Back to top

Besugárzási kísérletek

A Debreceni Egyetemen már a 2000-es évek eleje óta végeznek kutatásokat egynyári, elsősorban díszkertészeti növényekkel. Az eredményekről fajta-összehasonlítások, fajtabemutatók alkalmával tájékoztatták a szűkebb és szélesebb szakmai köröket.

A kutatások irányait Kováts Zoltán növénynemesítő, illetve Fári Miklós Gábor egyetemi tanár jelölték ki. Egyebek mellett célul tűzték a modern mutációs eszközök és genetikai biotechnológiai módszerek integrálását a nemesítési munkákba, valamint úgynevezett multifunkciós növények nemesítését, amelyek díszítenek, miközben gyógy- vagy fűszerező hatásuk is van. E kutatói munka keretében tűnt fel a bazsalikom, mint dísznövény.

(illusztráció)
(illusztráció)

Díszítő bazsalikom

A korábban meghatározott irányvonalak azóta is helytállóak, csupán néhány fejlettebb eszköz segíti napjainkban a szakemberek munkáját. Kováts Zoltán 2010-ben bekövetkezett halálát követően, valamint egyetemi átszervezések miatt az ilyen irányú kutatások háttérbe kerültek, egészen 2018-ig, amikor európai uniós forrásból finanszírozott pályázattal újra lehetőség nyílt egynyári dísz- és fűszernövények mutációs nemesítésével foglalkozni (GINOP-2.2.1-15-2017-00042 – A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása). Akkor több faj, a tollas ka­kastaréj (Celosia argentea var. plu­mosa), a bársonyvirág (Tagetes patula), a petúnia, illetve a kerti bazsalikom egy-egy fajtáját vontuk be a besugárzási kísérletekbe.

A bazsalikom esetében két helyen, a FAO Nemzetközi Energiaügynökség (FAO/IAEA) által fenntartott laboratóriumban, az ausztriai Seibersdorfban, illetve Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézet Ciklotron Laboratóriumában történt a besugárzás.

A növényeket a humán sugárterápiában használt dózis több száz-, illetve több ezerszeresével kezeltük. Az óriási genetikai variabilitást mutató első generációban elkezdtük az értékes egyedek szelekcióját, mivel a bazsalikom vegetatív szaporítása viszonylag könnyű. A projekt elsősorban módszertani kidolgozásról szólt, fajtanemesítést nem folytattunk. Az egyes mutánsvonalak fenntartása nemesítési bázis, valamint gén­bank kialakítására szolgálhat, amely fontos és megfelelő cél egy egyetem számára is.

Mutáns bazsalikomvonalak nevelése hidropóniás rendszerben (Debreceni Egyetem, kísérleti üvegház – Biodrome, 2021)
Mutáns bazsalikomvonalak nevelése hidropóniás rendszerben (Debreceni Egyetem, kísérleti üvegház – Biodrome, 2021)
Fotó: Oláh Tibor
A Debreceni Egyetem 2020-ban létesített Mezőgazdaság-, Élelmiszertudo­mányi és Környezetgazdálkodási Karának (MÉK) biológiai kutató és növénykísérleti üvegháza (Biodrome), modern technológiával felszerelt termesztő­be­rendezései újabb lehetőséget nyújtottak arra, hogy folytassuk a bazsalikomkísérleteket, újabb Ocimum-fajokat vonjunk be. A kutatásaink során amellett, hogy a mutációk hosszú távú hatását vizsgáljuk, az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Debrecen Venture Catapult Program keretein belül a fény, a hidropónia, illetve a közeg beltartalomra és megjelenésre gyakorolt hatását is megfigyeljük fiatal kutatók és hallgatók közreműködésével.

Kétféle szemlélet

Előzetes eredményeink alapján látszik, hogy bizonyos kezelések, így például különböző hullámhosszúságú fénykezelések, illetve a hagyományos és hid­ro­pó­niás termesztőberendezések jelentősen befolyásolják a bazsalikom bel­tartalmi paramétereit.

