„A Neszmélyi borvidéken található 85 hektáros ültetvényünkből 28 hektár öntözhető” - hangsúlyozta Mikóczi Nárcisz egy közelmúltban tartott tanácskozáson. A Tatáról érkezett gazda elmondta, rajtuk kívül egy olyan ültetvényről tud, ahol mesterséges vízkijuttatással élnek.
Mikóczi Nárcisz elmondta, az öntözési beruházást megfontolt szakmai konzultáció előzte meg. Ellene szóltak a kísérletek, a szaktudás, a gyakorlat hiánya, hogy nincsenek hazai – átvehető – példák. Az emberek fejében élnek olyan tévhitek is, hogy tilos minőségi borszőlőt öntözni, illetve tiltja az EU. Ugyanakkor a tudat, hogy öntözés nélkül nem tudják a jövőben azt a mennyiséget és minőséget megtermelni, amit a felvásárló elvár, elgondolkodtatásra késztetett.
Belevágtak, s 2018 óta felszín alatti mikroöntözéssel, 180 méter mély kútból elégítik ki a növények vízigényét. A percenként 200 liter mennyiséget biztosító vízkivételi forrás elegendőnek bizonyult az ültetvény számára szükséges 160-170 literhez. A karsztvízből 5 hónapon keresztül alkalmanként 7 millimétert juttatnak ki.
- mutatott rá a hatékonyság fontosságára a szakember, hiszen a felső 30 centi átitatása hektáronként plusz 300 köbméter vizet jelent. Ezzel a víztakarékosság mellett nem generálnak gyomosodást és a mikroklíma sem alakul a gombabetegségek számára kedvezően. Ráadásul nem akadályozza a szőlő művelését sem. A hátrányok között a bonyolultabb kiépítést és tisztítást emelte ki az előadó.
„Az öntözéssel könnyen beállítható a termesztési cél, minőséget vagy mennyiséget szeretnénk látni” - hívta fel a figyelmet Mikóczi Nárcisz, hogy a 28 hektáron 92 kilométernyi vezetéket fektettek le, s egy-egy tőke az elmúlt vegetációban közel 250 liter vízhez juthatott hozzá. Talán ennek is köszönhető, hogy az augusztus 9-én jött jégverés – amely 70 százalékos kárt okozott – mellett is 11,5 tonnás átlagtermést szüreteltek.
A beruházásról szólva a szakember elmondta, ugyan létezik állami támogatás – öntözési közösségek esetén akár 70 százalékos intenzitással -, de a költségek kétharmada megosztható lenne termelői összefogással. Vízre, áramra szükség van. Egy köbméter víz 180 méterről, szivattyúval történő felhozásához 1 KW energia szükséges.
Bár a vízkijuttatás mértékét elsősorban a meteorológiai adatokra, az ültetvénybe kihelyezett szenzorokra alapozzák, de a legjobb indikátor maga a növény. Miközben ma már léteznek olyan szenzorok is, melyek a xilembe „ültetve” biztosítják az automata vezérlést.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
