Back to top

Az igazi méz érték, védeni kell – Válságban az európai méhészek

Európa-szerte vegyes képet mutat az idei méztermelés. A legtöbb országból kétségbeejtő statisztikák érkeztek. A természeti katasztrófák és a klímaváltozás mindenütt megnehezítette a méhészek dolgát. A megélhetésükért küzdő ágazati szereplőket a kétes eredetű mézek elterjedése is sújtja. A nemzeti méhészeti egyesületek képviselői Németországban találkoztak, hogy megvitassák az ágazat jövőjét.

Az EPBA, az Európai Méhészek Egyesülete múlt héten Friedrichshafenben ülésezett, hogy értékeljék az idei év kihívásait, melyek az ágazatot sújtották.

A DBIB (Német Professzionális Méhészek Egyesülete) által szervezett kiállítás és konferenciával egy időben megtartott ülésen a koronavírus-járvány ellenére 8 nemzet méhészeti egyesületének (Ausztria, Németország, Magyarország, Lengyelország, Svédország, Dánia, Franciaország, Észtország) képviselői találkoztak. Szlovákia és Görögország pedig jelentést küldött az országukban kialakult helyzetről.

A 26. CoP (az ENSZ 2021-es Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája) alkalmával a klímaváltozás által súlyosan érintett területekről érkező méhészek keserves évről számoltak be.

Franciaország számára a szezon katasztrofális volt, mivel a méztermelés csak az éves átlag mindössze 30%-át érte el, ugyanakkor néhány ország elégedetten vélekedett az éves átlagáról, még az északi országok egyes részein is, például Svédország déli részén óriási volt a begyűjtött mézmennyiség, valamint a lengyel méhészek 17-20 000 tonna közötti mennyiséget várnak, ami az előző évhez képest nem is olyan rossz.

A görögországi helyzet tragikus. „Az éghajlatváltozás már több mint egy évtizede nehéz terhet ró ránk, és ez minden egyes évvel egyre csak rosszabb lesz. Az elmúlt két évben aszály sújtott bennünket, ami természetesen megviselte az éves termelést, amely az átlagos szezon kevesebb mint 50%-át érte el” – mondta Vasilis Ntouras, a Görög Méhészek Szövetségének tagja. „Hat egymást követő évben nem tudtunk fenyőmézet gyűjteni, ráadásul szinte az összes többi kultúra is sikertelennek mondható.

Az árvizek 2020-ban és 2021-ben több tízezer méhcsaládot pusztítottak el, idén augusztusban pedig az óriási tüzek voltak rendkívül pusztítóak a görög méhészek számára.

Csak Evia szigetén több mint 51 000 hektár, főként fenyőerdő vált hamuvá, több ezer méhcsaláddal haszonállatokkal és ismeretlen számú vadállattal együtt. Az elveszett méhcsaládok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Görögország éves méztermelésének csaknem 35%-át az eviai fenyőerdőkben gyűjtötték, így most azzal kell szembenéznünk, hogy évtizedekig 5-10 ezer tonna fenyőméz veszteséggel kell számolnunk…”

Dél-Németországban is nagyon alacsony eredményekről számoltak be a méhészek, egyes régiókban etetniük kellett a méheket, hogy életben tartsák őket. Az északi részen a termelés többé-kevésbé a megszokott volt, és kizárólag egy gyógynövényből, a Calluna vulgarisból, hazánkban csarabként ismert növényből hordott méz hozta az elvárható eredményt, és ez is csak a Lüneburger Heide nemzeti parkban.

Árak

Észtország esetében a méztermelés átlagon felüli volt, de az árak alacsonyak maradtak. Mario Kalvet, az Észt Méhészek Szövetségének elnöke szerint

„a méhészet jövedelmezősége évről évre egyre rosszabb, az infláció mindenütt jelen van, de a méz ára még mindig ugyanannyi, emiatt nagyon nehéz megélni belőle.”

Ezzel a kijelentéssel az asztal körül ülő méhészek mindegyike egyetértett.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke kifejtette, hogy „ha így folytatjuk, sok méhészt fogja feladni ezt a hivatást Európa-szerte, ami az egész ágazatra hatással lesz: a munkahelyekre, a méztermelésre, a beporzási szolgáltatásokra és így tovább. Ráadásul továbbra is hiány van az európai mézből, mivel csak 60%-ban vagyunk önellátók. Annak érdekében, hogy ez változzon, valamit tenni kell. Nagyon elkeserítő, hogy a piac még mindig tele van olyan mézzel, ami nem is igazi méz.”

Az EPBA soha nem fogja abbahagyni a csalások elleni küzdelmet, legyen szó akár mézről, akár méhviaszról!

Eredetmegjelölés

Az európai méhészek megelégelték a világ minden tájáról érkező, átláthatóság nélküli, kevert mézeket! A fogyasztóknak joguk van tudni, hogy honnan származik a mézük.

