Back to top

Garantálni kell a gazdák műtrágyaellátását

A műtrágyaárak drasztikus emelkedése az egész mezőgazdaságban és élelmiszeriparban érezteti hatását. Az áremelkedésnek számos összetevője van, a hazai piacot pedig a műtrágyakartellezés és Bige László minapi bejelentése is megingatta – hangsúlyozza a Magyar Gazdaszervezetek és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Mint ismeretes, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellezést tárt fel, és 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre. A GVH vizsgálata szerint több hazai szereplő – köztük kiemelten a Nitrogénművek Zrt. és vállalatcsoportja – éveken át jogsértően akadályozta az árversenyt, valamint az importot. A magyar polgárokat, illetve a hazai gazdálkodókat közvetetten ért hatalmas károkozás mértékét pedig még megbecsülni sem lehet, hiszen alapvető mezőgazdasági inputanyagokról van szó. A MAGOSZ és a NAK üdvözli a GVH döntését, és a hatóságokat arra kéri, hogy a jövőben is szigorúan járjanak el az ilyen jellegű törvénysértések, inkorrekt magatartás esetében, valamint határozottan lépjenek fel annak megakadályozásáért.

A két agrárszervezet felháborítónak tartja azt is, hogy a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa fenyegetésnek beillő nyilatkozatot tett a gazdák irányába, miszerint idén csak egy napig tervezik kiszolgálni a magyar vevőket, onnantól fogva májusig minden árut külföldre kötnek le.

Vagyis aki azon a napon nem tud műtrágyát lekötni náluk, az jövő májusig nem is vásárolhat a monopolhelyzetben lévő cégtől. A MAGOSZ és a NAK egyetért az Agrárminisztérium álláspontjával, hogy a gazdálkodók érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, biztosítani kell a hazai műtrágyaellátás biztonságát.

Fotó: pixabay.com

Az elmúlt időszakban a világ műtrágyapiacán jelentős áremelkedés tapasztalható. Ennek egyik okozója az energiaköltségek gyors és jelentős növekedése. Ugyanis a nitrogéntartalmú műtrágyák előállításához nélkülözhetetlen – a költségek legnagyobb részét adó – földgáz az előző év ugyanezen időszakához képest több mint tízszeres áron cserél gazdát a tőzsdén. Míg 2020 októberében az átlagár megawattóránként 14 euró körül alakult, addig a múlt hónapban a földgáz európai ára 156 eurónál járt. Emellett a forint alacsonyabb árfolyama és a nemzetközi szállításoknak a koronavírus-járvány kapcsán helyenként és időnként fellépő akadályai is az áremelkedés irányába hatottak és hatnak.

A mezőgazdaságban a műtrágyák árának emelkedése jelentős költségnövekedést eredményez, ami túlmutat a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésen, a költségnövekedés az állattenyésztésbe, élelmiszeriparba is áttevődik.

Példaként: míg egy intenzíven termelő, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó korábban hektáronként 50-85 ezer, jelenleg már 205-255 ezer forint értékben juttat ki a földjére műtrágyát. Ugyan a termények ára is emelkedett, de a termelők nem realizálhatnak többlethasznot, sőt veszteségesek lehetnek a drasztikus inputanyagár-növekedés miatt. Továbbá a műtrágyaár jelentős emelkedése miatt sokan nem tudják majd a szükséges összeget fordítani a kívánt termésszint eléréséhez.

Forrás: 
NAK/MAGOSZ

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Megállapodtak a miniszterek, cél a műanyagmentes zöldség-gyümölcs csomagolás

Németország tartományi agrárminiszterei egységes irányzatban állapodtak meg: a zöldség-gyümölcs kereskedelemben csökkenteni kell a csomagolási hulladékot, és amennyire csak technológiailag lehetséges, mellőzni kell a műanyagot.

A "gesztenyés" termékek is drágulnak

A szokásosnál jóval kevesebb gesztenye termett idén hazánkban, a szelídgesztenyéből készült termékek ugyanakkor egyre kelendőbbek a magyar vásárlók körében, ezért a feldolgozóknak az eddigieknél is többet kell importálniuk.

5,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom októberben

Októberben 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés üteme alig különbözik a szeptemberi 5,8 százalékostól.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.