Back to top

Digitalizált ültetvények

Aki manapság nem alkalmazza az innovatív eszközöket, technológiákat, az lemarad a versenyben. Szerencsére a kertészetben is megvalósulni látszik az, ami a szántóföldön már gyakorlat, precíziós gazdálkodásra a szőlőtermesztésben is van lehetőség. Erről szólt a Digitalizáció a szőlészeti-borászati ágazatban című online konferencia a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány szervezésében.

 A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy csaknem 250 szakember regisztrált a négyórássá bővült eseményre. A szervezők (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti-Borászati Intézet, Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztály) célja az volt, hogy bemutassák a szőlőtermesztésben és borászatban alkalmazott legkorszerűbb technikai megoldásokat az ágazatban tanulók, oktatók, kutatók és dolgozók számára.

A workshopon kiemelt szerepet kapott az innováció témaköre, hiszen reményeik szerint az esemény a gyakorlatorientált szőlészeti és borászati ismeretek, a tudományos kutatások által alátámasztott technológiai megoldások megosztásának és megvitatásának fórumává válik.

A szakma által elismert előadók vezetésével a résztvevők olyan kérdésköröket vitattak meg, mint például a szőlőtermesztés digita­lizációja, a precíziós megoldások, a dró­nos permetezés, a helikopteres fagyvédelem, az innovatív megoldások a műholdas helymeghatározásban, illetve az adatgyűjtés és -feldolgozás a digitális szőlészetben.

A drónok holnap már hozzá fognak tartozni az ültetvények képéhez
A drónok holnap már hozzá fognak tartozni az ültetvények képéhez

Rohanó világunkban egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció, a különböző informatikai megoldások alkalmazása. A konferencia igyekezett bemutatni a hazánkban elérhető megoldásokat, illetve lehetőség nyílt megvitatni, hogy a rendelkezésre álló eszközöket mire és hogyan alkalmazhatjuk tevékenységünk során.

Szaktudás nélkül nem hatékony

A digitális fenntarthatóság nem a jövő, hanem a jelen, mutatott rá Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, aki köszöntőjében kiemelte:

a konferencia legfontosabb üzenete az, hogy rendszerszintű változás közepén vagyunk.

A digitális, fenntartható, zöld gazdálkodás a szőlészeti-borászati ágazatban is kulcsa a sikernek. A fenntarthatóságnak három alapvető eleme van, a környezeti-klimatikus, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság. Ma már a klímaváltozás diktál, amihez alkalmazkodni kell, mindent megtenni, hogy mérsékeljük a hatásait. Eljött az idő, amikor a digitális eszközök alkalmazásával takarékosabban tudunk bánni erőforrásainkkal. Ugyanakkor arra is rámutatott a helyettes államtitkár, hogy a technológia csak tudással párosulva válik hatékonnyá. Fontos a közigazgatás digitális alapokra helyezése. Az új bortörvény augusztus elsejével lépett érvénybe, de közel egyéves átállási időt kaptak a gazdák, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák. A borpiacon már ma is éles a gazdasági verseny, és várhatóan még erősebb lesz. A fogyasztónak egyre többet kell nyújtani, egyre alacsonyabb árakért, ezért növelni kell a vállalkozások hatékonyságát. Ennek is kulcsa lehet a digi­ta­lizáció.

Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója köszöntőjében azt a két kérdést tette fel, hogy mit ér a bor szőlő nélkül, és mit ér a szőlő bor nélkül.

Aláhúzta, hogy a szőlész-borász képzésben nagy hangsúlyt fektetnek a precíziós gazdálkodásra, kulcs­fon­tosságú ugyanis, hogy a digita­li­zá­cióból kapott adatokból milyen következtetéseket vonunk le, illetve hogyan hasznosíthatjuk a tudományos munka során.

A MATE igyekszik megadni az ehhez szükséges szaktudást. Amit nem tudunk digitalizálni, az a borok érzékszervi bírálata, amikor például a Cserszegi fűszeres fajtajellegét kiérezzük a megkóstolt borban.

Generációváltás zajlik a mezőgazdaságban, ennek során fontos, hogy a di­gitalizáció megvalósuljon, illetve segítse az agrárium fejlődését, magyarázta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. Szerinte a digitalizáció a gazdaság motorja, hiszen csak ez garantálja a hatékonyságot, a versenyképességet, a sikert.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Agrártudományi Osztály munkáját az osztályelnök, Simon Szabina mutatta be.

Okos támrendszer és munkagépek

Oktató-kutatói, illetve gyakorlati oldalról 12 előadás hangzott el, elsősorban a szőlőtermesztésről. Oláh András Béla, a MATE Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet adjunktusa kiemelte a szántóföldi és az állókultúrák precíziós gazdálkodásában rejlő különbségeket.

