Back to top

Besugárzási kísérletek

A Debreceni Egyetemen már a 2000-es évek eleje óta végeznek kutatásokat egynyári, elsősorban díszkertészeti növényekkel. Az eredményekről fajta-összehasonlítások, fajtabemutatók alkalmával tájékoztatták a szűkebb és szélesebb szakmai köröket.

A kutatások irányait Kováts Zoltán növénynemesítő, illetve Fári Miklós Gábor egyetemi tanár jelölték ki. Egyebek mellett célul tűzték a modern mutációs eszközök és genetikai biotechnológiai módszerek integrálását a nemesítési munkákba, valamint úgynevezett multifunkciós növények nemesítését, amelyek díszítenek, miközben gyógy- vagy fűszerező hatásuk is van. E kutatói munka keretében tűnt fel a bazsalikom, mint dísznövény.

(illusztráció)
(illusztráció)

Díszítő bazsalikom

A korábban meghatározott irányvonalak azóta is helytállóak, csupán néhány fejlettebb eszköz segíti napjainkban a szakemberek munkáját. Kováts Zoltán 2010-ben bekövetkezett halálát követően, valamint egyetemi átszervezések miatt az ilyen irányú kutatások háttérbe kerültek, egészen 2018-ig, amikor európai uniós forrásból finanszírozott pályázattal újra lehetőség nyílt egynyári dísz- és fűszernövények mutációs nemesítésével foglalkozni (GINOP-2.2.1-15-2017-00042 – A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása). Akkor több faj, a tollas ka­kastaréj (Celosia argentea var. plu­mosa), a bársonyvirág (Tagetes patula), a petúnia, illetve a kerti bazsalikom egy-egy fajtáját vontuk be a besugárzási kísérletekbe.

A bazsalikom esetében két helyen, a FAO Nemzetközi Energiaügynökség (FAO/IAEA) által fenntartott laboratóriumban, az ausztriai Seibersdorfban, illetve Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézet Ciklotron Laboratóriumában történt a besugárzás.

A növényeket a humán sugárterápiában használt dózis több száz-, illetve több ezerszeresével kezeltük. Az óriási genetikai variabilitást mutató első generációban elkezdtük az értékes egyedek szelekcióját, mivel a bazsalikom vegetatív szaporítása viszonylag könnyű. A projekt elsősorban módszertani kidolgozásról szólt, fajtanemesítést nem folytattunk. Az egyes mutánsvonalak fenntartása nemesítési bázis, valamint gén­bank kialakítására szolgálhat, amely fontos és megfelelő cél egy egyetem számára is.

Mutáns bazsalikomvonalak nevelése hidropóniás rendszerben (Debreceni Egyetem, kísérleti üvegház – Biodrome, 2021)
Mutáns bazsalikomvonalak nevelése hidropóniás rendszerben (Debreceni Egyetem, kísérleti üvegház – Biodrome, 2021)
Fotó: Oláh Tibor
A Debreceni Egyetem 2020-ban létesített Mezőgazdaság-, Élelmiszertudo­mányi és Környezetgazdálkodási Karának (MÉK) biológiai kutató és növénykísérleti üvegháza (Biodrome), modern technológiával felszerelt termesztő­be­rendezései újabb lehetőséget nyújtottak arra, hogy folytassuk a bazsalikomkísérleteket, újabb Ocimum-fajokat vonjunk be. A kutatásaink során amellett, hogy a mutációk hosszú távú hatását vizsgáljuk, az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Debrecen Venture Catapult Program keretein belül a fény, a hidropónia, illetve a közeg beltartalomra és megjelenésre gyakorolt hatását is megfigyeljük fiatal kutatók és hallgatók közreműködésével.

Kétféle szemlélet

Előzetes eredményeink alapján látszik, hogy bizonyos kezelések, így például különböző hullámhosszúságú fénykezelések, illetve a hagyományos és hid­ro­pó­niás termesztőberendezések jelentősen befolyásolják a bazsalikom bel­tartalmi paramétereit.

A tulsi vagy szent bazsalikom (Ocimum tenuiflo­rum) kísérletbe vonásával rájöttünk arra, hogy az egy családba tartozó fajok mennyire különböző, néha ellentétes módon válaszolnak egyes kezelésekre.

Bazsalikomfajok nevelése különböző hullámhosszúságú pótmegvilágítással (Biodrome, 2021).
Bazsalikomfajok nevelése különböző hullámhosszúságú pótmegvilágítással (Biodrome, 2021).
Fotó: Oláh Tibor
Néha akár fajták között is óriási különbségeket tapasztaltunk, azonban minden körülmények között együtt kell vizsgálni a környezeti tényezőket, például a fény minőségének, a tápanyag-ellátottságnak, illetve a hőmérsékletnek a morfológiai vagy beltar­talmi tulajdonságokra gyakorolt hatását. Ennek értelmében a korszerű termesztéstechnológiákat leginkább a precíziós, funkcionális élel­miszertermesztés területén lehetne alkalmazni. Természetesen mindezt úgy végezve, hogy szem előtt tartjuk a körforgásos gazdálkodás alaptételeit, a bio­gazdálkodás és a fenntarthatóság irány­elveit.

Talán nem tűnik összeegyeztethetőnek egy mesterséges, a természettől elszakított termesztéstechnológia a biológiai, ökológiai szemlélettel.

Bizonyos szempontból ez igaz is lehet, ám kinek van annyi magabiztossága, hogy megmondja, jövőre mire lesz szükség, ha néha nehéz kielégíteni a jelenkor szükségleteit, igényeit is. A kétféle technológia és szemlélet különbözik egymástól, de az egyetem éppen az a hely, ahol mindkét szemlélet teret kell, hogy nyerjen.

A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Dr. Kurucz Erika
DE MÉK Kertészettudományi Intézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

A kávé és a vesebetegség közötti kapcsolat egy genetikai variánstól függhet

A Torontói Egyetem és a Padovai Egyetem kutatói megállapították, hogy a gyakori kávéfogyasztás és a veseműködési zavarok közötti összefüggés egy közös genetikai variáción múlik.

10 kiváló élelmiszer a vérnyomás csökkentésére

A vérnyomás normális esetben a nap folyamán fokozatosan emelkedik és csökken, a krónikusan magas vérnyomás - más néven magas vérnyomás - növeli a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegségek kockázatát. Annak érdekében, hogy csökkenstük ezeknek a kockázatát az alábbi élelmiszerek a segítségünkre lehetnek.

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Személyre szabott, egészséges kolbászokat fejlesztenek

Egészséges, életkorspecifikus, zsírcsökkentett, rostban és fehérjében gazdag húskészítmények kidolgozásába kezd a Gulyás és Társa Kft. konzorciumi partnerségben a Debreceni Egyetemmel - jelentették be a három éves projekt nyitórendezvényén csütörtökön.