Back to top

Országos főállatorvosok találkozója a visegrádi négyek együttműködésének keretében

A visegrádi négyek együttműködésének keretében főállatorvosi találkozóra került sor november 17-én Budapesten Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével. A jelenlévők tájékoztatást adtak országuk állategészségügyi státuszáról, valamint az afrikai sertéspestisről és a madárinfluenzáról.

A megbeszélésen dr. Bognár Lajos országos főállatorvos elnöklésével a szakemberek megvitatták a betegségek elleni védekezési lehetőségeket, kiemelve az együttműködés fontosságát.

Fotó: Fekete István

A delegációk eszmecserét folytattak a mintegy fél éve alkalmazandó uniós állategészségügyi keretszabályozás tapasztalatairól is.

Megállapodás született arról, hogy a találkozót további szakértői egyeztetések követik az uniós szabályok egységes alkalmazásának elősegítése érdekében.

Emellett a tanácskozás fontos témája volt a ketreces állattartás tervezett betiltása, hiszen a jövőbeni uniós jogszabály komoly kockázatot hordoz, különösen a tojótyúk szektor számára, illetve az élelmiszer-ellátási lánc biztonsága szempontjából is. dr. Bognár Lajos hangsúlyozta, emiatt Magyarország bármilyen jogszabály módosítást csak abban az esetben tud támogatni, ha az mind tudományosan, mind társadalmi és gazdasági szempontból kellően alátámasztott, az állatjóléti szempontok megfelelő figyelembevétele mellett.

A találkozó végén a főállatorvosok megtárgyalták az új Közös Agrárpolitika keretén belüli lehetőségeket az állatbetegségek elleni védekezés fejlesztésére vonatkozóan.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Kitől mire számíthatnak – agrárgazdasági eredménykimutatás

„Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért” címmel adott ki a kormány tájékoztató füzetet, amelyet Nagy István agrárminiszter, Nyitrai Zsolt, kiemelt ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Győrffy Balázs, a NAK és Jakab István, a MAGOSZ elnöke mutatott be. Ez a kiadvány az első a kormány ágazati eredményeket bemutató sorozatából.

2010 óta két és félszeresére nőtt a magyar konzervipar eredménye

A magyar konzervipar eredménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, és erősödött az ágazat exportképessége is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az EKO Konzervipari Kft. több mint 3,2 milliárd forint értékű kapacitásbővítő fejlesztésének támogatói okiratátadásán hétfőn Nyíregyházán.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

Hol tart a magyar kutyatenyésztés világviszonylatban?

Egyes kutyafajtákkal nagyon jól állunk a képzeletbeli világranglistán, és annak a két magyar kutyafajtánknak, melyek világfajtának számítanak (fekete puli, rövidszőrű magyar vizsla) is biztos tenyésztői bázisa van nálunk, az anyaországban, ám profizmusra kell törekedni ezután is, mert vannak trónkövetelők...

A természetvédők felháborodtak, amiért három ország a farkasok vesztét akarja

Finnország csatlakozik Svédországhoz és Norvégiához, hogy felmérjék a téli farkasállományt, de eközben a természetvédelmi csoportok az Európai Unióhoz segítségét kérik, hogy lépjen fel a farkasok lemészárlása ellen.