Back to top

Jól viselik a hazai klímát

Harmadik generációs családi gazdálkodó Bálint Róbert, Alsónémediben termeszt káposztaféléket. Újabban csehországi nemesítésű fajtákat is ültet, hiszen az ottani és a hazai klimatikus viszonyok hasonlóak. A termesztő az időjáráson túl számos kihívással szembesül, olyannal is, amire korábban nem is gondolt.

A nagyszülei kezdték a káposztatermesztést, majd az édesapja folytatta, most pedig Bálint Róbert a mozgatója a gazdaságnak. Jelenlegi 24 hektárjukból 5 hektár a burgonya, általában 4-5 hektár a fejes káposzta, de idén csak 3, kelkáposztát pedig 1,5 hektáron ültettek. Ezeket a zöldségeket tárolni is tudják. Van több mint 9 hektár kukoricájuk is, a pihentetett területeket pedig olajretekkel, mustárral, facéliával vetették be.

Bálint Róbert (középen) megosztotta tapasztalatait Alena Sobotkovával és Fehér Tiborral
Bálint Róbert (középen) megosztotta tapasztalatait Alena Sobotkovával és Fehér Tiborral

Csaknem egy hektár fejes káposztát termesztenek célzottan konyháknak. A járvány óta elterjedt értékesítési módszer, hogy a gyalult káposztát kilónként vákuumcsomagolják, így szinte konyhakészen jut el a vásárlókhoz, akik könnyedén készítenek belőle salátát vagy káposztás ételeket. Körülbelül 0,7 hektár a vöröskáposzta területe, a többi a pultra termelt fejes káposzta.

A Busoni, a Rococo és a Flexima fajták vannak a legnagyobb felületen a Bálint-gazdaságban. Sokáig mások voltak a fő fajták, de egyszer csak lazákká váltak a fejek, ezért kellett váltani, keresni az újakat, amelyek jól viselik a helyi körülményeket, mondta a gazdálkodó.

Szűkül a piac

Addig tartanak termesztésben egy fajtát, amíg az jó minőségben megtermelhető és van rá kereslet.

A piac folyamatosan változik és egyre szűkül, utóbbinak az import az oka. Tudnak olyan kereskedőről, ahová bruttó 48 forintért érkezik a lengyel káposzta kilója, ezzel az árral a hazai termesztők nem tudnak versenyezni.

Az alacsony lengyel ár valószínűleg az ottani ösztönzőbb támogatási rendszerrel magyarázható, más oka nem lehet, hogy nekik ennyiért is megéri eladni, kiszállítani a terményt, vélekedik Bálint Róbert.

Külföldön az összefogás és az együttműködés is mást jelent, mint nálunk. A termelő osztrák ismerőse egy tész-szerű szakcsoport tagja, és mint fogalmazott, ők azt sem tudják már igazán, hol vannak a földjeik, mert mindenki ellátja a rá osztott feladatot a szakcsoporthoz tartozó, közösként kezelt területeken, és megkapja érte a megfelelő díjazást. Hazánkban kevés az ilyen bizalmon és kölcsönösségen alapuló együttműködés.

Az alsónémedi családi gazdaságban 3 hektár fejes és 1,5 hektár kelkáposztát termesztenek az idén
Az alsónémedi családi gazdaságban 3 hektár fejes és 1,5 hektár kelkáposztát termesztenek az idén

A túl nagy haszonkulccsal dolgozó tészekből a termelők inkább kihátráltak, és a közösségi értékesítés helyett újra a közvetlen, egyéni eladásra tették a hangsúlyt. Ausztriában az említett együttműködésnek köszönhetően olajozottan mennek a dolgok, például ötkor vége a munkaidőnek, ami itthon nem jellemzője a gazdaságoknak, mondta Bálint Róbert.

Szívesen bővítenének

A vetésforgó érdekében szeretnék növelni a területeiket. A hármas vetésforgót korábban is tartották, most négyévesnél tartanak, és ha még néhány hektárt tudnának szerezni, akkor az ötéves is megvalósítható lenne.

A káposzta előtt általában burgonyát termesztenek, ami azért jó választás, mert hektáronként 100 tonna szerves trágyát juttatnak ki alá, amiből bőven marad tápanyag a káposztának is.

Szántással szoktak indítani, de idén a terület egy részén csak altalajlazítást végeztek. Ennek hatása később derül majd ki, de egyelőre nem látszik, hogy rosszabb eredményeket hozna, mint a szántott terület, mondta a tulajdonos.

