Back to top

Birkák és marhák a Manna-majorban

Amikor megkérdezik, hogy mit érdemes tudni a Manna-majorról, először is a birkákat és a szürke marhákat kell megemlíteni. Cserszegtomajon tartják a birkákat, a marhákat pedig a közeli Sármellék környékén fekvő legelőkön. A családi gazdaság az állatok húsát maga dolgozza fel.

Forintos Izabella: a Manna-major igazi családi gazdaság – annak minden nehézségével és szépségével együtt
Forintos Izabella: a Manna-major igazi családi gazdaság – annak minden nehézségével és szépségével együtt
Fotó: Bella Huba
Ennek során a minőséget tekintik elsődlegesnek, mert úgy vallják: hosszú távon csak akkor lehet és érdemes ilyen munkát végezni, hogy valóban szeretik csinálni.

– Édesapám 15 esztendővel ezelőtt vásárolta meg ezt a területet, még az építőipari vállalkozása telephelyéül. Az egykori cserszegtomaji termelőszövetkezeté volt régen – idézte fel a kezdeteket Forintos Izabella. – Sikeres és elismert volt a szakmájában, főképp műemlék épületek rekonstrukciójával foglalkozott.

Gyerekkorában, mint szinte minden család akkoriban, ők is tartottak állatokat a szülőfalujában. Sokat mesélt azokról az időkről, a tehénlegeltetés élményeiről.

Biztosan az akkor megtapasztalt állatokkal való szoros kapcsolata és talán a major adta lehetőségek miatt éledt fel benne újra a jószágok iránti érdeklődés. Szeretett volna néhány szürke marhát vásárolni, viszont így is nagyon leterhelt volt a munkája miatt, ezért édesanyám nem kifejezetten ujjongott az ötletért. Így „csak” néhány birkát hozott, a terület karbantartása címszóval. Aztán az első két szürke marha nem tervezett módon, mondhatni, véletlenül került ide. Persze nincsenek véletlenek. Onnét már nem volt visszaút, gyarapodott az állatok száma, és mostanra azt gondolom, teljesült az álma, hiszen összesen százharminckettő egyedet számláló gulya gondos gazdája. Rengeteg időt van köztük, egész napokat tölt legeltetéssel, a területek elszakaszolásával, vagy épp csak figyeli őket. Szerintem már könyvet tudna írni a társas életükről, jellemükről, a legelőn megélt élményekről. Az idősebbik bátyám és férjem természetesen szintén kiveszi a részét a munkából, egyre több terhet próbálunk levenni a válláról. Ugyan nem rég töltötte a hetvenedik életévét, de még most is fiatalokat lepipáló munkabírással rendelkezik.

Mivel a szürke marhák kinőtték a majort, most már egész évben egy Sármellékhez közel fekvő területen tartják őket, szabadtartásban. Kétségtelenül ez a legjobb számukra.

– Közben a juhállomány is gyarapodott, és ezt a területet ők vehették birtokba. Meg kell mondjam, jelenlegi terveink szerint szeretnénk felszámolni az állományt, mivel időközben a szürke marhák gondozása, értékesítése lett a fő irány. Kicsit nehéz szívvel tesszük ezt, mert nekünk először a birkák nőttek a szívünkhöz, és az évek alatt kialakult vevőkörünk is biztosan hiányolni fogja az ünnepi asztalról a tőlünk megvásárolt kiváló minőségű bárányhúst. Hat esztendővel ezelőtt kiváltottuk az engedélyt kistermelői húsfeldolgozó létesítésére, mert egyértelműen a termelőtől a fogyasztóig szemléletet valljuk magunkénak.

Forintos Izabella édesapja ideje nagy részét az állatok közt tölti, képes az egész napját a legeltetésnek szentelni
Forintos Izabella édesapja ideje nagy részét az állatok közt tölti, képes az egész napját a legeltetésnek szentelni
Fotó: Bella Huba

A szürke marháink húsát is ezzel a szemlélettel kezdtük értékesíteni, és ezzel a szemlélettel is szeretnénk folytatni. Be kell vallanom, nem egyszerű kihívás, mégis hiszünk benne, mert csodás érzés ennyire tiszta élelmiszert kiadni a kezünkből.

