Back to top

Könnyebb lesz családon belül átvenni a gazdaságot

A generációváltás elősegítése a célja a készülő, agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslatnak. Az előkészítő munka során tárgyalta a módosító javaslatokat az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága.

Fotó: Pixabay
Magyarországon előzmények nélküli ez a törvényjavaslat, ezért csak 2023. január elsején lép majd hatályba, hogy föl lehessen készülni rá, és megszülessenek az uniós támogatásokhoz kacsolódó magyar előírások is, amelyek kapcsolódhatnak a gazdaság átadásához-átvételéhez. Előreláthatólag tisztázódnak addigra a fiatal gazda támogatás és az uniós gazdaságátadási támogatás részletei, amelyek a Vidékfejlesztési Programon keresztül kapcsolódnak ide, mondta el a kormány álláspontját képviselő Andréka Tamás, az Agrárminisztérium jogi főosztályának vezetője.

Az uniós szabályozással az is párhuzamban van, hogy a nyugdíjba vonuló vagy nem sokkal nyugdíj előtt álló őstermelők és egyéni gazdálkodók előtt nyílik meg ez a lehetőség.

A meggondoltság másik oka, hogy fontos látni, milyen következményekkel jár a tervezett törvény. Nagy a kockázata ugyanis, hogy spekulánsok érdeklődését is fölkeltik azok a könnyítések, amelyek a törvénytervezetben a családon belüli átadás elősegítését szolgálják.

Első körben tehát a családtagokon kívül a legalább 7 éve az adott gazdaságban szerződéses munkaviszonyban lévő személy veheti át a gazdaságot a törvény adta feltételekkel.

Könnyítés például, hogy nem mindenben kell megfelelni a földforgalmi törvény rendelkezéseinek és nem gyakorolható elővásárlási jog, valamint „egyablakos ügyintézéssel” minden, a gazdaság tulajdonában lévő föld, ingatlan és ingó vagyon, valamint haszonbérlet, támogatási jogosultság, hatósági engedély átvehetővé válik.

Ma is lehetőség van egy mezőgazdasági üzem értékesítésére, ezzel a törvénnyel azonban sokkal könnyebb lehet majd az ügymenet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

A legtöbb élelmiszer magyar legyen a boltokban

Büszkék lehetünk, ha 2030-ra legalább 90 százalékban itthon termelt és előállított termékekkel találkozhatnak a vásárlók az élelmiszerboltok polcain. A stratégiai ágazatban érdekelt vállalkozások megerősítését és fejlesztését szolgáló támogatások ezt célozzák. Interjúnkban erről is beszélt Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Az Állatorvostudományi Egyetem uniós forrásból hozza létre a fertőző állatbetegségek Nemzeti Laboratóriumát

A fertőző betegségek Nemzeti Laboratóriumának létrehozása 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, uniós forrásból valósul meg, a projektben az Állatorvostudományi Egyetem a konzorcium vezető - közölte a Széchenyi István Egyetem kedden az MTI-vel.

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” - Egyesek szerint a fürj haszon-, mások szerint hobbiállat

Akár ez a Kazinczy-idézet is lehetne a mottója annak a két fürjtenyésztőnek, Budai Attilának és Pancsira Lászlónak, akiknek szenvedélyük a fürjtartás, valamint a fürjtojásnak, ennek a minőségi élelmiszernek az előállítása.

Amibe a fűszerpaprika belepirul

A megmérettetést másnapján a Szatymazi Gazdakör, a Szatymaz Község Önkormányzata, a MATE KERTI ZKK Szegedi Kutató Állomás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezete, a MTA Kertészeti Albizottság, valamint a SZAB Kertészeti-, Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság nevével fémjelzett előadásokat Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg.

Ünnepeljünk malaccal!

Tizedik alkalommal indította el az Agrármarketing Centrum sertéshúsfogyasztást ösztönző kampányát. A november 22-én megtartott sajtótájékoztatón a sertéságazat aktuális helyzetéről, a szektornak nyújtott minisztériumi támogatásokról volt szó, valamint a kampány tematikáját is bemutatták a sajtó képviselőinek.

Erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

Fenntartható gazdaságméret - Charolais marhák Ipolyvecén

Az ipolyvecei Pintér Ádám 12-13 éve még kétszáz méteres távolságból figyelte, mikor fogják megtámadni a szomszédja charolais marhái. Jelenleg közel hatvan ilyen tehénből biztosítja a megélhetését, és az összes feladatot egyedül látja el az állatok körül.

Milyen változások várhatók a támogatásokban?

Megújuló vidék, megújuló agrárium 2023-2027 címmel nagyszabású agrárszakmai konferencián mutatta be az Agrárminisztérium a közelmúltban elfogadott, 2023. január 1.-én induló új Közös Agrárpolitikát.

Kötelességünk elismerni a magyar gazdák munkáját

A magyar gazdák szorgalmának és munkájának köszönhetően az agráriumot ért kihívások ellenére is biztosított a kenyér, ami a magyar családok asztalára kerül – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az idei évi termésért hálát adó Istentiszteleten, vasárnap, Mosonmagyaróváron.