Besugárzási kísérletek

A kutatások irányait Kováts Zoltán növénynemesítő, illetve Fári Miklós Gábor egyetemi tanár jelölték ki. Egyebek mellett célul tűzték a modern mutációs eszközök és genetikai biotechnológiai módszerek integrálását a nemesítési munkákba, valamint úgynevezett multifunkciós növények nemesítését, amelyek díszítenek, miközben gyógy- vagy fűszerező hatásuk is van. E kutatói munka keretében tűnt fel a bazsalikom, mint dísznövény.

Díszítő bazsalikom

A korábban meghatározott irányvonalak azóta is helytállóak, csupán néhány fejlettebb eszköz segíti napjainkban a szakemberek munkáját. Kováts Zoltán 2010-ben bekövetkezett halálát követően, valamint egyetemi átszervezések miatt az ilyen irányú kutatások háttérbe kerültek, egészen 2018-ig, amikor európai uniós forrásból finanszírozott pályázattal újra lehetőség nyílt egynyári dísz- és fűszernövények mutációs nemesítésével foglalkozni (GINOP-2.2.1-15-2017-00042 – A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása). Akkor több faj, a tollas ka­kastaréj (Celosia argentea var. plu­mosa), a bársonyvirág (Tagetes patula), a petúnia, illetve a kerti bazsalikom egy-egy fajtáját vontuk be a besugárzási kísérletekbe.

A növényeket a humán sugárterápiában használt dózis több száz-, illetve több ezerszeresével kezeltük. Az óriási genetikai variabilitást mutató első generációban elkezdtük az értékes egyedek szelekcióját, mivel a bazsalikom vegetatív szaporítása viszonylag könnyű. A projekt elsősorban módszertani kidolgozásról szólt, fajtanemesítést nem folytattunk. Az egyes mutánsvonalak fenntartása nemesítési bázis, valamint gén­bank kialakítására szolgálhat, amely fontos és megfelelő cél egy egyetem számára is.

A Debreceni Egyetem 2020-ban létesített Mezőgazdaság-, Élelmiszertudo­mányi és Környezetgazdálkodási Karának (MÉK) biológiai kutató és növénykísérleti üvegháza (Biodrome), modern technológiával felszerelt termesztő­be­rendezései újabb lehetőséget nyújtottak arra, hogy folytassuk a bazsalikomkísérleteket, újabb Ocimum-fajokat vonjunk be. A kutatásaink során amellett, hogy a mutációk hosszú távú hatását vizsgáljuk, az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Debrecen Venture Catapult Program keretein belül a fény, a hidropónia, illetve a közeg beltartalomra és megjelenésre gyakorolt hatását is megfigyeljük fiatal kutatók és hallgatók közreműködésével.

Kétféle szemlélet

Előzetes eredményeink alapján látszik, hogy bizonyos kezelések, így például különböző hullámhosszúságú fénykezelések, illetve a hagyományos és hid­ro­pó­niás termesztőberendezések jelentősen befolyásolják a bazsalikom bel­tartalmi paramétereit.

Néha akár fajták között is óriási különbségeket tapasztaltunk, azonban minden körülmények között együtt kell vizsgálni a környezeti tényezőket, például a fény minőségének, a tápanyag-ellátottságnak, illetve a hőmérsékletnek a morfológiai vagy beltar­talmi tulajdonságokra gyakorolt hatását. Ennek értelmében a korszerű termesztéstechnológiákat leginkább a precíziós, funkcionális élel­miszertermesztés területén lehetne alkalmazni. Természetesen mindezt úgy végezve, hogy szem előtt tartjuk a körforgásos gazdálkodás alaptételeit, a bio­gazdálkodás és a fenntarthatóság irány­elveit.

Bizonyos szempontból ez igaz is lehet, ám kinek van annyi magabiztossága, hogy megmondja, jövőre mire lesz szükség, ha néha nehéz kielégíteni a jelenkor szükségleteit, igényeit is. A kétféle technológia és szemlélet különbözik egymástól, de az egyetem éppen az a hely, ahol mindkét szemlélet teret kell, hogy nyerjen.

A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Dr. Kurucz Erika
DE MÉK Kertészettudományi Intézet