Az őszi szántást tavasszal ásóboronás elmunkálás követi. Palántázás előtt gyom­irtóznak, amit egyből be is kell dolgozni 20-25 centiméter mélyen forgóboronával, majd hengerrel elsimítják a területet, utána pedig géppel palántáznak. A palántákat a Grow Grouptól veszik. Többnyire tárolási fajtákat termesztenek, így az ültetést június közepén-végén kezdik, és július 25-e körül a kelkáposztával zárják. Az öntözés nélkülözhetetlen a sikerhez, egy hosszabb kultúránál több mint tíz alkalommal is szükség van vízpótlásra, mondta Bálint Róbert.

Akár tízszer is kell öntözni
Akár tízszer is kell öntözni

Sóder a termőréteg alatt

Jelenlegi legnagyobb gondjuk, hogy egyik igen jó termőterületüket szeretnék megszerezni tőlük sóderbányászat céljára. A környékbeli Bugyi és Kiskunlacháza települések mellett óriási sóderbányák vannak, melyeket eddig 15 méterig lehetett mélyíteni, de az előírást megváltoztatták, 25 méterre. Ennek a környékbeli termelők látják a kárát, mert a kútjaik vízhozama sokszor kevesebb mint a felére csökkent. A nagy felületű bányatavak ugyanis sok vizet elpárologtatnak, az így elvesztett vizet pedig „megpróbálják visszaszerezni”, odavonzzák a környező területek alatti vízkészletet, említette Bálint Róbert.

Tehát itt nem a „száraz tónak nedves partja”, hanem a „nedves tónak száraz partja” esete áll fenn, és már érezhetően megnőtt a környező termőföldek öntözési igénye.

Évek óta megy a huzavona e területtel, mert a jogszabályok szerint a termőföldnek csak a felső része a tulajdonosé, és ha alatta valamilyen bányászati érték található, az az államé. A káposztás termőföldek egy része alatt 60 méternyi sóder van, amire egyelőre a bányavállalatok fenik a fogukat, de azt akár az állam is kisajátíthatja valamilyen beruházáshoz. Elképzelhető, hogy a föld értékének a kétszeresét is kifizetnék kártalanításként. Ez elsőre jól hangzik, de ahhoz képest elenyésző ez az összeg is, ha figyelembe vesszük, hogy a területeket generációk óta termesztéssel hasznosítják, és az még hosszú évekig megélhetést nyújthat a családoknak, mondta a kertészet vezetője.

Bálint Róbert nyitott az újdonságokra
Bálint Róbert nyitott az újdonságokra

Az említett helyzetből több úton próbálnak menekülni. A területen avar kori kincseket találtak, több éve már, hogy talajmunkák után jönnek a régészek és átnézik a területet. Több cserépedény-maradvány, kitűző és pár értékes fémlelet is előkerült. Ráadásul a terület a környék öntözőcsatorna-hálózatának a centrumában van, ezért sokaknak gondot okozna, ha ott sóderbánya létesülne.

Egyik menekülési lehetőség beszállni a túzokvédelmi programba, de ennek is van hátránya, nevezetesen, hogy június végéig semmit nem lehetne csinálni a területeken, tehát gyakorlatilag csak kaszálóként lehetne hasznosítani, zöldségtermesztésre nem, mondta Bálint Róbert, ami jól láttatja, hogy a termelésen kívül egészen különös gondjaik is lehetnek a kertészeknek.

Ilyen esetben a terület tulajdonjoga semmit sem ér, csak az említett lehetőségek révén lehet esetleg megmenteni a kertészetnek az érintett részét. A környéken van 600 hektáros sóderbánya is, de akkora az igény, hogy még mindig nyitnának újakat.

Kérdéses, hogy meddig tudják állni a sarat a helyi kertészek, mert természetesen nemcsak Bálint Róbert területei vannak veszélyben. Tudnak a környékben olyan gazdálkodóról, aki nem akarta eladni a tanyáját és területeit, amin több száz birkát tartott. Most napi 500-600 kamion jár el mellette, tehát a helyzet várhatóan „megoldódik”.

„Megállnak” a káposzták

A Bálint család már körülbelül húsz éve vásárol vetőmagokat az Alfa Lucullus Kft.-től. Fehér Tibor ügyvezető kiemelte, hogy nagyon jó hozzáállású családot ismert meg személyükben, mindig igyekeznek fejleszteni, folyamatosan azon gondolkodnak, hogyan lehetne haté­konyabban és eredményesebben termeszteni. Emellett az is előny, amikor a nemzedékek tapasztalata és az iskolai tudás ötvöződik, így lehet eredményesen dolgozni, mondta Fehér Tibor. Azok a kertészetek, ahol a családi hagyomány kiegészül szakképzéssel, jó eséllyel hosszabb távon, generációkon át is működőképesek lesznek, említette a szakember.

