Back to top

A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett

A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett - derül ki a világ teknőseiről készült atlasz legújabb kiadásából.

Amerikai, francia, ausztrál és német tudósok készítették el A világ teknősei című atlasz kilencedik kiadását, amely nemcsak mind a 357 teknősfaj részletes leírását tartalmazza, hanem veszélyeztetettségi állapotukról is képet ad, és összehasonlítja jelenlegi és eredeti élőhelyeiket is - adta hírül a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az atlasz adatai szerint a világ teknősfajainak mintegy felét a kihalás fenyegeti. Ezekre az állatokra jelentős hatással van élőhelyük elvesztése, túlzott befogásuk emberi fogyasztásra és a kisállatkereskedelem.

Százhetvenegy teknősfaj veszélyeztetett, öt faj és alfaj már teljesen kihalt. "Különösen érintettek a nagytestű fajok, amelyeknek különlegesek az élőhelyeik. Például valamennyi nagy ázsiai teknősfaj, amely eredetileg a folyók torkolataiban élt, a kihalás szélén áll. Élőhelyeik csökkentek, tojásaikat emberek rabolják el, és a nagytestű állatokat még ma is leölik húsukért" - mondta Uwe Fritz, a német Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum kutatója.

A tanulmány szerint a teknősök a világ leginkább veszélyeztett gerincesei, csak az emberszabásúak vannak nagyobb arányban a veszélyeztetett fajok listáján.

Szinte az összes teknősfaj elterjedtségi területe drasztikusan csökkent az eredeti élőhelyükkel összehasonlítva. A Burmában élő Batagur trivittata, a Mianmarban honos Geochelone platynota és a dél-afrikai Psammobates geometricus fajok élőhelyei mintegy 90 százalékkal csökkentek.

"Ezek a drámai számok azt jelentik, hogy amilyen gyorsan csak lehet, átfogó védelmet kell biztosítani a teknősöknek. Különben ezek a fajok, amelyek a dinoszauruszok felemelkedésének és kipusztulásának a tanúi voltak, teljesen elvesznek" - mondta Fritz.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Nem dobják ki, inkább porítják

Egy dél-afrikai spárgatermesztő cég, a Denmar Estates szárított spárgaterméket fejlesztett ki az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. Igazán ijesztő adat, hogy évenként mintegy 30 tonna spárgát kell kidobniuk, mert megromlik, vagy mert nem felel meg a kiskereskedelmi előírásoknak, nyilatkozta Grahame Osler, a termesztő­cég értékesítési és marketingvezetője.

Akik látnak benne jövőt

A munkaerő hiánya mellett gyakran azért szűnik meg egy régóta működő kertészet, mert a nyugdíjba vonuló tulajdonosok családon belül nem tudják átadni a céget, és vevő sincsen rá. A fiatalok többségét ugyanis nem vonzza ez a tevékenység. Szerencsére vannak kivételek, jó példák.

Nem érinti a sertéstermelőket az árstop

Nem érinti a sertéstermelőket a sertéscombra vonatkozó három hónapos árbefagyasztás – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth István, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke.

Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben

Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók.

Élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek uniós támogatással

Az élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, a nemzetközi program keretében azt vizsgálták, hogy a kukorica feldolgozása során megjelenő, penészgombák által termelt méreganyag, a fumonizin mikotoxin milyen egészségi kockázatokkal jár az élelmiszerláncban.

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

Termesztik, de keveset fogyasztanak belőle

Spanyolország Európa legnagyobb biotermelője, ám a helyi fogyasztás megtorpant. Mindezt főként két okkal magyarázza a szakma: nagyobb hangsúlyt kell fektetni a biotermékek népszerűsítésére, és összehangolt szabályozásra van szükség.

Örömforrás a szarvasgomba

A fekete szarvasgombának sok rajongója van, kiderült, akik szeretik valószínűleg nem csak a különleges ízét kedvelik, hanem a benne található boldogsághormon is erősíti a kötődésüket.