Back to top

Botrányos Brüsszel hozzáállása a sertésválsághoz

Az Európai Bizottság 19 tagállam kérését semmibe véve tagadta meg, hogy rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetésére tegyen javaslatot a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a kormányra számíthatnak - mondta Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén újabb tagállamok csatlakoztak a korábbiakhoz, így már Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Írország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Horvátország, Luxemburg, Görögország, Finnország, Ciprus, Ausztria és Magyarország is rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetését kérte az Európai Bizottságtól a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére.

A Bizottság elutasította a tagállamok kérését és jelezte, hogy a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére.

A biztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy hamis várakozásokat ébresszünk a sertéstartókban.

Nagy István az ülés után tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet és értetlenségét fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt, hiszen a Közös Agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt. A mostani válsághelyzet a sertéságazatban elsősorban a COVID járvány hatásai, az afrikai sertéspestis miatt beszűkült exportlehetőségek, valamint a magas takarmány és műtrágya árak miatt megemelkedett termelési költségek miatt alakult ki.

Fontos tisztázni, hogy a rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére kizárólag a Bizottság jogosult, a tagállamok többsége nem kényszerítheti erre - tette hozzá a tárcavezető.

Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is. Az idei állatjóléti támogatások kerete 4 milliárd forinttal kerül megemelésre, támogatott hitelt nyújtunk a sertéstartóknak, és az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk is elérhető már a sertéstartók számára is.

Emellett szigorított ellenőrzésnek vetjük alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot, a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében. Azonban olyan fokú válsághelyzetbe került az ágazat, amit nemzeti tagállami lehetőségekkel már nem lehet kezelni. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a Kormányra számíthatnak - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Nem csak az agráriumban hasítanak a beruházások

A nagyobb vállalkozások csaknem fele hajtott végre jelentősebb, legalább 10 millió forint értékű beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatásából. A felmérés alapján a beruházási kedv továbbra is magas, a megkérdezett vállalkozások több mint egynegyede tervez további beruházást a következő egy év során.

Nehéz beruházási döntést hozni

Bőséges beruházási források állnak rendelkezésre a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésére, a koronavírus-járvány miatt azonban megdrágult az igénybevételük. Az építőanyagok és az energia árának megugrása pedig kockázatossá teszi a beruházást.

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Kitől mire számíthatnak – agrárgazdasági eredménykimutatás

„Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért” címmel adott ki a kormány tájékoztató füzetet, amelyet Nagy István agrárminiszter, Nyitrai Zsolt, kiemelt ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Győrffy Balázs, a NAK és Jakab István, a MAGOSZ elnöke mutatott be. Ez a kiadvány az első a kormány ágazati eredményeket bemutató sorozatából.

2010 óta két és félszeresére nőtt a magyar konzervipar eredménye

A magyar konzervipar eredménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, és erősödött az ágazat exportképessége is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az EKO Konzervipari Kft. több mint 3,2 milliárd forint értékű kapacitásbővítő fejlesztésének támogatói okiratátadásán hétfőn Nyíregyházán.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.