Back to top

Ki mit tud az étrend-kiegészítőkről

Sokan fogyasztanak és jellemzően többfélét is az étrend-kiegészítőkből, ugyanakkor a termékkört érintő alapvető információkkal már nem mindenki van tisztában – derült ki a Nébih online felmérésének eredményeiből. A mintegy 500 fő részvételével lezajlott kérdőíves kutatás a lakosság étrend-kiegészítő vásárlási és fogyasztási szokásaira, ismereteinek feltérképezésére fókuszált.

Az aktuális helyzetkép ismeretében a hatósági szakemberek egy, a fogyasztókat segítő útmutató összeállításán dolgoznak.

A lakosság étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos ismereteinek, szokásainak megismerése érdekében tavaly decemberben indított online kérdőívet a Nébih. A kutatás révén a szakemberek többek között arra keresték a választ, mit tudnak a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítőkről, milyen típusú termékeket preferálnak, hol szokták ezeket megvásárolni, vagy épp milyen tapasztalataik vannak az egyes termék-kategóriákkal kapcsolatban. 

A felmérésben másfél hónap alatt 508-an vettek részt, jellemzően hölgyek (70%), akik közül a 40-59 év közötti korcsoport bizonyult a legaktívabbnak.

A válaszadók 85%-a vallott úgy, hogy napi rendszerességgel szed étrend-kiegészítőket, a többség 2-3 fajtát is. Azon kitöltők közül, akiknek van már gyerekük, csaknem 73% ad gyermekének is ilyen jellegű készítményt. 

A kérdőívből az is kiderült, jellemzően 5 és 15 ezer forint között költünk étrend-kiegészítőkre (56%). Legnagyobb arányban (95%) vitaminokat, multivitaminokat, ásványi anyagokat fogyasztunk, majd ezt követik (51%) az egyéb immunerősítő, egészségvédő termékek (például Omega 3,6). A legfőbb beszerzési forrásként a válaszadók többsége a gyógyszertárakat jelölte meg, amit az internetes honlapok, webáruházak követnek. 

Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos állításoknál egyértelműen kiderült, mely kérdéskörökben kell hatékonyabban informálni a fogyasztókat. Azzal például, hogy az étrend-kiegészítők is élelmiszernek minősülnek, csupán a válaszadók 34%-a volt tisztában, vagy például a kitöltők több mint 38%-a gondolta úgy, hogy fontos szerepet játszanak a betegségek gyógyításában.

A visszajelzések szerint az étrend-kiegészítők leggyakrabban „emlegetett” tulajdonságai közül a legfontosabbak, hogy a termék 100%-ban természetes hatóanyagokat tartalmazzon és rendelkezzen valamilyen tanúsítvánnyal.

A lista másik végén, azaz a legkevésbé lényeges szempontok között az szerepelt, hogy a készítmény vegán, glutén-, vagy laktózmentes legyen.

A felmérésből kiderült, bár a fogyasztók többsége tudja, hogy az étrend-kiegészítők alkalmazása veszélyeket rejthet magában, sem azok alkalmazási körével, sem valós élettani hatásaikkal nincsenek tisztában. Épp ezért a Nébih szakemberei jelenleg egy, a fogyasztókat leginkább foglalkoztató és a legkritikusabb témakörökre fókuszáló útmutató összeállításán dolgoznak.

A kérdőív révén számos további kérdésben ismerhetjük meg a fogyasztók étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos szokásait. Az eredmények a részletes összefoglalóban olvashatók.

Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárinfluenza járvány egy Nógrád vármegyei lúdtelepen

Nógrád vármegyei lúdtelepen igazolta a madárinfluenza vírusának jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az állomány leölése folyamatban van, valamint a védő- és megfigyelési körzeteket is kijelölte az állategészségügyi hatóság.

Tovább kell erősíteni a hazai élelmiszerláncot

Fontos célkitűzés, hogy az élelmiszerlánc minden szereplőjének érdekei érvényesülhessenek, legyen az mezőgazdasági termelő, élelmiszer feldolgozó, nagy- és kiskereskedő, vagy a végső fogyasztó - jelentette ki dr. Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség (Economy Brunch) Fórumán, Budapesten.

Megkóstolná a nyomtatott tortát?

Egy kutatótcsoport olyan robotot tervezett, mely képes egy torta megsütésére, elkészítésére maximum hét összetevő felhasználásával. Ez jelenleg a legtöbb összetevő, melyeket kezelve egy robot képes ételt "nyomtatni".

Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2023. április 1-én kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.

Agrártechnológiai Nemzeti Laboratórium fejlesztésére nyert pályázati forrást a Nébih és a MATE

Agrártechnológiai Nemzeti Laboratórium fejlesztése céljából nyert számottevő, 1,2 mrd Ft pályázati forrást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közösen, a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal Nemzeti Laboratórium programjában.

A leghatékonyabb élelmiszerek a máj egészségéért

A máj egy olyan szerv, amelyre az emberek nem gyakran gondolnak, vagy nem beszélnek róla (ellentétben a bélrendszerrel, az aggyal és a szívvel), pedig lehetetlen nélküle élni. A máj felelős a méreganyagok tisztításáért a vérből, az emésztéshez fontos epe termeléséért, a véralvadási funkció fenntartásáért és a szervezet energiaellátásáért.

A méhek játszani is szeretnek

A poszméhekről kiderült, hogy nem csak dolgozni szeretnek, de szívesen játszanak is.

Disznólkodás Abádszalókon

Bányavölgyi Donáta ezúttal Abádszalókon, a XV. Tiszator Böllérfesztiválon járt az AgroTime stábjával, hogy mélyebben is megismerje a hagyományos magyar disznótort, a vele járó összetéveszthetetlen miliőt, és megkóstolja hamisítatlan tömény hungarikumunkat, amiből aztán több mint kóstolás lett… De hát az igazi disznóvágás már csak pálinkával jár.

A propolisz egészségügyi előnyei: gyulladáscsökkentéstől a bőrproblémákig

A propolisz egy gyantaszerű anyag, amelyet a méhek méhviasszal kombinálva állítanak elő. A propoliszt tömítőanyagként használják a méhek a kaptárépítéshez, de az ember számára is hasznos lehet. Méhszurok néven is ismert.

Biogazdálkodás: távol az uniós elvárásoktól

A címben szereplő megállapítás a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesülete és a Pro Agricultura Egyesület által március 4-én, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen szervezett Romániai Biogazdálkodók 18. konferenciáján hangzott el.