Back to top

Digitalizált ültetvények

Aki manapság nem alkalmazza az innovatív eszközöket, technológiákat, az lemarad a versenyben. Szerencsére a kertészetben is megvalósulni látszik az, ami a szántóföldön már gyakorlat, precíziós gazdálkodásra a szőlőtermesztésben is van lehetőség. Erről szólt a Digitalizáció a szőlészeti-borászati ágazatban című online konferencia a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány szervezésében.

 A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy csaknem 250 szakember regisztrált a négyórássá bővült eseményre. A szervezők (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti-Borászati Intézet, Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztály) célja az volt, hogy bemutassák a szőlőtermesztésben és borászatban alkalmazott legkorszerűbb technikai megoldásokat az ágazatban tanulók, oktatók, kutatók és dolgozók számára.

A workshopon kiemelt szerepet kapott az innováció témaköre, hiszen reményeik szerint az esemény a gyakorlatorientált szőlészeti és borászati ismeretek, a tudományos kutatások által alátámasztott technológiai megoldások megosztásának és megvitatásának fórumává válik.

A szakma által elismert előadók vezetésével a résztvevők olyan kérdésköröket vitattak meg, mint például a szőlőtermesztés digita­lizációja, a precíziós megoldások, a dró­nos permetezés, a helikopteres fagyvédelem, az innovatív megoldások a műholdas helymeghatározásban, illetve az adatgyűjtés és -feldolgozás a digitális szőlészetben.

A drónok holnap már hozzá fognak tartozni az ültetvények képéhez
A drónok holnap már hozzá fognak tartozni az ültetvények képéhez

Rohanó világunkban egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció, a különböző informatikai megoldások alkalmazása. A konferencia igyekezett bemutatni a hazánkban elérhető megoldásokat, illetve lehetőség nyílt megvitatni, hogy a rendelkezésre álló eszközöket mire és hogyan alkalmazhatjuk tevékenységünk során.

Szaktudás nélkül nem hatékony

A digitális fenntarthatóság nem a jövő, hanem a jelen, mutatott rá Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, aki köszöntőjében kiemelte:

a konferencia legfontosabb üzenete az, hogy rendszerszintű változás közepén vagyunk.

A digitális, fenntartható, zöld gazdálkodás a szőlészeti-borászati ágazatban is kulcsa a sikernek. A fenntarthatóságnak három alapvető eleme van, a környezeti-klimatikus, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság. Ma már a klímaváltozás diktál, amihez alkalmazkodni kell, mindent megtenni, hogy mérsékeljük a hatásait. Eljött az idő, amikor a digitális eszközök alkalmazásával takarékosabban tudunk bánni erőforrásainkkal. Ugyanakkor arra is rámutatott a helyettes államtitkár, hogy a technológia csak tudással párosulva válik hatékonnyá. Fontos a közigazgatás digitális alapokra helyezése. Az új bortörvény augusztus elsejével lépett érvénybe, de közel egyéves átállási időt kaptak a gazdák, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák. A borpiacon már ma is éles a gazdasági verseny, és várhatóan még erősebb lesz. A fogyasztónak egyre többet kell nyújtani, egyre alacsonyabb árakért, ezért növelni kell a vállalkozások hatékonyságát. Ennek is kulcsa lehet a digi­ta­lizáció.

Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója köszöntőjében azt a két kérdést tette fel, hogy mit ér a bor szőlő nélkül, és mit ér a szőlő bor nélkül.

Aláhúzta, hogy a szőlész-borász képzésben nagy hangsúlyt fektetnek a precíziós gazdálkodásra, kulcs­fon­tosságú ugyanis, hogy a digita­li­zá­cióból kapott adatokból milyen következtetéseket vonunk le, illetve hogyan hasznosíthatjuk a tudományos munka során.

A MATE igyekszik megadni az ehhez szükséges szaktudást. Amit nem tudunk digitalizálni, az a borok érzékszervi bírálata, amikor például a Cserszegi fűszeres fajtajellegét kiérezzük a megkóstolt borban.

Generációváltás zajlik a mezőgazdaságban, ennek során fontos, hogy a di­gitalizáció megvalósuljon, illetve segítse az agrárium fejlődését, magyarázta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. Szerinte a digitalizáció a gazdaság motorja, hiszen csak ez garantálja a hatékonyságot, a versenyképességet, a sikert.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Agrártudományi Osztály munkáját az osztályelnök, Simon Szabina mutatta be.

Okos támrendszer és munkagépek

Oktató-kutatói, illetve gyakorlati oldalról 12 előadás hangzott el, elsősorban a szőlőtermesztésről. Oláh András Béla, a MATE Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet adjunktusa kiemelte a szántóföldi és az állókultúrák precíziós gazdálkodásában rejlő különbségeket.

A szőlőtermesztésben kevesebb növénnyel, és minden egyes tőkét külön kezelve lehet adathalmazt gyűjteni.

