Back to top

Szüret 2030

„Foglalkozni kell a változásokkal, aki nem tud alkalmazkodni, nem biztos, hogy túléli a kihívásokat”- hangzott el az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány által szervezett konferencián, melyen a felvetődő termelői kérdésekre és kutatási feladatokra kerestek választ. Verpeléten, a Varsányi Pincészetben tartott eseményen a szőlész-borász szakma képviselői vettek részt.

Kocsis László, a Göcsej Gyümölcse Bt. tulajdonosa a szőlőtermesztésben alkalmazott biológiai alapok definíciójának tisztázásával kezdte előadását. A saját maga által megfogalmazott tétel szerint a szőlőtermesztés biológiai alapjait – leegyszerűsítve – jelenti a növényi állomány, amellyel folyik a termesztés, amelyek törzsültetvényeinkben, ültetvényeinkben, kertjeinkben, génbankjainkban megtalálhatók, és amelyekkel új genotípusokat állítunk elő. Ha mindezeket saját kézben tartjuk, nem leszünk kiszolgáltatottak a külföldi szaporítóanyag előállítók kénye-kedvének.

Kocsis László
Kocsis László
Fotó: viniczai

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által 2016 decemberében elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését.

Ennek célja a magyar borászati termékek piaci helyzetének javítását, forgalmazását elősegítő, az éghajlatváltozásból adódó új követelményeknek megfelelő borszőlőfajták nemesítésének ösztönzése. Fontosak a termesztéstechnológiai kísérletek, az eltérő alany-fajta-művelésmód kombinációk, az innovatív fajták nemesítésére vonatkozó követelmények, a támogatott kutatások eredményeként létrejövő borszőlőfajták és klónok fajtafenntartása, törzsültetvényi hátterének koordinálása.
Közös kincsünk a génbankokban, fajtagyűjteményekben, nemesítői gyűjteményekben, valamint a termesztésben megtalálható fajtáink. Sok közülük teljesen egyedi, más országokban meg nem található. A klímaváltozás okozta kihívásokhoz történő adaptációban az alanyfajtákkal középtávon, az új nemes fajtákkal, jobb klónokkal hosszútávon tudunk élni.

A kórokozók által okozott megbetegedéseket jól toleráló, vagy rezisztens, innovatív fajtákkal a környezetünket kímélő gazdálkodást tudjuk megvalósítani.

Számolnunk kell azzal, hogy a hőmérséklet változásával együtt változik a termeszthető fajták köre. Nő a termés cukorfoka, ezzel együtt a bor alkoholtartalma, ami a mai fogyasztói igényekkel szembemegy. Nagyobb lombfelületet fejleszt a tőke, ezáltal az ültetvénynek több vízre lesz szüksége, ami a kiszámíthatatlan csapadékviszonyok között komoly kihívást jelent. Ha mindez nem elég, a szélsőséges hőmérsékleti hatások közvetlenül károsíthatják a tőkét, a termést.

Fontos kérdés a fajták alkalmazkodó képessége. Nagyobb rugalmasságot mutat a Kékfrankos, a Olasz rizling, a Sauvignon blanc, de például az Irsai Olivér vagy a Pinot noire érzékenyebben reagál a hőmérséklet változásra.

A klímaváltozáshoz rövid távon a helyesen megválasztott növényvédelemmel, talajműveléssel, szüreti időponttal vagy borászati technológiával lehet alkalmazkodni.

A középtávú lehetőségek között a szakember a terület kiválasztását, a megfelelő alany-nemes használatot, a tőkeművelésmódot, metszésmódot emelte ki. A hosszabb távú tervek között a legfontosabb az öntözés és a fajtahasználat kérdése.

Az éghajlatváltozás és a környezettudatos gazdálkodás elősegítésére a Kárpát-medencei és regionális fajták klónszelekcióját, valamint a hazai rezisztens és alanyfajták előállítását várják el a gazdák. A klónszelekciós programban a különböző öt különböző fajtacsoport kerül fókuszba. A fehérbort adók közül az Olasz rizling, a Furmint, a Hárslevelű, a Királyleányka és a Sárga muskotály. A kékszőlők közül kiemelt figyelemre számíthat a Kékfrankos, a Kadarka, a Zweigelt, a Kékoportó és a Csókaszőlő, míg a hazai nemesítésűek közül az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Zenit, a Néró és a Generosa.

