Back to top

Mértékletes erdőgazdálkodás a kor kihívásainak megfelelően

Magyarország erdeiben gazdálkodni hosszú idők óta csak az európai szinten is szigorú mindenkori hazai erdőtörvény és természetvédelmi törvény betartásával lehet. Ennek is köszönhetően az utóbbi száz évben kétszeresére nőtt az ország erdősültsége, miközben fokozatosan emelkedik az idős erdők, a folyamatos erdőborítást eredményező, valamint faanyag-termelést nem szolgáló üzemmódok aránya — és még jobban az ország élőfa készlete.

Fotó: Kovács Máté
Mindez jelzi a hosszú távú elköteleződést a természetközeli erdőgazdálkodás iránt, segít a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, és megfelel a társadalom természetvédelmi elvárásainak.

Ahhoz, hogy helyesen tudjuk megítélni a hazai erdőkben zajló gazdasági folyamatokat és azok természetvédelmi hatásait, idézzünk fel néhány múltbéli, a hazai erdészeti viszonyokat is alapvetően meghatározó eseményt. Az 1920-as trianoni békediktátum következtében a jelenlegi határokon kívülre került az ország erdeinek 86%-a, az építőipar szempontjából legfontosabbnak számító lucfenyveseknek pedig szinte a teljes állománya. Akkor az ország erdősültsége 11% körülire csökkent.

Az I. és II. világháború után az ország újjáépítéséhez, az ipar és a bányászat faanyaggal való ellátásához és a lakosság tűzifaigényének kielégítéséhez a mai határokon belül megmaradt erdőségekkel – kevés kivétellel – gazdálkodni kellett.

Ebből adódóan a természetvédelmi oltalom alá került területeket is – beleértve erdős nemzeti parkjainkat és tájvédelmi körzeteinket – gazdálkodással érintett területeken jelölték ki.

Természeti értékek óvása

Az ország erdősültségének növelését célzó erdőtelepítési programok eredményeként az ország erdősültsége jelenleg 21% körüli, a fafajok közül pedig jelentős területeket foglalnak el a rövid vágásfordulójú és idegenhonos fafajok (akácosok, nemes nyárasok, erdei és feketefenyvesek). Az őshonos, hosszú életű erdők aránya az egyéb keménylombos állományokkal együtt mintegy 49 százalék.

Felismerve a társadalom fokozódó természetvédelmi igényeit, a 2009. évi XXXVII. Erdőtörvény (Evt.) megalkotásakor további szigorú korlátozások betartását foganatosították annak érdekében, hogy a védett területek állapota javuljon. Kiemelt célja az Evt.-nek, hogy a fokozatos átalakításokkal az erdők állapota mindinkább közelítsen a természeteshez, az állami erdőterülete- ken pedig erdőtervezési ciklusonként növekvő mértékben vezessék be a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódokat.

A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) honlapján nyilvánosan elérhető Erdőleltár és Kiadványok adatait elemezve

az utóbbi 10 évben fölismerhető egy folyamat, mely a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás, valamint az erdő hármas funkciójának – védelmi, gazdasági, közjóléti – érvényesülése mellett a természeti értékek megóvását, javulását is eredményezi.

Ez a tendencia – a törvényi garanciáknak köszönhetően – a jövőben is tovább folytatódik.

Segítenek a pályázatok

Az erdők természetességi állapota és az idős erdők aránya lényeges a biodiverzitás szempontjából. Az NFK Erdőleltár statisztikai adatai szerint az utóbbi tíz évben országos viszonylatban 30%-kal nőtt a 100 évesnél idősebb erdőterület, elsősorban abból adódóan, hogy megemelték a vágáskort a védett és Natura 2000 érintettségű állományokban.

Mintegy 80 százalékkal szintén nőtt (181 917 hektárra) az átmeneti, örökerdő és faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok területe, ami ugyancsak a természetközelibb gazdálkodás iránti hosszú távú elkötelezettségre utal. Itt érdemes megemlíteni, hogy európai (Natura 2000) vagy a nemzeti védett területen az üzemmód nem tükrözi egészen a gyakorlatban folyamatos erdőborítással kezelt területeket. Számos erdőrészletben vágásos üzemmódban, de szálalóvágással több 10 évre (30-60 évre) elnyújtva, gyakran kis méretű lékes erdőfelújítást végeznek az erdőgazdálkodók, elsősorban az állománykép és korszerkezet differenciálódásának érdekében. A vágásos üzemmódban, de szálalóvágás fakitermelési előírással kezelendő terület 2019-ben országosan 27 012 hektár volt. Ez a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok területéhez viszonyítva további 15%-on szavatolja a természetközeli erdőgazdálkodás megvalósulását.

