Back to top

Felére csökkent a házi verebek populációja Európában az utóbbi 40 évben

Felére csökkent a háziveréb-populáció Európában 1980 óta egy új tanulmány szerint.

Az utóbbi negyven évben hatodával, mintegy 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb, mint 1980-ban - a kutatás eredményeiről beszámoló The Guardian cikke szerint.

A csökkenő populációjú madarak között van mások mellett a sárga billegető, amelyből 97 millióval, a seregély, amelyből 75 millióval és a pacsirta, amelyből 68 millió példánnyal lett kevesebb a kontinensen.

A brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB), a BirdLife International és a Cseh Ornitológiai Társaság tudósai az Európai Unióban és Nagy-Britanniában őshonos 445 madárfajból 378 adatait elemezték. Eredményeik szerint a költőmadarak egyedszáma 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal csökkent. Különösen azoknak a madárfajoknak a populációja esett vissza, amelyek a mezőgazdasági területekkel vannak kapcsolatban.

A háziverebek létszáma csökkent a leginkább: populációjuk megfeleződött, míg közeli rokonuk, a mezei veréb populációja 30 millióval lett kevesebb. Mindkét faj létszámának visszaesésében szerepet játszott a mezőgazdasági területek megváltozott művelése, de a háziverebek sok városból is eltűntek valamiért.

Az okokat egyelőre nem tudják, de szerepe lehet a szűkös táplálékforrásoknak, valamint a madarakat sújtó betegségeknek.

"Tanulmányunk a kihalás valódi veszélye miatt fúj riadót" - hangsúlyozta Fiona Burns, a kutatás vezetője, az RSPB tudósa.

Burns szerint az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének jövő évi ülése döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy erős kereteket teremtsenek a kihalás megelőzésére és számos faj populációjának helyreállítására.

Burns szerint a társadalomnak együtt kell kezelnie a természet és a klíma válságát természetbarát földműveléssel, a fajok védelmével, fenntartható erdő és halgazdálkodással, valamint a védett területek hálózatának gyors növelésével.

A kutatásból az is kiderült, hogy miközben 900 millió madárral csökkent a teljes populáció, a megvizsgált 378 fajból 203 létszáma nőtt.

A 340 millió példányos növekedés 66 százaléka nyolc madárfajtól eredt, ezek a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a feketerigó, az ökörszem, az aranypinty, a vörösbegy, az erdei galamb és a kék cinege madárfajtól.

Fotó: Tóth-Gál Enikő

A tanulmány szerint tizenegy ragadozómadárfaj - köztük a vándorsólyom, a rétisas és az ölyv - populációlétszáma 1980 óta több mint duplájára nőtt, bár ezek egyébként elég ritka madarak, számuk alacsony volt. A kutatók úgy vélik, ezek a fajok a madárvédelemnek, a káros növényvédő szerek visszaszorulásának és a fajrehabilitációs programoknak köszönhetően szaporodhattak el.

Az európai madárpopuláció csökkenésének mértéke és az eltűnő madárfajok típusai hasonlóak az észak-amerikai tapasztalatokhoz, ahol 1970 óta 3 milliárd madár tűnt el - állapították meg a kutatók.

Egy idén májusban megjelent ausztrál tanulmány szerint több mint 50 milliárd madár él vadon a világon, ebből 1,6 milliárdot tesz ki a háziveréb-populáció. További három madárfaj, a seregély, a füsti fecske és a gyűrűscsőrű sirály szintén egymilliárd fölötti populációval rendelkezik. A legtöbb madárfaj azonban ritka, körülbelül minden tizedik faj 5 ezer egyednél kevesebbet számlál.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Hét középiskola diákjainak tudatos pályaválasztását segíti a MATE Pest megyében

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött hét - aszódi, gödöllői, isaszegi és péceli - középiskolával, a diákok tudatos pályaválasztása és továbbtanulásuk elősegítése érdekében.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.

Tizennégy jeladós kanalasgém szolgálja a faj védelmét

Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein - közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

A vegetáriánus gyerekek nem kevésbé fittek, mint a húsevők

Az éghajlatváltozás és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb méreteket öltő hatása közepette a veganizmus és a vegetarianizmus világszerte egyre nagyobb teret hódít. Azonban olvassa végig, mielőtt arra bátorítja gyermekét, hogy teljesen vegetáriánus legyen.

Már Új-Zélandon is fakulnak a tengeri szivacsok

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.