A tulsi vagy szent bazsalikom (Ocimum tenuiflo­rum) kísérletbe vonásával rájöttünk arra, hogy az egy családba tartozó fajok mennyire különböző, néha ellentétes módon válaszolnak egyes kezelésekre.

Bazsalikomfajok nevelése különböző hullámhosszúságú pótmegvilágítással (Biodrome, 2021).
Bazsalikomfajok nevelése különböző hullámhosszúságú pótmegvilágítással (Biodrome, 2021).
Fotó: Oláh Tibor
Néha akár fajták között is óriási különbségeket tapasztaltunk, azonban minden körülmények között együtt kell vizsgálni a környezeti tényezőket, például a fény minőségének, a tápanyag-ellátottságnak, illetve a hőmérsékletnek a morfológiai vagy beltar­talmi tulajdonságokra gyakorolt hatását. Ennek értelmében a korszerű termesztéstechnológiákat leginkább a precíziós, funkcionális élel­miszertermesztés területén lehetne alkalmazni. Természetesen mindezt úgy végezve, hogy szem előtt tartjuk a körforgásos gazdálkodás alaptételeit, a bio­gazdálkodás és a fenntarthatóság irány­elveit.

Talán nem tűnik összeegyeztethetőnek egy mesterséges, a természettől elszakított termesztéstechnológia a biológiai, ökológiai szemlélettel.

Bizonyos szempontból ez igaz is lehet, ám kinek van annyi magabiztossága, hogy megmondja, jövőre mire lesz szükség, ha néha nehéz kielégíteni a jelenkor szükségleteit, igényeit is. A kétféle technológia és szemlélet különbözik egymástól, de az egyetem éppen az a hely, ahol mindkét szemlélet teret kell, hogy nyerjen.

A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Dr. Kurucz Erika
DE MÉK Kertészettudományi Intézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiszagolják a kutyák a kártevőt

Egy mexikói paprikatermesztő új technikát próbál alkalmazni az ottani növényházakban gyakran gondot okozó paprikaormányos (An­thonomus eugenii) ellen.

Leégett a nagybani egyik épülete

Tűz ütött ki a Párizs melletti Rungis nagybani piacán, a világ legnagyobb élelmiszer-nagykereskedelmi központjában.

Nyugalomba vonulnak a hernyók, most kell feltenni a hernyófogó öveket – növényvédelmi előrejelzés 41. hét

Végre nem szenvednek vízhiányban a növények, cserében viszont nagyon sok érőfélben lévő gyümölcs reped, ahogy megszívta magát vízzel, így elkerülhetetlen a nagymértékű rothadás. Van teendő a hernyókkal is, és hamarosan kezdhető az őszi lemosópermetezés.

Jó szomszédság a medvével - a kerítésen múlik

Jó kerítés, jó szomszédság – tartja a mondás, ami különösen igaz, ha nagyragadozók élnek a közelben, mint a farkasok vagy medvék.

Törzses málna

Új málnafajtát kezdett forgalmazni a Heinje német faiskola. A fajta szokatlan növekedésű, aminek köszönhetően kistermetű, fácska alakú bokor lesz belőle.

Ezért ne együnk túl későn

Az elhízás az amerikai felnőtt lakosság mintegy 42 százalékát érinti, és hozzájárul a krónikus betegségek, köztük a cukorbetegség, a rák és más betegségek kialakulásához. Kutatók most azt vizsgálták, hogy az evés időpontja miként befolyásolja az energiafelhasználásunkat, az étvágyunkat és a zsírszövet molekuláris útvonalait.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

Fekete bogyók augusztusban

Kétféleképp is találkozhatunk szederrel a kertekben: a vadszeder vékony, tüskés sarjaival gyomként gyűlik meg a bajunk, termetes nemesített fajtái viszont sok finom gyümölcsöt adnak. Ez utóbbiak gondozásához adunk tanácsot.

Megvan a saját lisztharmatuk

A lisztharmatgombák nagyon gyakran okoznak betegséget a legkülönfélébb növényeken. A fertőzés viszonylag könnyen felismerhető, a védekezésnek viszont következetesnek, rendszeresnek kell lennie. Gombaölő szerekkel és egyszerű anyagokkal is megvédhetjük a növényeket.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.