Back to top

Válságban a sertéságazat

A sertéstartók sok mindent átvészeltek az utóbbi években: hozzáedződtek a felvásárlási árak hektikus változásaihoz, az embargók és járványok okozta piacvesztéshez, a környezetvédelmi és állategészségügyi elvárások folyamatos szigorodásához. De ami most történik, az már sokukat padlóra küldheti.

A sertéstartóknak jelenleg több olyan, egyenként is súlyos problémát okozó tényezővel kellene egyszerre megküzdeniük, és ez rendkívül negatív folyamatokat indíthat el az ágazatban. A helyzetről és a kilátásokról egyeztető megbeszélést tartott a MOSZ sertéstenyésztői tagozata, amelyen az Agrárminisztérium és a Nébih is magas szinten képviseltette magát. A megbeszélésről Oláh Endre, a MOSZ főtanácsosa tájékoztatta lapunkat.

Fotó: unsplash.com

Az ágazat kritikus helyzetét a rendkívül alacsony felvásárlási árak és a rendkívül magas inputanyagköltségek együttese okozza. Miközben a takarmányok ára rekordszintre emelkedett, jelentősen megdrágult a gázolaj, a gáz, a villamos energia és a takarmánykiegészítők ára is. Folyamatosan emelkednek a munkabérek és a költségeik, és a minimálbér és a garantált bérminimum emelése újabb bérnyomást fog okozni, mondta a főtanácsos.

A sertéstartók kiadásai drasztikusan nőnek, bevételeik viszont folyamatosan csökkennek.

A felvásárlási ár október végére 350 forint körüli szintre zuhant élősúly-kilogrammonként. Két évvel ezelőtt, 2019-ben 445 Ft/élősúly-kilogramm volt a sertések éves felvásárlási átlagára – 43 ezer Ft/tonnás átlagos kukoricaár mellett. Tavaly 50 ezer Ft/tonnás átlagos kukoricaár mellett még mindig 438 forint volt. A 2021 első háromnegyedében kialakult 74 ezer forintos kukorica-átlagárhoz viszont alig 392 forintos sertésfelvásárlási átlagár társult. Ezekből az adatokból kiolvasható, hogy tavalyhoz képest csaknem 50 százalékkal emelkedett a kukorica ára, és eközben több mint 10 százalékkal csökkent a sertés felvásárlási ára. A jelenlegi árak mellett most az összes sertéstartó veszteséget termel. Nem létezik olyan hatékonyságjavító intézkedés, ami ezt a kiesést képes volna kompenzálni, fogalmazott Oláh Endre.

A legégetőbb kérdés az, hogy mikor történik végre érdemi változás a piaci helyzetben. Csakhogy erre senkinek nincs egzakt válasza.

Így a MOSZ sertéstagozatának tagjai arra a következtetésre jutottak, hogy határozatlan időre túlélésre kell berendezkedniük. Uniós segítséget nem várhatunk, erről az Agrárminisztérium helyettes államtitkára tájékoztatatta őket az ülésen. Az Európai Bizottság – annak ellenére, hogy volna rá lehetősége – egyelőre nem tervez válságkezelő intézkedéseket.

Az Agrárminisztérium eddigi intézkedései, az állatjóléti támogatás összegének az emelése, a kifizetések előrehozása, az új hitelkonstrukció bevezetése ugyancsak nem elégségesek – ráadásul még semmi nem jutott el belőlük a termelőkhöz.

Az AM újabb intézkedéseket tervez, csakhogy még hátravan, hogy érdemi forrásokat rendeljenek hozzájuk, hogy valóban érzékelhető legyen a hatásuk.

Hogyan tovább?

Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Vannak, akiknek nem lesz más választásuk, mint hogy felhagyjanak termeléssel. Minél tovább tart ez a piaci helyzet, és minél később érkezik érdemi segítség, annál több sertéstartó kerülhet ebbe a helyzetbe.

Van, aki már most a rövid távú túlélésért küzd, és áthidaló megoldásokkal próbálja átvészelni ezt az időszakot, de van, aki próbál előremenekülni.