A jövőképbe beletartozik az intelligens tám­rendszer csakúgy, mint a metszés automatizálása. A közeljövőben már találkozhatunk támrendszerbe integrált meteorológiai állomással, talajnedvesség-mérővel, csepegtetőberendezéssel. A szakember szerint a támrendszer-elemek hálózata kiad egy nagy felbontású térbeli „filmet”, ami jelzi az ültetvény állapotának változásait.

A szőlőtermesztésben éppen a metszés volt az a munkaművelet, amit eddig nem lehetett teljesen gépesíteni. Ma már léteznek olyan önjáró munkagépek, melyek 3D képalkotó eszközök, öntanuló algoritmusok, valamint robotkarokra szerelt metszőollók segítségével precíziós metszést tudnak végezni. Sebességük ma még elmarad egy átlagos szőlőmunkásétól, és az áruk is magas, ugyanakkor várhatóan néhány éven belül kiszorítják az élő munkaerőt.

Az intelligens támrendszerre sem kell már sokat várni
Az intelligens támrendszerre sem kell már sokat várni

Bodor-Pesti Péter, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet docense a Trans­farm4.0 határon átnyúló precíziós gazdálkodási együttműködések projektjét ismertette.

A Szlovénia, Lengyelország, Olaszország, Ausztria és hazánk közös munkájával zajló program célja a precíziós gazdálkodás elemeinek bemutatása, az igények felmérése, a technológiai elemek felhasználásának ösztönzése.

Magyar robotok

Saját fejlesztésű, kertészetekben és szőlőültetvényekben is használható önvezető robotokat mutatott be Hári Zsolt. A Hári Tech Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a Pötrétén 50 hektár faiskolát üzemeltető családi vállalkozásuk a munkaerőhiány miatt kezdett el az automatizálásban gondolkodni. Önvezető szoftverek fejlesztésével 2014, míg önvezető robotok tervezésével és gyártásával 2019 óta foglalkoznak. Ma már egy kézben van a szoftver és a hardver, a fejlesztésen négyen, míg a gyártási területen hárman dolgoznak. Az elmúlt időszakban három, különböző teljesítményű önjáró robotot terveztek meg és készítettek el. A legkisebbet 10, a legnagyobbat 35 lóerős motor hajtja, mindegyik különböző adapterekkel szerelhető fel.

A GPS alapú vezérlőszoftverű eszköz nemcsak pontos, de költséghatékony is.

A konferencia kiváló alkalomnak bizonyult, hogy bevezesse az érdeklődőket a precíziós szőlőtermesztés és borászat világába, megismertetve az alapvető kérdésköröket, például a várható piaci tendenciákat, vagy a precíziós és a hagyományos gazdálkodás közötti eltéréseket, valamint szó esett a digitalizáció előnyeiről is. Mindezek megismerése, alkalmazása hozzájárulhat a szőlészeti-borászati ágazat versenyképességének javításához, vállalkozási szinten komoly piaci versenyelőny megszerzéséhez. Mindebből pedig nemcsak a gazdák, hanem a fogyasztók is nyernek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több problémára is megoldás a gombakomposzt újrahasznosítása

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Felbecsülhetetlen károkat okozott a műtrágyakartellezés

Felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar gazdáknak és fogyasztóknak Bige László műtrágyakartellezése - jelentette ki az agrárminiszter vasárnap a Facebook-oldalán.

Elkészült a tehén nélküli „tehén tej”

Egy amerikai cég kutatásának eredményeképpen olyan tejtermékeket, például sajtot és joghurtot képes elő állítani, amelyek úgy néznek ki, és olyan az ízük, mint a valódi tejtermékeknek. Tehenekre azonban nincs szükség.

Saját gyökéren vagy oltva

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű növényekkel szemben, ennek azonban ára van, hiszen két növényből „készítünk” egyet, nagyobb a szaporítóanyag-költség. A jövedelmezőséghez a kertészetben is egyre fontosabb az egységnyi területen elérhető minél nagyobb termésmennyiség. Ebben és a termésbiztonság javításában is szerepe lehet az oltásnak.

91 éves az év jégkármérséklője

A megváltozott éghajlati viszonyokra nemcsak válaszokat kell találni, hanem segítséget is kell nyújtani a gazdáknak a káraik mérsékléséhez. Ennek érdekében az agrártárca több lábon álló kockázatkezelő eszközt működtet, ennek része az országos jégkármérséklő rendszer is.

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.

200 milliárd forintot is meghaladta az érdeklődés a precíziós mezőgazdasági pályázati felhívásra

A digitális megoldások széleskörű alkalmazása, a precíziós gazdálkodásra való áttérés az agrárium előtt álló nagy feladatok egyike. Az agrárgazdaságokat ebben segítő első pályázat a napokban zárult le, amelyet várhatóan a későbbiekben több is követ – mondta el Feldman Zsolt egy agrárdigitalizációval foglalkozó szerdai konferencián.