Back to top

Az igazi méz érték, védeni kell – Válságban az európai méhészek

Európa-szerte vegyes képet mutat az idei méztermelés. A legtöbb országból kétségbeejtő statisztikák érkeztek. A természeti katasztrófák és a klímaváltozás mindenütt megnehezítette a méhészek dolgát. A megélhetésükért küzdő ágazati szereplőket a kétes eredetű mézek elterjedése is sújtja. A nemzeti méhészeti egyesületek képviselői Németországban találkoztak, hogy megvitassák az ágazat jövőjét.

Az EPBA, az Európai Méhészek Egyesülete múlt héten Friedrichshafenben ülésezett, hogy értékeljék az idei év kihívásait, melyek az ágazatot sújtották.

A DBIB (Német Professzionális Méhészek Egyesülete) által szervezett kiállítás és konferenciával egy időben megtartott ülésen a koronavírus-járvány ellenére 8 nemzet méhészeti egyesületének (Ausztria, Németország, Magyarország, Lengyelország, Svédország, Dánia, Franciaország, Észtország) képviselői találkoztak. Szlovákia és Görögország pedig jelentést küldött az országukban kialakult helyzetről.

A 26. CoP (az ENSZ 2021-es Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája) alkalmával a klímaváltozás által súlyosan érintett területekről érkező méhészek keserves évről számoltak be.

Franciaország számára a szezon katasztrofális volt, mivel a méztermelés csak az éves átlag mindössze 30%-át érte el, ugyanakkor néhány ország elégedetten vélekedett az éves átlagáról, még az északi országok egyes részein is, például Svédország déli részén óriási volt a begyűjtött mézmennyiség, valamint a lengyel méhészek 17-20 000 tonna közötti mennyiséget várnak, ami az előző évhez képest nem is olyan rossz.

A görögországi helyzet tragikus. „Az éghajlatváltozás már több mint egy évtizede nehéz terhet ró ránk, és ez minden egyes évvel egyre csak rosszabb lesz. Az elmúlt két évben aszály sújtott bennünket, ami természetesen megviselte az éves termelést, amely az átlagos szezon kevesebb mint 50%-át érte el” – mondta Vasilis Ntouras, a Görög Méhészek Szövetségének tagja. „Hat egymást követő évben nem tudtunk fenyőmézet gyűjteni, ráadásul szinte az összes többi kultúra is sikertelennek mondható.

Az árvizek 2020-ban és 2021-ben több tízezer méhcsaládot pusztítottak el, idén augusztusban pedig az óriási tüzek voltak rendkívül pusztítóak a görög méhészek számára.

Csak Evia szigetén több mint 51 000 hektár, főként fenyőerdő vált hamuvá, több ezer méhcsaláddal haszonállatokkal és ismeretlen számú vadállattal együtt. Az elveszett méhcsaládok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Görögország éves méztermelésének csaknem 35%-át az eviai fenyőerdőkben gyűjtötték, így most azzal kell szembenéznünk, hogy évtizedekig 5-10 ezer tonna fenyőméz veszteséggel kell számolnunk…”

Dél-Németországban is nagyon alacsony eredményekről számoltak be a méhészek, egyes régiókban etetniük kellett a méheket, hogy életben tartsák őket. Az északi részen a termelés többé-kevésbé a megszokott volt, és kizárólag egy gyógynövényből, a Calluna vulgarisból, hazánkban csarabként ismert növényből hordott méz hozta az elvárható eredményt, és ez is csak a Lüneburger Heide nemzeti parkban.

Árak

Észtország esetében a méztermelés átlagon felüli volt, de az árak alacsonyak maradtak. Mario Kalvet, az Észt Méhészek Szövetségének elnöke szerint

„a méhészet jövedelmezősége évről évre egyre rosszabb, az infláció mindenütt jelen van, de a méz ára még mindig ugyanannyi, emiatt nagyon nehéz megélni belőle.”

Ezzel a kijelentéssel az asztal körül ülő méhészek mindegyike egyetértett.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke kifejtette, hogy „ha így folytatjuk, sok méhészt fogja feladni ezt a hivatást Európa-szerte, ami az egész ágazatra hatással lesz: a munkahelyekre, a méztermelésre, a beporzási szolgáltatásokra és így tovább. Ráadásul továbbra is hiány van az európai mézből, mivel csak 60%-ban vagyunk önellátók. Annak érdekében, hogy ez változzon, valamit tenni kell. Nagyon elkeserítő, hogy a piac még mindig tele van olyan mézzel, ami nem is igazi méz.”

Az EPBA soha nem fogja abbahagyni a csalások elleni küzdelmet, legyen szó akár mézről, akár méhviaszról!

Eredetmegjelölés

Az európai méhészek megelégelték a világ minden tájáról érkező, átláthatóság nélküli, kevert mézeket! A fogyasztóknak joguk van tudni, hogy honnan származik a mézük.

A méhészek Európa-szerte keményen dolgoznak azon, hogy a legjobb minőségű mézet állítsák elő, emiatt egyáltalán nem elégedettek a piacon kialakult helyzettel.

A nagy tételben értékesítő szakemberek nem akarják, hogy a jó minőségű európai mézük az „EU-s és EU-n kívüli országból származó keverék méz” címke részévé váljon. Ezt a címkét le kell cserélni egy olyanra, amin fel van tüntetve, hogy a végtermékben felhasznált mézek pontosan melyik országból vagy országokból származnak, és százalékos arányoknak megfelelően sorrendben kell felsorolni ezeket a származási helyeket a mézek feliratán (ezen felül az adott termékben az országonkénti százalékos arányok feltüntetése is kötelező lenne).

