Back to top

Felére csökkent a házi verebek populációja Európában az utóbbi 40 évben

Felére csökkent a háziveréb-populáció Európában 1980 óta egy új tanulmány szerint.

Az utóbbi negyven évben hatodával, mintegy 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb, mint 1980-ban - a kutatás eredményeiről beszámoló The Guardian cikke szerint.

A csökkenő populációjú madarak között van mások mellett a sárga billegető, amelyből 97 millióval, a seregély, amelyből 75 millióval és a pacsirta, amelyből 68 millió példánnyal lett kevesebb a kontinensen.

A brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB), a BirdLife International és a Cseh Ornitológiai Társaság tudósai az Európai Unióban és Nagy-Britanniában őshonos 445 madárfajból 378 adatait elemezték. Eredményeik szerint a költőmadarak egyedszáma 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal csökkent. Különösen azoknak a madárfajoknak a populációja esett vissza, amelyek a mezőgazdasági területekkel vannak kapcsolatban.

A háziverebek létszáma csökkent a leginkább: populációjuk megfeleződött, míg közeli rokonuk, a mezei veréb populációja 30 millióval lett kevesebb. Mindkét faj létszámának visszaesésében szerepet játszott a mezőgazdasági területek megváltozott művelése, de a háziverebek sok városból is eltűntek valamiért.

Az okokat egyelőre nem tudják, de szerepe lehet a szűkös táplálékforrásoknak, valamint a madarakat sújtó betegségeknek.

"Tanulmányunk a kihalás valódi veszélye miatt fúj riadót" - hangsúlyozta Fiona Burns, a kutatás vezetője, az RSPB tudósa.

Burns szerint az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének jövő évi ülése döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy erős kereteket teremtsenek a kihalás megelőzésére és számos faj populációjának helyreállítására.

Burns szerint a társadalomnak együtt kell kezelnie a természet és a klíma válságát természetbarát földműveléssel, a fajok védelmével, fenntartható erdő és halgazdálkodással, valamint a védett területek hálózatának gyors növelésével.

A kutatásból az is kiderült, hogy miközben 900 millió madárral csökkent a teljes populáció, a megvizsgált 378 fajból 203 létszáma nőtt.

A 340 millió példányos növekedés 66 százaléka nyolc madárfajtól eredt, ezek a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a feketerigó, az ökörszem, az aranypinty, a vörösbegy, az erdei galamb és a kék cinege madárfajtól.

Fotó: Tóth-Gál Enikő

A tanulmány szerint tizenegy ragadozómadárfaj - köztük a vándorsólyom, a rétisas és az ölyv - populációlétszáma 1980 óta több mint duplájára nőtt, bár ezek egyébként elég ritka madarak, számuk alacsony volt. A kutatók úgy vélik, ezek a fajok a madárvédelemnek, a káros növényvédő szerek visszaszorulásának és a fajrehabilitációs programoknak köszönhetően szaporodhattak el.

Az európai madárpopuláció csökkenésének mértéke és az eltűnő madárfajok típusai hasonlóak az észak-amerikai tapasztalatokhoz, ahol 1970 óta 3 milliárd madár tűnt el - állapították meg a kutatók.

Egy idén májusban megjelent ausztrál tanulmány szerint több mint 50 milliárd madár él vadon a világon, ebből 1,6 milliárdot tesz ki a háziveréb-populáció. További három madárfaj, a seregély, a füsti fecske és a gyűrűscsőrű sirály szintén egymilliárd fölötti populációval rendelkezik. A legtöbb madárfaj azonban ritka, körülbelül minden tizedik faj 5 ezer egyednél kevesebbet számlál.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Akik látnak benne jövőt

A munkaerő hiánya mellett gyakran azért szűnik meg egy régóta működő kertészet, mert a nyugdíjba vonuló tulajdonosok családon belül nem tudják átadni a céget, és vevő sincsen rá. A fiatalok többségét ugyanis nem vonzza ez a tevékenység. Szerencsére vannak kivételek, jó példák.

Számos ágazatban alkalmazhatók

A drónok nemcsak hasznosak, de egyre népszerűbbek is a precíziós gazdálkodásban. Jelentősen megkönnyítik a munkavégzést úgy, hogy közben számos adatot gyűjthetünk az adott növénykultúrákról. De nemcsak a mezőgazdaságban, a vadgazdálkodásban is remekül alkalmazhatók a kiegészítő eszközök segítségével. Túlzások nélkül kijelenthető, a jövő eszköze lehet a modern gazdálkodásban.

Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben

Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók.

Élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek uniós támogatással

Az élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, a nemzetközi program keretében azt vizsgálták, hogy a kukorica feldolgozása során megjelenő, penészgombák által termelt méreganyag, a fumonizin mikotoxin milyen egészségi kockázatokkal jár az élelmiszerláncban.

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

Örömforrás a szarvasgomba

A fekete szarvasgombának sok rajongója van, kiderült, akik szeretik valószínűleg nem csak a különleges ízét kedvelik, hanem a benne található boldogsághormon is erősíti a kötődésüket.

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Jelentősen csökkent a fagyos napok száma hazánkban

Magyarországon az elmúlt száz évben harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt. A XX. század elején még mintegy 120 nap volt hazánkban a fagyos napok száma (vagyis, amikor a nappali hőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent), ez a szám mostanra 80 nap alá csökkent.