Back to top

A fogoly sorsa megpecsételődött

Őshonos, vadászható apróvadfajunk populációjának drasztikus csökkenése lassan eléri azt a stádiumot, ami után szükségessé válhat a faj védetté nyilvánítása. Meglehet, a következő vadászgenerációnak már csak a vadászirodalom szemelvényiből sejtheti, hogyan is zajlott egy fogolyvadászat.

Jelenleg hazánk nagyvadállománya folyamatosan nő ellentétben apróvadállományunkkal. Mindez több okból eredeztethető: egyrészt emelkedik az ország erdősültsége, ami még nem is volna akkora baj, ha az intenzív mezőgazdasági termelésnek következményeként nem hatalmas kiterjedésű monokulturális táblák jellemeznék a mezőgazdasági élőhelyeket.

Ezt a jelentős élőhelyváltozást sem a mezei nyúl, sem a fácán nem sínylette meg annyira, mint a fogoly.

Ha kicsit visszatekintünk a múltba, azt olvashatjuk a szakirodalom szerint, hogy 1907-ben az éves magyar fogolyteríték meghaladta az 1 millió 200 ezer darabszámot. A II. világháború miatt a populáció ugyan megcsappant, de a fogoly képes volt egy stabil állomány megtartására. 1978-ban vadászati tilalmat állapítottak meg a fajra, a fogoly egyedszáma azonban tovább romlott. ’96-ban 103 400 példányt számoltak az egész országban, ez az adat 2008-ban közel 40.000-re fogyott, 2018-ben pedig 11.580 egyed szerepel a számlálási statisztikákban, és mondanom sem kell, a tendencia mit sem változott.  

Az ok többtényezős

A mezőgazdasági táblák méretbeli növekedésének és minden zsebkendőnyi helynek a megművelése következtében eltűntek a mezsgyék, remízek, sövények, amelyek biztonságot jelentő környezetet és fészkelési lehetőséget biztosítottak a fogoly számára.

Másik probléma a precíziós mezőgazdálkodás következményeképpen intenzíven alkalmazott gyomirtószer-használat.

A fogolycsibe ugyanis 2-3 hetes koráig szinte kizárólag ízeltlábúakkal táplálkozik. Ennek eredménye, hogy a természetes szaporulat jelentős százaléka nem talál élelmet. Vagyis sem az élőhely, sem a táplálék nem megfelelő a fogoly számára. A búvóhelyek megszűnése miatt a ragadozók számára a madár szabad prédává vált, így a predáció szintén jelentős mértékben befolyásolta az állományt. Mindennek tetejében pedig a fogoly monogám faj. A tyúk a dürgési időszak idején a szomszédos „fogolycsalád” kakasait keresi fel a párválasztáshoz. Ezért mindennél fontosabb a létszám nagysága.

Abban az esetben, ha az egyedsűrűség nem éri el a négyzetkilométerenkénti két egyedet (ami már kritikus sűrűségnek számít), akkor gyakorlatilag nem lehetséges a szaporodás.

A csapatok február végén, március elején válnak szét, ezután kezdődhet a fészeképítés. Igen ám, csakhogy az agrártechnológiai műveletek károkozása (kaszálógépek által szétdúlt fészkek) a túlélési arányt tovább csökkentik. Sajnos fészekmentést vagy vadriasztást a munkagépekkel folytatott tevékenységek során ma már alig végeznek - magyarán a fogolycsibéknek már a kikelésre sincs sok esélyük.

Az apróvad egész éves, de főleg téli takarmányozása nagy segítség lenne a madaraknak a hideg átvészeléséhez. Ezt sok vadászatra jogosult nem akarja, vagy financiális okokból nem tudja megoldani. Holott a fogoly kifejezetten érzékeny a kemény télre. Voltak olyan telek, mikor fogolyállományunk 90-95 százaléka elpusztult.

Fotó: Naturhun

Hogyan tovább?

Mindeddig a magyar mezőgazdasági faunának szerves részét képező szürke fogoly a XXI. század tömegtermelő, automatizált, technológiai értelemben innovatív agrárvilágához nem tudott alkalmazkodni. A jelenlegi mezőgazdasági struktúra ellehetetlenítette élőhelyeit és táplálékát.

A vadászatra jogosultak tisztában vannak vele, hogy a fennmaradt természetes szaporulatot és törzsállományt tenyésztés és mesterséges kibocsátás nélkül nem lehet vadászni.

De még így is, a fogoly vadászati idényében csak azokon a területeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány kibocsátása történt, aminek a hasznosítási mértéke legfeljebb 40 százalék lehet.

Mivel a fogoly képtelen akkomodálni a jelenlegi mezőgazdasági környezethez, ezért a vad- és mezőgazdálkodóknak kell tenniük a hazai állománycsökkenés megállításáért.

Míg a vadászatra jogosultaknak fontos (legalábbis annak kellene lennie) a faj fennmaradása és vadászhatósága, addig a mezőgazdásznak nem érdeke a tartós állományszegély kialakítása, a kaszálás elhagyásával történő fészekóvás, vagy éppen a kis parcellás, mindössze néhány hektáros gazdálkodás bevezetése stb., így a szürke fogoly sorsa sem.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Kiemelt jelentőségű nemzetközi eseményt rendez a NAK

Budapesten – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében – tartja közgyűlését a Gazdálkodók Világszervezete (WFO – World Farmers’ Organization), 2022. június 7. és 10. között. A nagy jelentőségű eseményre a világ minden tájáról érkeznek tagok, azon a szervezet új elnökét is megválasztják.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.