Frank Alétru, az európai méhészek szövetségének elnöke elmondta: „már az Európai Parlament un. Erdős-Mézjelentésében is szerepel, hogy teljes átláthatóságot akarunk a származási országot illetően. Néhány európai tagállam, mint Olaszország (2006), Görögország (2015) és Horvátország (2017) már bevezette ezt a kötelezettséget nemzeti jogszabályaiba, Franciaország 2018 óta próbálkozik ezzel…és 2022-ben valósággá válhat, miután megszavazzák a mezőgazdasági termelők díjazásáról szóló új francia törvényt, amely a 4. cikkelyt a méhészeti termékeknek szenteli.”

A probléma megoldása érdekében a mézzel kapcsolatos irányelvek újra napirendre kerülnek, de még nem látják előre, hogy mit fog hozni a jövőben, és mennyi ideig fog tartani.

Európai polgári kezdeményezés

Az európai polgári kezdeményezésnek (ECI), mely a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat” címmel született meg, komoly változásokat és sikereket kell hoznia.

Az EPBA 9 európai országból álló küldöttsége Friedrichshafenben, Németországban.
Az EPBA 9 európai országból álló küldöttsége Friedrichshafenben, Németországban.
Fotó: EPBA

Frank Alétru, az EPBA francia elnöke a találkozón kiemelte, több szempontból is nagyon fontos, hogy az európai méhészek rendszeresen találkozzanak. Így a kollégáknak - a kontinens minden pontjáról érkezve - lehetőségük van az eszmecserére, beszélhetnek a problémáikról, és közösen próbálhatnak megoldásokat találni! Elmondta: „még mindig nem vagyunk eléggé „láthatóak”, az ECI „Mentsük meg a méheket és a gazdákat” kezdeményezés több mint egymillió aláírást hozott, ami határozottan sikernek számít, de nem tudjuk egyelőre, hogy mi következik ez után.

A KAP-tárgyalási folyamatok során több tagállamban még csak nem is konzultáltak a nemzeti méhszövetségekkel!

Elfelejtették, hogy a méhek a fenntartható mezőgazdasági agrárrendszer kulcsai.

Forrás: 
EPBA közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék beporzóknak

Egy új kutatás szerint egyszerű változtatásokkal a méhek és más beporzók menedékévé lehetne tenni a napelemparkok. Ha a napelemparkok területét nem gyepfűvel ültetik be, hanem rétként kezelik, négyszer annyi poszméh eltartására lesznek képesek.

Tavaszi atkaírtás a méhesben: miért alkalmazzuk a timolt?

Bár még messze a tavasz, de érdemes átgondolni az idei atkaírtási stratégiánkat. Sajnos megbízható forrásból tudható, hogy külföldön szermaradványok miatt vontak vissza a polcokról magyar mézet, különösen fontos odafigyelni, hogy milyen atkaírtó szereket alkalmazunk!

Az igazi állattenyésztő optimista

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az állattenyésztésben leginkább csak rosszat lehet elmondani 2021-ről – legalábbis ami a külső körülményeket illeti. Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével végigvettük, milyen éve volt és milyen kihívásokkal kellett megküzdenie a termelőknek a mögöttünk hagyott esztendőben.

A méhek is fellázadtak a tüntetésen, a rendőrök kórházban vannak

A méz felvásárlási ára nem csak Európában okoz problémát a méhészeknek. A chilei Santiagóban a drámai helyzet miatt a méhészek az utcára vonultak, támogatást követelve a kormánytól. A méhek is megelégelték a helyzetet, és a tüntetés fájdalmasnak bizonyult a rendőrség számára.

Gondolatok a zárkázásról

Mára Neumann György őszi atkairtási technológiája széles körben ismertté vált, egyre több és több méhész alkalmazza megelégedéssel. Magáról a technológiáról már többször írtunk (lásd a keretes, kiemelt anyagot alább), hogy mikor mit csinálunk.

Brazília letarolja a kukoricapiacot

A sertéspiacon többen befejezték a termelést, a baromfi szegmensben is szűkül a piac. Brazíliában az elmúlt tíz évben 42 millió hektár esőerdőt irtottak ki, ennyivel növelték a termőterületeiket. Rekordtermés lesz, 40 millió tonnával több kukoricát takarítanak be, mint egy évvel korábban, óriási árnyomás lesz az európai árakon.

Anyanevelés „házilag”

Mostanság egyre többször eszembe jut, hogy milyen is volt, amikor több időm volt a méhek megfigyelésére. Emlékszem, hogy több mint húsz évvel ezelőtt, megboldogult nagymamámmal hosszú perceken át figyeltük a kertben elhelyezett kaptárak kijáróit. Számoltam a virágporral beérkező méheket. Még stopperrel is mértem, hogy percenként hány virágporos méhecske landolt a kijáróban.

Természetes vegyülettel a szárnytorzulást okozó vírus ellen

A mézelő méheket sújtó természetes táplálékhiány és a mezőgazdasági növényvédő szerek használata mellett a méhállományokat világszerte évtizedek óta károsító ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) az egyik fő oka a méhcsaládok összeomlásának, illetve eltűnésének. Az élősködő kártétele önmagában is jelentős, ám az atka ezenfelül veszélyes vírusokat is terjeszt.

Vendégségben a méheknél

Van az a mondás, hogy akit a kaptár illata egyszer megérint, onnantól már soha többé nem tudja abbahagyni a méhészkedést. Ez az illat tavasszal a legerősebb; később, amikor már jobban szellőztetnek a méhek, nem annyira érezhető.

Műlép: a tanulópénz

A sikeres méhészkedés egyik fontos eleme a műlép. Szép sárga a színe, jó az illata, kilóra megvan. Betesszük a méheknek, szépen ki is építik. Mi baj lehetne vele? – gondolja magában a méhész. Sajnos, ez már nem költői kérdés, és ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam.