Back to top

Öntözött szőlők?

Sok vitát kavar szakmai körökben, hogy kell-e, illetve szabad-e öntözni a szőlőt. Aki felvásárlón keresztül értékesít, és kiegyensúlyozott mennyiséget és minőséget szeretne betakarítani, annak a mai időjárási viszonyok komoly kihívást jelentenek. Támogatói és ellenzői egyaránt akadnak, s talán ennek is köszönhető, hogy alig találkozunk gyakorlati példákkal az ágazaton belül.

„A Neszmélyi borvidéken található 85 hektáros ültetvényünkből 28 hektár öntözhető” - hangsúlyozta Mikóczi Nárcisz egy közelmúltban tartott tanácskozáson. A Tatáról érkezett gazda elmondta, rajtuk kívül egy olyan ültetvényről tud, ahol mesterséges vízkijuttatással élnek.

A téma jelentőségét mutatja, hogy az elmúlt években rendszeresen a félévszázados csapadékmennyiség alatti értéket mértek, miközben a hőmérséklet meghaladta az átlagot.

Mikóczi Nárcisz elmondta, az öntözési beruházást megfontolt szakmai konzultáció előzte meg. Ellene szóltak a kísérletek, a szaktudás, a gyakorlat hiánya, hogy nincsenek hazai – átvehető – példák. Az emberek fejében élnek olyan tévhitek is, hogy tilos minőségi borszőlőt öntözni, illetve tiltja az EU. Ugyanakkor a tudat, hogy öntözés nélkül nem tudják a jövőben azt a mennyiséget és minőséget megtermelni, amit a felvásárló elvár, elgondolkodtatásra késztetett.

Belevágtak, s 2018 óta felszín alatti mikroöntözéssel, 180 méter mély kútból elégítik ki a növények vízigényét. A percenként 200 liter mennyiséget biztosító vízkivételi forrás elegendőnek bizonyult az ültetvény számára szükséges 160-170 literhez. A karsztvízből 5 hónapon keresztül alkalmanként 7 millimétert juttatnak ki.

„A csöveket 30 centiméter mélyre fektettük le, mert az e feletti talajt felesleges öntöznünk”

- mutatott rá a hatékonyság fontosságára a szakember, hiszen a felső 30 centi átitatása hektáronként plusz 300 köbméter vizet jelent. Ezzel a víztakarékosság mellett nem generálnak gyomosodást és a mikroklíma sem alakul a gombabetegségek számára kedvezően. Ráadásul nem akadályozza a szőlő művelését sem. A hátrányok között a bonyolultabb kiépítést és tisztítást emelte ki az előadó.

A csöveket a sor közepén helyezték el, míg a gerincvezeték 1 méter mélyre került, hogy ne akadályozza a mélylazítást.

„Az öntözéssel könnyen beállítható a termesztési cél, minőséget vagy mennyiséget szeretnénk látni” - hívta fel a figyelmet Mikóczi Nárcisz, hogy a 28 hektáron 92 kilométernyi vezetéket fektettek le, s egy-egy tőke az elmúlt vegetációban közel 250 liter vízhez juthatott hozzá. Talán ennek is köszönhető, hogy az augusztus 9-én jött jégverés – amely 70 százalékos kárt okozott – mellett is 11,5 tonnás átlagtermést szüreteltek.

A beruházásról szólva a szakember elmondta, ugyan létezik állami támogatás – öntözési közösségek esetén akár 70 százalékos intenzitással -, de a költségek kétharmada megosztható lenne termelői összefogással. Vízre, áramra szükség van. Egy köbméter víz 180 méterről, szivattyúval történő felhozásához 1 KW energia szükséges.

Számításaik szerint a beruházás 6-7 év alatt térül meg, így az idősebb, felújításra váró ültetvényeikben nem alkalmazzák.

Bár a vízkijuttatás mértékét elsősorban a meteorológiai adatokra, az ültetvénybe kihelyezett szenzorokra alapozzák, de a legjobb indikátor maga a növény. Miközben ma már léteznek olyan szenzorok is, melyek a xilembe „ültetve” biztosítják az automata vezérlést.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Kerti és konyhai gyógynövények sebkezelésre

Bárki elszenvedhet kisebb balesetet kertészkedés közben, hiszen néha még egy fűszál is „komoly” vágást okozhat, a tüskékről, tövisekről nem is beszélve. Mikor máskor történhetne meg a baj, mint amikor éppen nincsen nálunk fertőtlenítőszer és sebtapasz. Vagy mégis? Nézzünk csak körül a kertben!

Így gondoskodjunk a meggyről

A meggy őshonos növény hazánkban, alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, mégsem hagyhatjuk magára. Az utóbbi időben pedig megviseli a változékony időjárás és a károsítók. A keceli meggy tanácskozáson termesztésének fogásairól is szó esett. Folytatjuk előző beszámolónkat.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.

Megújult az Erdélyi és Partiumi Borverseny

Ma már nem kérdés, hogy a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrája egységes egész. Ugyan évtizedeken keresztül el volt vágva egymástól a szakma, s ennek köszönhetően a fejlődés is másféle irányt vett, de az évszázados hagyományok, a közös múlt letagadhatatlan. Régóta hangoztatjuk, megérett a változásra, megújulásra az Erdélyi Borverseny, hogy még jobban fel lehessen zárkóztatni az erdélyi borászokat.

Az uniós növényvédelmi szabályozás túlzó gátakat szab a biztonságos termesztésnek

A szigorú, túlzó uniós szabályok miatt rendre számos, a gyakorlatban biztonságosan használható növényvédelmi készítményt ki kell vonni a használatból, ami veszélyezteti a termelést – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A gojitermesztés szakértője

Spanyolország Huelva tartományában található Európa legjelentősebb és legnagyobb tapasztalattal rendelkező gojibogyó-termelője. Az eredetileg Ázsiából származó gyümölcs beltartalmi értékei miatt népszerű szuperélelmiszernek számít.