A különböző erdőtelepítési programok eredményeként az ország erdősültsége a 1920–2020. közötti 100 évben gyakorlatilag megduplázódott.

A folyamat napjainkban is folytatódik, köszönhetően az állami és magángazdálkodók által végzett, az Európai Unió és Magyarország Kormánya által támogatott erdőtelepítéseknek, fásítási programoknak.

Az ország erdővel borított területe az NFK adatai szerint 2009 óta 25 627 hektárral, azaz mintegy 50 ezer futballpályányi területtel 1 938 544 hektárra gyarapodott. A tavaly módosított erdőtelepítési pályázati feltételeknek köszönhetően 2020. és 2021. években mintegy 30 ezer hektár új erdő telepítésére adtak be pályázatot a magán- és állami szektor szereplői, valamint a települési önkormányzatok.

Mivel az erdőgazdálkodás során évről évre lényegesen kevesebb fát termelnek ki, mint amennyi az erdők éves természetes gyarapodása (folyónövedéke), az erdeinkben tárolt élőfakészlet még a területnél is nagyobb arányban gyarapszik. Hazánk erdei a fakészletükben szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, így meghatározó szerepet játszanak a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében.

Célzott átalakítás

Erdeinkben fekvő holt faanyag mennyiségének növekedése országosan átlagosan 25%, a természetvédelmi szempontból meghatározó, védett és Natura 2000 területeken azonban még ennél is több. Az erdőgazdálkodók egyre nagyobb szerepet vállalnak az aktív természetvédelemben (odútelep létrehozása és gondozása, természetvédelemmel közös programok megvalósítása). A nemzeti védett és Natura 2000 erdeinkben az őshonos fafajok aránya meghaladja a 80%-ot.

A védett területen lévő nem őshonos erdőállományok lecserélésére irányuló folyamatot a klímaváltozással összefüggő erdőkárok (pl.: fenyvesek pusztulása) felgyorsítják, ami komoly kihívások elé állítják az erdőgazdálkodókat.

Az átalakítási folyamat révén létrejövő őshonos főfafajú, elegyes állományok már jobban ellenállnak a kedvezőtlen hatásoknak, és természetvédelmi szempontból is számos előnyt hordoznak.

Megújuló nyersanyag

A Nemzeti Erdőprogram 2006–2015. között gyűjtött adatai szerint, Magyarországon fejenként évi 0,7 köbméter faterméket használunk fel hengeresfa-egyenértékben, amit megközelítőleg 10 millió bruttó köbméteres fakitermelés fedezne. Ennek jelenleg 70%-át termeli ki a magyar erdőgazdálkodás tehát fatermékekből, elsősorban az építőipar számára fontos fenyőből importra szorulunk. Az utóbbi 10 évben is mérhető jelentős változások kijelölnek egy követendő irányt, azonban látni kell, hogy mértékletes, ám gazdálkodási biztonságot is adó erdőgazdálkodási gyakorlatra van szükség ahhoz, hogy hosszú távon elkerülhetők legyenek a társadalomra is kedvezőtlen következmények.

Az erdész szakemberek legfontosabb erdőgazdálkodási feladata, hogy egyensúlyt tartsanak az erdők már említett hármas funkciója közt, a mindenkor változó természeti, gazdasági és társadalmi elvárások és körülmények függvényében. Ezt a feladatot az erdészeti ágazat az utóbbi 10 évben ugyanúgy sikeresen teljesítette, ahogyan az elmúlt 200 évben. A múltban szerzett tapasztalatok és a kutatások során nyert újabb ismeretek gyakorlati alkalmazásával a jövőbeli kihívásoknak is igyekszünk megfelelni.

Ifj. Ősz Gusztáv
Egererdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Az erdőtől a vevőig csökkenthető a bútoripar ökológiai lábnyoma

Használt bútorok visszagyűjtésétől az üresen álló ingatlanok kihasználásáig számtalan módon csökkenthető a bútorgyártás ökológiai lábnyoma. Ezzel kapcsolatban tett kiváló javaslatokat Kovács Helga, a MATE PhD-hallgatója és Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatója, akik az Agroladies csapat tagjaiként a Magyar Nemzeti Bank Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyén különdíjat nyertek.

Kezdődik az erdei fülesbaglyok országos felmérése

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva országos felmérést szervez az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.