Jól termeszthető, piacos fajtákat választanak, mutatja a kertész a Verita F1 kelkáposztát
Jól termeszthető, piacos fajtákat választanak, mutatja a kertész a Verita F1 kelkáposztát

Az Alfa Lucullus Kft. által forgalmazott hibridek kiválasztásánál nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy azok jól viseljék hazánk klimatikus viszonyait, melyek sokszor igen mostohák. A növényeknél létezik egy kompenzációs pont, amikor az asszimiláció és a disszimiláció kiegyenlítődik. Ez nem feltétlen az aszálytól függ, hanem a nagy fényintenzitástól és a melegtől. Ebben az időszakban öntözéssel sem fejlődik a növény. Ilyen kéthetes leállásuk idén is volt a káposztaféléknek. Egyszerűen nem fejlődtek, mert ilyen a genetikájuk. Ezért kell olyan fajtákat keresni, melyek erős fényben és nagy melegben is fejlődnek, elviselik a légköri aszályt, mondta Fehér Tibor.

A Moderata F1 egyik nagy előnye, hogy bírja a meleget
A Moderata F1 egyik nagy előnye, hogy bírja a meleget
A korábban jól teljesítő fajták a megváltozott klimatikus körülmények miatt nem biztos, hogy ugyanolyan eredményesek. Egyes külföldi cégek hazánkban is nemesítenek, hogy idevaló fajtákkal lássák el a termelőket, és a csehországi nemesítésű hibridek is jól tolerálják a mi viszonyainkat, mert a hazaihoz hasonló körülmények között születtek, fejtette ki.

Jól teljesítő cseh fajták

Bálint Róbert kertészetét velünk együtt meglátogatta Alena Sobotková, a Moravo Seeds exportmenedzsere is. Az Alfa Lucullus Kft. közvetítésével Alsónémedibe is került káposzta-szaporítóanyag a cseh Moravo Seedstől, mivel Bálinték a hazaihoz hasonló klimatikus körülmények között nemesített fajtákat kerestek.

Barkácsáruházakban sokféle színes tasakos hobbivetőmaggal van jelen hazánkban a cseh cég, de az árutermelő kertészeknek szánt vetőmagjaik is elérhetők már. Bálint Róbert kertészetében a Moravo Seeds hibridjei közül több is jól teljesít.

A 100-110 napos Status F1 frisspiaci értékesítésre és savanyításra is alkalmas, bőtermő, kiegyenlített méretű, kerek fejeket ad. A 2,5-3 kilogrammos fejek jól lábon tarthatók, nem repednek, belül szép fehérek, jó szerkezetűek.

A Midor F1 magas cukortartalmú, savanyításra szánt fajta
A Midor F1 magas cukortartalmú, savanyításra szánt fajta
A Midor F1 105-110 napos, kiváló belső szerkezetű, magas cukortartalmú, 3-4 kilogrammra növő fejei elsősorban savanyításra valók. A sima felületű, középzöld káposzták néhány hónapig tárolhatók.

A körülbelül 90 napos Moderata F1 vöröskáposzta-fajta kiegyenlített állományt ad. A tömör, kerek fejek inkább élénklilák, hamvasak. A hibrid könnyen termeszthető, mert jól viseli a nyári melegeket. Állománya és a belőle készült áru rendkívül kiegyenlített, piacos.

A Verita F1 kelkáposzta 95-100 napos, erős növekedésű, nagy külső leveleket fejleszt. Nyári és őszi betakarításra egyaránt alkalmas. Átlagtömege 2-2,5 kilogramm, kívülről sötétzöld, erősen fodros feje felvágva friss sárga színű.

Több újdonság

A Csehországban nemesített Status F1 fejei 2,5-3 kilogrammosra nőnek, belül gyönyörű fehérek
A Csehországban nemesített Status F1 fejei 2,5-3 kilogrammosra nőnek, belül gyönyörű fehérek
Az Alfa Lucullus Kft. a Moravo Seedsen kívül más nemesítők káposztahibridjeit is teszteli hazánkban, ezek között is vannak igen jól szereplő újdonságok. A Mighty Boy F1 65-70 napos fejeskáposzta-fajta, kompakt, 2-3 kilogrammos fejekkel. Koraiságához képest kiemelkedően jó a melegtűrése, lábon tarthatósága. Frisspiaci értékesítésre termesztik, salátának kiváló.

A Strong Boy F1 70-75 napos, nagyon kiegyenlített állományt adó stressztűrő fajta, egész évben termeszthető. Kerek, élénkzöld fejei piacosak, de jól savanyíthatóak és rendkívül jóízűek.

Az MKS C 901 F1 korai, 70 napos, kerek, szép, vöröskáposzta-fajta. Nagyméretű külső levelei jól védik a fejet, kivágva mutatós az erősen vörös, hamvas fej. Jó eredménnyel termeszthető a forró nyári időszakokban is.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.