Back to top

Túlélte a kaliforniai tüzeket Észak-Amerika egyik legveszélyeztetettebb emlőse

Túlélte a nyáron tombolt kaliforniai erdő- és bozóttüzeket Észak-Amerikai egyik legveszélyeztetettebb emlőse, a Sierra Nevada-i vörösróka - közölték vadvédelmi illetékesek.

Az apró róka, amely a Sierra Nevada magas csúcsain, valamint a Kalifornia és Oregon államban húzódó Cascade-hegység déli térségében él, a világ egyik legritkább emlőse. Populációjának méretét ugyan nem ismerik a szakemberek, akik azt feltételezik, hogy már csak néhány tucatnyi, becslések szerint 18-39 egyed él a Sonora-hágó, az északi Yosemite és Mono Creek térségében.

Kaliforniai vadvédelmi szakemberek szerint kevesebb mint 15 egyed él a Lassen Vulkanikus Nemzeti Parkban és Nemzeti Erdőben és térségében, ahol a nyári tűzvészek majdnem egymillió hektárnyi területet emésztettek fel.

1980-ban az állatot a veszélyeztetett fajnak nyilvánították Kaliforniában és idén nyáron szövetségi védelmet is kapott a veszélyeztetett fajokról szóló törvény értelmében.

Illusztráció
Illusztráció
A rókák számára nem ismeretlen a tűz, jól alkalmazkodnak a szezonális tüzekhez. Képesek elbújni előlük vagy elhagyni ideiglenesen területüket, ám amikor több tűz egyre gyorsabban és forróbban pusztít és a magaslatokra is felcsap, mint történt az elmúlt években, a szakemberek aggódtak azért, hogy nem lesznek képesek elmenekülni - olvasható a Los Angeles Times napilapban.

2018-tól a kutatók számos egyedet elláttak műholdas követővel. Ezeknek a jelzései alapján legalább négy egyedről már megállapították, hogy túlélték a hatalmas pusztítást.

Az egyedek egyike a Tule nevű nőstény, amely legalább két kölykét gondozta, amikor a nemzeti erdő vadonját az erdőtűz fenyegette.

A nyomkövető azt jelezte, hogy Tule északra vándorolt, amikor a tűz elérte élőhelye körzetét, majd visszatért, amikor eloltották a lángokat - mondta Jennifer Carlson, a kaliforniai hal- és vadvédelmi szolgálat környezetkutatója.

Carlson szerint jó esély van arra, hogy a rókakölykök is télélték. Ha nem, akkor "valószínű, hogy Tule mozgástere jóval nagyobb térségre terjedt volna ki" - magyarázta a biológus.

Három másik társáról is kiderült, hogy életben vannak a nemzeti park mintegy kétharmadát felemésztő tűz után. Az viszont nem biztos, hogy kölykeik életben vannak, a szakemberek még nem tudták megszemlélni a legégett térséget.

Nevük ellenére a rókák nem mind vörösek. Van köztük fekete és vörösesbarna.

A sűrű szőr a talpukon lehetővé teszi, hogy a mély hóban is biztonságosan mozogjanak. Nyáron akár ötezer méter magasra is felmerészkednek, télen 2500 méterre. Egész évben aktívak, kistestű emlősökön, néha rovarokon és bogyós gyümölcsökön élnek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Binturongok születtek a Szegedi Vadasparkban

Binturongok (Arctictis binturong) születettek a Szegedi Vadasparkban, a cibetmacska faj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik az Ázsia-ház melletti kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.