A marháink kizárólag füvet és szénát esznek, biominőségű húst állítunk elő – bár minősíteni nem minősíttettük. Elképzelhető, hogy később ebbe is belevágunk, bár szerintem nem ezen múlik. A bizalom és a hitelesség többet ér bármennyi pecsétnél.

Tehát a Manna-major egy igazi családi gazdaság, annak nehézségeivel, szépségeivel. Forintos Izabella azt mondja, sokáig szerettek volna alkalmazottat foglalkoztatni, de valahogy nem jártak szerencsével. Nem könnyű erre a munkára megbízható embert találni. Jelenleg úgy érzik, a család elbír a feladatokkal, viszont azt is megjegyzi, hogy időnként komolyan elgondolkodnak, hogy valóban ilyen kötött életre vágynak-e. A birkák nélkül ugyan könnyebb lesz a dolog. A juhoknak igen munkaigényes a tartásuk, a bárányneveléssel is van mit bíbelődni. Legelőhiánnyal is küzdenek és a nagy szürke marha állomány is feladja a leckét a családnak. Az ő tartásukhoz is elkelne még néhány hektár, de egyelőre ott nem tudnak bővülni. Ezért szakaszosan kell legeltetniük, ami szintén sok munkával jár.

Arra a kérdésre, hogy miben látják a fejlődési lehetőséget, Izabella azt válaszolta, most a marketing a leggyengébb láncszem. Marhahúst sokkal ritkábban fogyasztanak az emberek, a szürke marhát pedig szinte csak a Hortobágy szimbólumaként ismerik.

Ezen lehet változtatni, szerencsére az emberek egyre igényesebbek az élelmiszerek minőségére. Egyúttal bíznak benne, hogy még több étteremhez, szállodához is eljutnak, mint eddig.

– Csirke és disznóhússal természetesen könnyebb dolgunk lenne, de megszoktuk a nehezebb utat. A bárányhús sem kifejezetten egy mindennap fogyasztott húsféle, így nem is indult könnyen az erre indított vállalkozás. Persze én ezt a kezdetekkor nem is gondoltam, igazi szentimentális szemlélettel kezdtem bele. Ahogy mindenben, voltak buktatók, de rengeteget tanultam, tanultunk férjemmel az évek során.

Az első két szürke marha szinte véletlenül került a gazdaság birtokába
Az első két szürke marha szinte véletlenül került a gazdaság birtokába
Fotó: Bella Huba

• Megéri jövőt építeni erre a tevékenységre, életformára?

– Erre a kérdésre nem tudok egy egyszerű igennel válaszolni. Akkoriban édesapám nem üzleti alapon kezdett az állattartásba, igazi szerelemből, hobbiból indult az egész. Anyagi lehetőségei megvoltak az infrastruktúra kiépítésére, folyamatosan ebbe fektetett, tulajdonképpen ezzel megalapozta a vállalkozás sikerességét, a többi már rajtunk, fiatalokon múlik.

Forintos Izabella elmondta: eddig is fejlesztettek, hiszen ez az előrelépés záloga, de a jövőre nézve is akadnak terveik.

– Folyamatosan fejlesztünk, most épp egy kisboltot alakítunk ki és a húsfeldolgozót bővítjük.

Mostanra ért el addig az állatlétszám, hogy nagyobb mennyiségű húst is el tudunk adni, mint eddig. Ehhez tovább kell lépnünk, a kistermelői húsfeldolgozó már nem elég.

Reméljük, hamarosan egy kedves kis üzletben fogadhatjuk a vásárlóinkat. Azt tapasztaljuk, hogy szeretnek ide jönni az emberek. Hozzák a gyerkőcöket, akik felszabadultan élvezik az állatok társaságát. Bárányokat simogatnak, tyúkokat kergetnek, cicákat, kutyákat kényeztetnek. Nagyon jó érzés ezt látni, kicsit megismertetni velük a hagyományosabb, ter­mé­szet­közelibb létformát.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Meglódultak a vállalkozások és a feldolgozóipar

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a Covid19-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).