A kutatások irányait Kováts Zoltán növénynemesítő, illetve Fári Miklós Gábor egyetemi tanár jelölték ki. Egyebek mellett célul tűzték a modern mutációs eszközök és genetikai biotechnológiai módszerek integrálását a nemesítési munkákba, valamint úgynevezett multifunkciós növények nemesítését, amelyek díszítenek, miközben gyógy- vagy fűszerező hatásuk is van. E kutatói munka keretében tűnt fel a bazsalikom, mint dísznövény.

Díszítő bazsalikom
A korábban meghatározott irányvonalak azóta is helytállóak, csupán néhány fejlettebb eszköz segíti napjainkban a szakemberek munkáját. Kováts Zoltán 2010-ben bekövetkezett halálát követően, valamint egyetemi átszervezések miatt az ilyen irányú kutatások háttérbe kerültek, egészen 2018-ig, amikor európai uniós forrásból finanszírozott pályázattal újra lehetőség nyílt egynyári dísz- és fűszernövények mutációs nemesítésével foglalkozni (GINOP-2.2.1-15-2017-00042 – A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása). Akkor több faj, a tollas kakastaréj (Celosia argentea var. plumosa), a bársonyvirág (Tagetes patula), a petúnia, illetve a kerti bazsalikom egy-egy fajtáját vontuk be a besugárzási kísérletekbe.
A növényeket a humán sugárterápiában használt dózis több száz-, illetve több ezerszeresével kezeltük. Az óriási genetikai variabilitást mutató első generációban elkezdtük az értékes egyedek szelekcióját, mivel a bazsalikom vegetatív szaporítása viszonylag könnyű. A projekt elsősorban módszertani kidolgozásról szólt, fajtanemesítést nem folytattunk. Az egyes mutánsvonalak fenntartása nemesítési bázis, valamint génbank kialakítására szolgálhat, amely fontos és megfelelő cél egy egyetem számára is.

Kétféle szemlélet
Előzetes eredményeink alapján látszik, hogy bizonyos kezelések, így például különböző hullámhosszúságú fénykezelések, illetve a hagyományos és hidropóniás termesztőberendezések jelentősen befolyásolják a bazsalikom beltartalmi paramétereit.

Bizonyos szempontból ez igaz is lehet, ám kinek van annyi magabiztossága, hogy megmondja, jövőre mire lesz szükség, ha néha nehéz kielégíteni a jelenkor szükségleteit, igényeit is. A kétféle technológia és szemlélet különbözik egymástól, de az egyetem éppen az a hely, ahol mindkét szemlélet teret kell, hogy nyerjen.
A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Dr. Kurucz Erika
DE MÉK Kertészettudományi Intézet