Az ülésen megjelent sertéstartók számos javaslatot megfogalmaztak, részben a rövid távú túlélés érdekében, részben működési feltételeik hosszabb távú javítására. Javaslatot tettek a hitelmoratórium meghosszabbítására, valamint egyértelmű elvárásként megfogalmazták, hogy az újonnan bevezetendő támogatott hitelhez kapcsolódó kedvezmények ne „de minimis” minősüljenek támogatásnak, és hogy ezáltal mindenki számára elérhetőek legyenek, jelentette ki a főtanácsos.

Hosszú ideje megoldatlan probléma az ágazatban a termékpályán jellemző aránytalan jövedelemosztozkodás. A fo­gyasztói árak alakulása messze nem követi a termelői árak csökkenését. A kereskedelmi szektor árrésére gyakorlatilag nincs hatással a termelői árak alakulása, mi több, az elmúlt években jelentősen nőtt a kereskedelmi szektor részesedése a fogyasztói árból.

A tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényt felül kell vizsgálni, csökkenteni kell a termelők kiszolgáltatottságát.

A MOSZ már kidolgozott egy javaslatcsomagot, amit megküldött az AM-nek. Ez persze nem oldja meg a jelenlegi helyzetet, de megteremtheti az alapját az ágazat kiegyensúlyozottabb jövőbeli működésének, szögezte le Oláh Endre.

A mostani piaci helyzetnél semmi sem mutatja jobban, hogy milyen nagy szükség volna egy, a jövedelemveszteséget legalább részben kompenzáló mechanizmusra. Magyarországon ezt a célt szolgálná a Krízisbiztosítási Rendszer, azonban mindössze 22 sertéstartó csatlakozott hozzá. Annak ellenére, hogy a cél jó, a feltételeken – ahogy a résztvevők száma is mutatja – sürgősen változtatni kell.

Négy megyében még tart a PRRS-mentesítés, és még mindig sok leürített telepet fel kell tölteni. Ebben a helyzetben nagyobb döntési szabadságot kellene adni az érintett sertéstartóknak a betelepítés határidejének meghatározásában, mondta a főtanácsos.

Hosszú évek óta görgeti maga előtt az ágazat a húsminősítés problémáját is.

Még mindig nincs egy transzparens, valós idejű hozzáférést biztosító rendszer, ami lehetővé tenné a termelők számára a minősítés nyomon követését, és ami kizárná az esetleges visszaéléseket.

Ugyanilyen, a hazai sertéshúspiacot – és azon keresztül a termelők lehetőségeit – befolyásoló tényező az importból érkező fagyasztott hús fogyaszthatósági idejének a kérdése, tette hozzá a főtanácsos.

Fejlesztési dilemmák

A 2019-es és a 2020-as évek eredményei alapján számos sertéstartó pályázott állattartó telepének a fejlesztésére. Többségük mégis inkább kivár az elnyert pályázatok végrehajtásával, sokan egyenesen a támogatói okirat visszaadását fontolgatják. Azok, akik az előremenekülés útját választják és belefognak a fejlesztésbe, azzal szembesültek, hogy az eredetileg tervezett – és a támogatott – költségekhez képest akár 50 százalékkal is megdrágult a beruházás. A hatékonyabb, jobb technológiával és genetikával üzemelő telepeknek lényegesen jobb esélye van a túlélésre, így azok számára, akik hosszú távon sertéstartással kívánnak foglalkozni (annak ellenére, hogy most a túlélésért küzdenek), gazdasági kényszert jelent a fejlesztések végrehajtása.

Meg kell teremteni az építéshez kapcsolódó többletköltségek elszámolásának a lehetőségét.

A MOSZ javaslatot tett rá, hogy a támogatói okiratban szereplő, ÉNGY-alapú építési költségek megemelhetőek legyenek a kifizetési kérelem benyújtásakor aktuális ÉNGY-ben szereplő költségek szintjére. Az Agrárminisztérium támogatja felvetésünket, de csak a társtárcákkal folytatott egyeztetés után születhet döntés a kérdésben, fogalmazott Oláh Endre.