A szőlőtermesztésben kevesebb növénnyel, és minden egyes tőkét külön kezelve lehet adathalmazt gyűjteni.

A jövőképbe beletartozik az intelligens tám­rendszer csakúgy, mint a metszés automatizálása. A közeljövőben már találkozhatunk támrendszerbe integrált meteorológiai állomással, talajnedvesség-mérővel, csepegtetőberendezéssel. A szakember szerint a támrendszer-elemek hálózata kiad egy nagy felbontású térbeli „filmet”, ami jelzi az ültetvény állapotának változásait.

A szőlőtermesztésben éppen a metszés volt az a munkaművelet, amit eddig nem lehetett teljesen gépesíteni. Ma már léteznek olyan önjáró munkagépek, melyek 3D képalkotó eszközök, öntanuló algoritmusok, valamint robotkarokra szerelt metszőollók segítségével precíziós metszést tudnak végezni. Sebességük ma még elmarad egy átlagos szőlőmunkásétól, és az áruk is magas, ugyanakkor várhatóan néhány éven belül kiszorítják az élő munkaerőt.

Az intelligens támrendszerre sem kell már sokat várni
Az intelligens támrendszerre sem kell már sokat várni

Bodor-Pesti Péter, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet docense a Trans­farm4.0 határon átnyúló precíziós gazdálkodási együttműködések projektjét ismertette.

A Szlovénia, Lengyelország, Olaszország, Ausztria és hazánk közös munkájával zajló program célja a precíziós gazdálkodás elemeinek bemutatása, az igények felmérése, a technológiai elemek felhasználásának ösztönzése.

Magyar robotok

Saját fejlesztésű, kertészetekben és szőlőültetvényekben is használható önvezető robotokat mutatott be Hári Zsolt. A Hári Tech Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a Pötrétén 50 hektár faiskolát üzemeltető családi vállalkozásuk a munkaerőhiány miatt kezdett el az automatizálásban gondolkodni. Önvezető szoftverek fejlesztésével 2014, míg önvezető robotok tervezésével és gyártásával 2019 óta foglalkoznak. Ma már egy kézben van a szoftver és a hardver, a fejlesztésen négyen, míg a gyártási területen hárman dolgoznak. Az elmúlt időszakban három, különböző teljesítményű önjáró robotot terveztek meg és készítettek el. A legkisebbet 10, a legnagyobbat 35 lóerős motor hajtja, mindegyik különböző adapterekkel szerelhető fel.

A GPS alapú vezérlőszoftverű eszköz nemcsak pontos, de költséghatékony is.

A konferencia kiváló alkalomnak bizonyult, hogy bevezesse az érdeklődőket a precíziós szőlőtermesztés és borászat világába, megismertetve az alapvető kérdésköröket, például a várható piaci tendenciákat, vagy a precíziós és a hagyományos gazdálkodás közötti eltéréseket, valamint szó esett a digitalizáció előnyeiről is. Mindezek megismerése, alkalmazása hozzájárulhat a szőlészeti-borászati ágazat versenyképességének javításához, vállalkozási szinten komoly piaci versenyelőny megszerzéséhez. Mindebből pedig nemcsak a gazdák, hanem a fogyasztók is nyernek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjjel-nappal Somló, ahol 47 pincészet borai mutatkoznak be 30 helyszínen, 2 nap és 1 éjjelen át

Még soha nem kóstolhattak az érdeklődők annyiféle vulkanikus bort a Somlón, mint amennyit idén kínálnak a helyi és a vendég pincészetek, június 17. és 19. között. A Somlói Éjszakai Pincetúra a régió legnagyobb szabadtéri boros-borszakmai eseménye, amely idén kétnapos kulturális fesztivállal egészül ki. A Somló Fesztivállal hagyományt szeretnének teremteni a helyi szervezők.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Hajnalig nyitva a Szent György-hegy

Idén ötödik alkalommal várja a sétálva borozókat a Szent György-hegy: június 11-én közel 20 helyszínen lehet majd ismerkedni a heggyel, a helyi borokkal és vendéglátókkal. A házigazdák zenével, finom falatokkal készülnek, de lesz túra és játék is. Olyan pincék is kinyitnak ilyenkor, amiket egyébként nehezebb felkeresni.

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

A Babits Borászat sárgamuskotálya nyerte a Szegedi Borfesztivál fődíját

A Babits Borászat 2019-es Tokaji késői szüretelésű sárgamuskotálya nyerte a 26. Szegedi Borfesztiválon rendezett borverseny fődíját, az elismerést május közepén adták át a Tisza-parti városban.