Back to top

Túlélte a kaliforniai tüzeket Észak-Amerika egyik legveszélyeztetettebb emlőse

Túlélte a nyáron tombolt kaliforniai erdő- és bozóttüzeket Észak-Amerikai egyik legveszélyeztetettebb emlőse, a Sierra Nevada-i vörösróka - közölték vadvédelmi illetékesek.

Az apró róka, amely a Sierra Nevada magas csúcsain, valamint a Kalifornia és Oregon államban húzódó Cascade-hegység déli térségében él, a világ egyik legritkább emlőse. Populációjának méretét ugyan nem ismerik a szakemberek, akik azt feltételezik, hogy már csak néhány tucatnyi, becslések szerint 18-39 egyed él a Sonora-hágó, az északi Yosemite és Mono Creek térségében.

Kaliforniai vadvédelmi szakemberek szerint kevesebb mint 15 egyed él a Lassen Vulkanikus Nemzeti Parkban és Nemzeti Erdőben és térségében, ahol a nyári tűzvészek majdnem egymillió hektárnyi területet emésztettek fel.

1980-ban az állatot a veszélyeztetett fajnak nyilvánították Kaliforniában és idén nyáron szövetségi védelmet is kapott a veszélyeztetett fajokról szóló törvény értelmében.

Illusztráció
Illusztráció
A rókák számára nem ismeretlen a tűz, jól alkalmazkodnak a szezonális tüzekhez. Képesek elbújni előlük vagy elhagyni ideiglenesen területüket, ám amikor több tűz egyre gyorsabban és forróbban pusztít és a magaslatokra is felcsap, mint történt az elmúlt években, a szakemberek aggódtak azért, hogy nem lesznek képesek elmenekülni - olvasható a Los Angeles Times napilapban.

2018-tól a kutatók számos egyedet elláttak műholdas követővel. Ezeknek a jelzései alapján legalább négy egyedről már megállapították, hogy túlélték a hatalmas pusztítást.

Az egyedek egyike a Tule nevű nőstény, amely legalább két kölykét gondozta, amikor a nemzeti erdő vadonját az erdőtűz fenyegette.

A nyomkövető azt jelezte, hogy Tule északra vándorolt, amikor a tűz elérte élőhelye körzetét, majd visszatért, amikor eloltották a lángokat - mondta Jennifer Carlson, a kaliforniai hal- és vadvédelmi szolgálat környezetkutatója.

Carlson szerint jó esély van arra, hogy a rókakölykök is télélték. Ha nem, akkor "valószínű, hogy Tule mozgástere jóval nagyobb térségre terjedt volna ki" - magyarázta a biológus.

Három másik társáról is kiderült, hogy életben vannak a nemzeti park mintegy kétharmadát felemésztő tűz után. Az viszont nem biztos, hogy kölykeik életben vannak, a szakemberek még nem tudták megszemlélni a legégett térséget.

Nevük ellenére a rókák nem mind vörösek. Van köztük fekete és vörösesbarna.

A sűrű szőr a talpukon lehetővé teszi, hogy a mély hóban is biztonságosan mozogjanak. Nyáron akár ötezer méter magasra is felmerészkednek, télen 2500 méterre. Egész évben aktívak, kistestű emlősökön, néha rovarokon és bogyós gyümölcsökön élnek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Beporzó rovarok a városi zöldfelületeken

Az utóbbi évtizedekben csökkent a vadon élő beporzók egyedszáma, különösen az északi féltekén. A pusztulás legfőbb okai között a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaságot (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozást említik a szakemberek. Mind lakossági módszerekkel, mind tudományos kutatásokra alapozott tevékenységgel azonban fontos lépéseket tehetünk a beporzó rovarok védelmében, javíthatjuk életlehetőségeiket.

Három sarki farkas született a Nyíregyházi Állatparkban

Három sarki farkas (Canis lupus arctos) kölyök született a Nyíregyházi Állatparkban.

A magyar gazdák a hazai agrárium aranytartalékai

Három éve annak, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) országos közgyűlésének küldöttei újra találkozhattak egymással. Május 26-án a MATE gödöllői campusán ez most ismét megvalósulhatott, ahol a tisztségviselők a magyar gazdákat a hazai agrárium aranytartalékaként aposztrofálták, ugyanakkor a gazdákat tömörítő érdekvédelmi szervezet munkáját is dicsérték.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.