A méhészek Európa-szerte keményen dolgoznak azon, hogy a legjobb minőségű mézet állítsák elő, emiatt egyáltalán nem elégedettek a piacon kialakult helyzettel.

A nagy tételben értékesítő szakemberek nem akarják, hogy a jó minőségű európai mézük az „EU-s és EU-n kívüli országból származó keverék méz” címke részévé váljon. Ezt a címkét le kell cserélni egy olyanra, amin fel van tüntetve, hogy a végtermékben felhasznált mézek pontosan melyik országból vagy országokból származnak, és százalékos arányoknak megfelelően sorrendben kell felsorolni ezeket a származási helyeket a mézek feliratán (ezen felül az adott termékben az országonkénti százalékos arányok feltüntetése is kötelező lenne).

Frank Alétru, az európai méhészek szövetségének elnöke elmondta: „már az Európai Parlament un. Erdős-Mézjelentésében is szerepel, hogy teljes átláthatóságot akarunk a származási országot illetően. Néhány európai tagállam, mint Olaszország (2006), Görögország (2015) és Horvátország (2017) már bevezette ezt a kötelezettséget nemzeti jogszabályaiba, Franciaország 2018 óta próbálkozik ezzel…és 2022-ben valósággá válhat, miután megszavazzák a mezőgazdasági termelők díjazásáról szóló új francia törvényt, amely a 4. cikkelyt a méhészeti termékeknek szenteli.”

A probléma megoldása érdekében a mézzel kapcsolatos irányelvek újra napirendre kerülnek, de még nem látják előre, hogy mit fog hozni a jövőben, és mennyi ideig fog tartani.

Európai polgári kezdeményezés

Az európai polgári kezdeményezésnek (ECI), mely a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat” címmel született meg, komoly változásokat és sikereket kell hoznia.

Az EPBA 9 európai országból álló küldöttsége Friedrichshafenben, Németországban.
Az EPBA 9 európai országból álló küldöttsége Friedrichshafenben, Németországban.
Fotó: EPBA

Frank Alétru, az EPBA francia elnöke a találkozón kiemelte, több szempontból is nagyon fontos, hogy az európai méhészek rendszeresen találkozzanak. Így a kollégáknak - a kontinens minden pontjáról érkezve - lehetőségük van az eszmecserére, beszélhetnek a problémáikról, és közösen próbálhatnak megoldásokat találni! Elmondta: „még mindig nem vagyunk eléggé „láthatóak”, az ECI „Mentsük meg a méheket és a gazdákat” kezdeményezés több mint egymillió aláírást hozott, ami határozottan sikernek számít, de nem tudjuk egyelőre, hogy mi következik ez után.

A KAP-tárgyalási folyamatok során több tagállamban még csak nem is konzultáltak a nemzeti méhszövetségekkel!

Elfelejtették, hogy a méhek a fenntartható mezőgazdasági agrárrendszer kulcsai.

Forrás: 
EPBA közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Körtekonferencia Hollandiában

Interpera néven rendeznek nemzetközi körtekonferenciát, hogy a termelők, kereskedők megvitathassák a körtetermesztés legújabb fejleményeit, latolgathassák az ágazat jövőjét, illetve a különböző műszaki és gazdasági kérdéseket.

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

Almából több, körtéből kevesebb van Európában

A kedvező termésnek köszönhetően majdnem 7 százalékkal több az alma az európai tározókban, mint egy éve - olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet csütörtökön közzétett tájékoztatásában.

A hosszútávú együttműködésben rejlik a mezőgazdaság jövője

Nehezen tervezhető a mezőgazdaság jövője, de a magyar termelők helyzetén sokat javíthatnak a fejlesztési források - mondták a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztály szerdai online konferenciájának előadói.

Állattartóknak nyílik újra pályázati lehetőség

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felívás a tervek szerint februárban újranyílik, így lehetőség lesz arra, hogy az állattartók nagyobb léptékű beruházásaikat megvalósítsák – közölte Nagy István agrárminiszter.

Új kötelezettség az állatgyógyászati készítményt árusító webáruházaknál

Bejelentési, majd egy új, EU-s logó közzétételi kötelezettsége is vonatkozik 2022. január 28-tól azokra a kiskereskedőkre és gyógyszertárak, amelyek webáruházban értékesítenek nem vényköteles állatgyógyászati készítményeket. Az érintett termékkörbe például kutyáknak és macskáknak szánt spot on-ok, bolha- és kullancsirtó nyakörvek tartoznak, de mézelő méhek kezelésére használt szerek is találhatóak köztük.

Európában az ASP továbbra is terjed házisertések és vaddisznók között is

Az ünnepek óta Moldovában, Romániában és Oroszországban új afrikai sertéspestises eseteket jelentettek házi sertéseknél. Moldova egyik területére több mint két év után először tért vissza az afrikai sertéspestis, míg Romániában több esetet is regisztráltak, köztük egy nagy árutermelő gazdaságban is. Vaddisznókban pedig már Olaszország szárazföldi részén is kimutatták a vírust.