Kocsis László véleménye szerint a rövid távon megvalósítandó feladatok közül ki kell emelni a szaporításra felhasznált növényi anyagok szakszerű növényegészségügyi monitorozását, ezzel is megteremtve az összhangot a termelő és a hatóság között.

„Gondolok itt olyan laboratóriumi háttér használatra, amelyet a szaporítóanyag termelő igénybe vehet a kívánt alapanyag vizsgálatára”- hangsúlyozta a szakember. Ki kell dolgozni az alanytörzsültetvények támogatási rendszerét, mert túl nagy a kockázat bizonyos import alapanyag növényegészségügyi állapotában. Ami nem karantén kórokozó, arra nincsen vizsgálat, pedig jelentős kárt okozhat.

Középtávon – 3-7 év – már a jövőbeli alany-nemes használatot szárazságtűrés szempontjából kell vizsgálni. A klónszelekciós és keresztezéses nemesítési programok indítása hosszabb távon – 15-20 év - vezethet eredményre, ahol a jó aromaprofillal, peronoszpóra és lisztharmat rezisztenciával rendelkező fajták, illetve szárazságtűrő alanyok előállítása a cél.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Somliget, egy régi gyümölcsünk reneszánsza

Tóth Péterék Zselicben található gyümölcsültetvénye rendhagyó hazánkban, hiszen azt somok alkotják. A fák terméséből lekvárt készítenek, és azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék ezt a gyógyhatással rendelkező különleges gyümölcsöt, saját webshopjuk kínálatán keresztül pedig a termesztőket is.

Miniciklámen-fajták díszítőértéke

Egyre nagyobb a piaci verseny a különböző növényházi kultúrák terén is, ezért mind fontosabb szempont a növények díszítőértéke. Így van ez a ciklámennél is, amely elsősorban az őszi és téli hónapokban keresett cserepes dísznövény, és termesztése az elmúlt években jelentősen lerövidült, korszerűsödött.

Nehéz beruházási döntést hozni

Bőséges beruházási források állnak rendelkezésre a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésére, a koronavírus-járvány miatt azonban megdrágult az igénybevételük. Az építőanyagok és az energia árának megugrása pedig kockázatossá teszi a beruházást.

Tehénbabbal elhagyható a műtrágyázás

A tehénbab képessége a jótékony baktériumok megkötésére nem tűnt el a modern mezőgazdasági gyakorlatokkal - derül ki a Kaliforniai Egyetem (University of California, Riverside - UCR) új kutatásából. Vetésforgóban alkalmazva segíthet kiváltani a költséges és környezetkárosító műtrágyák használatát.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Göcsej zamata – üvegbe zárva

Mindenkinek ismernie kellene a zöldség-gyümölcs igazi ízét, mert a frissen leszedett, a fa alatt elfogyasztott baracknak vagy cseresznyének nincs párja. Én ezeket az ízeket igyekszem üvegbe zárni – fogalmazta meg a mottóját Horváth Rita, aki Göcsej zamata márkanévvel készíti és forgalmazza termékeit.

Tárolási betegségek hagymán

A hagyma sikeres tárolásához feltétlenül ismerni kell a fajtákat. A tárolhatóság szoros összefüggésben van a fajták szárazanyag- és szénhidrát-tartalmával, a csípősséggel, a buroklevelek számával, valamint azok minőségével. A fajták többsége közepesen (márciusig) tárolható. A vöröshagyma akkor alkalmas tárolásra, ha a nyaka zárt és a takarólevelek szárazak.

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.

Ismét BalatonBor bírálat!

Hamarosan kiderül, mely borászatok készíthetnek idén BalatonBort, illetve HegyBort! A BalatonBor az első termelői összefogásra épülő régiós bormárka Magyarországon, ezért joggal mondhatjuk, hogy „a Balaton Bora”.

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.