A Közös Agrárpolitika első pillére mostohán bánik a sertéságazattal, ezért az új VP-ben kell találni olyan lehetőségeket, amikből az ágazat is profitálhat. Az állattartó telepek fejlesztése mellett szükség van a trágyakezelés, -feldolgozás és -felhasználás (beleértve a biogáz-előállítást) támogatására. Emellett meg kell teremteni a termelői feldolgozás érdekeltségi rendszerét, vagyis a termelői tulajdonú feldolgozói kapacitások létrehozásának a támogatását prioritásként kell kezelni az új VP kialakítása során.

Az élelmiszeripari fejlesztésre szánt támogatásokat olyan cégekhez kell irányítani, amelyek vállalják, hogy döntően magyar alapanyagot dolgoznak fel.

Aki fejleszt, az hatékonyságot javít és optimalizál, vagyis a támogatások feltételéül szabott munkaerő-szintentartási kötelezettség egyáltalán nem támogatja az elérni kívánt célt. A MOSZ sertéstagozatának több tagja kizárólag a létszámtartási kötelezettség miatt nem pályázott állattartó telep fejlesztésére. Érdemes volna azt is mérlegelnie a döntéshozóknak, hogy aki emiatt nem pályázik és ezért marad le a piaci versenyben, az a még meglévő dolgozóinak a jövőjét teszi kockára, hangsúlyozta a főtanácsos.

Újabb kihívások

A nemzetközi piaci tendenciák azt vetítik előre, hogy csak a leghatékonyabb, a termelésüket modernizáló gazdaságok tudnak talpon maradni. A következő támogatási időszak megtervezésében ezt szem előtt kell tartani, ehhez kell eszközöket biztosítani a termelőknek.

Az elmúlt időszakban az ellátási láncok sérülékenysége rámutatott, hogy az élelmiszerellátás biztonsága a jövő egyik kulcskérdése.

Éppen ezért a hazai sertéstartás megőrzése és fejlesztése alapvető érdekünk. Az Agrárminisztériumnak azonnal lépnie kell, ha nem akarja, hogy tömeges bedőlés rázza meg az ágazatot, mondta végezetül Oláh Endre.

H. Gy.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Nem csak az agráriumban hasítanak a beruházások

A nagyobb vállalkozások csaknem fele hajtott végre jelentősebb, legalább 10 millió forint értékű beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatásából. A felmérés alapján a beruházási kedv továbbra is magas, a megkérdezett vállalkozások több mint egynegyede tervez további beruházást a következő egy év során.

Nehéz beruházási döntést hozni

Bőséges beruházási források állnak rendelkezésre a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésére, a koronavírus-járvány miatt azonban megdrágult az igénybevételük. Az építőanyagok és az energia árának megugrása pedig kockázatossá teszi a beruházást.

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Kitől mire számíthatnak – agrárgazdasági eredménykimutatás

„Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért” címmel adott ki a kormány tájékoztató füzetet, amelyet Nagy István agrárminiszter, Nyitrai Zsolt, kiemelt ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Győrffy Balázs, a NAK és Jakab István, a MAGOSZ elnöke mutatott be. Ez a kiadvány az első a kormány ágazati eredményeket bemutató sorozatából.

2010 óta két és félszeresére nőtt a magyar konzervipar eredménye

A magyar konzervipar eredménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, és erősödött az ágazat exportképessége is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az EKO Konzervipari Kft. több mint 3,2 milliárd forint értékű kapacitásbővítő fejlesztésének támogatói okiratátadásán hétfőn Nyíregyházán.

Közeleg az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésének határideje

2022. január 31-ig be kell fizetni az élelmiszerlánc szereplőknek a 2021. évre vonatkozó élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét. A Nébih szeretné felhívni az érintettek figyelmét, hogy a kötelezettség teljesítésének gördülékeny azonosítása érdekében fokozottan ügyeljenek a megfelelő, 30006016-tal végződő tematikus számlaszám használatára.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.