egy-egy példányt, a szüleim pedig csak támogatták írói ambícióimat.”

Később vezette a Madárgyűrűző Központot is, majd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alelnöke volt. Végül az Állatvilág című magazintól ment nyugdíjba 1991-ben.

A Schmidt Egonnal készített interjút kibővítve a Kistermelők Lapja decemberi számában lesz olvasható! Fizessen elő ide kattintva a nyomtatott vagy a digitális lapra!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

Legeltetéssel a vadvirágokért

A gyepek és a vadvirágok megőrzése érdekében tizenöt tehénből álló Hereford-csordát engedtek szabadon Angliában Ronkswood Hill Meadows-ban.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.

A juhászat öröklődik - Imrék a nyáj mellett

Aki ismeri a juhásztársadalmat, pontosan tudja, ki volt idősb Varga Imre, Varga Imre, ifjabb Varga Imre és ki az ötéves Varga Imre. A két idősebb Imre már nincs közöttünk, de bizonyára megnyugvással szemlélik fentről, hogy a juhászmesterséget (és a nevet) az utódok továbbviszik.

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.

Nagyobb biztonságban költhet Vasegerszeg térségében egy rétihéjapár

Ezentúl biztonságosabb körülmények között költhet Vasegerszeg közelében egy hamvasrétihéja-pár: a település térségében négy oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el burkolatot.