Back to top

Birkák és marhák a Manna-majorban

Amikor megkérdezik, hogy mit érdemes tudni a Manna-majorról, először is a birkákat és a szürke marhákat kell megemlíteni. Cserszegtomajon tartják a birkákat, a marhákat pedig a közeli Sármellék környékén fekvő legelőkön. A családi gazdaság az állatok húsát maga dolgozza fel.

Forintos Izabella: a Manna-major igazi családi gazdaság – annak minden nehézségével és szépségével együtt
Forintos Izabella: a Manna-major igazi családi gazdaság – annak minden nehézségével és szépségével együtt
Fotó: Bella Huba
Ennek során a minőséget tekintik elsődlegesnek, mert úgy vallják: hosszú távon csak akkor lehet és érdemes ilyen munkát végezni, hogy valóban szeretik csinálni.

– Édesapám 15 esztendővel ezelőtt vásárolta meg ezt a területet, még az építőipari vállalkozása telephelyéül. Az egykori cserszegtomaji termelőszövetkezeté volt régen – idézte fel a kezdeteket Forintos Izabella. – Sikeres és elismert volt a szakmájában, főképp műemlék épületek rekonstrukciójával foglalkozott.

Gyerekkorában, mint szinte minden család akkoriban, ők is tartottak állatokat a szülőfalujában. Sokat mesélt azokról az időkről, a tehénlegeltetés élményeiről.

Biztosan az akkor megtapasztalt állatokkal való szoros kapcsolata és talán a major adta lehetőségek miatt éledt fel benne újra a jószágok iránti érdeklődés. Szeretett volna néhány szürke marhát vásárolni, viszont így is nagyon leterhelt volt a munkája miatt, ezért édesanyám nem kifejezetten ujjongott az ötletért. Így „csak” néhány birkát hozott, a terület karbantartása címszóval. Aztán az első két szürke marha nem tervezett módon, mondhatni, véletlenül került ide. Persze nincsenek véletlenek. Onnét már nem volt visszaút, gyarapodott az állatok száma, és mostanra azt gondolom, teljesült az álma, hiszen összesen százharminckettő egyedet számláló gulya gondos gazdája. Rengeteg időt van köztük, egész napokat tölt legeltetéssel, a területek elszakaszolásával, vagy épp csak figyeli őket. Szerintem már könyvet tudna írni a társas életükről, jellemükről, a legelőn megélt élményekről. Az idősebbik bátyám és férjem természetesen szintén kiveszi a részét a munkából, egyre több terhet próbálunk levenni a válláról. Ugyan nem rég töltötte a hetvenedik életévét, de még most is fiatalokat lepipáló munkabírással rendelkezik.

Mivel a szürke marhák kinőtték a majort, most már egész évben egy Sármellékhez közel fekvő területen tartják őket, szabadtartásban. Kétségtelenül ez a legjobb számukra.

– Közben a juhállomány is gyarapodott, és ezt a területet ők vehették birtokba. Meg kell mondjam, jelenlegi terveink szerint szeretnénk felszámolni az állományt, mivel időközben a szürke marhák gondozása, értékesítése lett a fő irány. Kicsit nehéz szívvel tesszük ezt, mert nekünk először a birkák nőttek a szívünkhöz, és az évek alatt kialakult vevőkörünk is biztosan hiányolni fogja az ünnepi asztalról a tőlünk megvásárolt kiváló minőségű bárányhúst. Hat esztendővel ezelőtt kiváltottuk az engedélyt kistermelői húsfeldolgozó létesítésére, mert egyértelműen a termelőtől a fogyasztóig szemléletet valljuk magunkénak.

Forintos Izabella édesapja ideje nagy részét az állatok közt tölti, képes az egész napját a legeltetésnek szentelni
Forintos Izabella édesapja ideje nagy részét az állatok közt tölti, képes az egész napját a legeltetésnek szentelni
Fotó: Bella Huba

A szürke marháink húsát is ezzel a szemlélettel kezdtük értékesíteni, és ezzel a szemlélettel is szeretnénk folytatni. Be kell vallanom, nem egyszerű kihívás, mégis hiszünk benne, mert csodás érzés ennyire tiszta élelmiszert kiadni a kezünkből.

A marháink kizárólag füvet és szénát esznek, biominőségű húst állítunk elő – bár minősíteni nem minősíttettük. Elképzelhető, hogy később ebbe is belevágunk, bár szerintem nem ezen múlik. A bizalom és a hitelesség többet ér bármennyi pecsétnél.

Tehát a Manna-major egy igazi családi gazdaság, annak nehézségeivel, szépségeivel. Forintos Izabella azt mondja, sokáig szerettek volna alkalmazottat foglalkoztatni, de valahogy nem jártak szerencsével. Nem könnyű erre a munkára megbízható embert találni. Jelenleg úgy érzik, a család elbír a feladatokkal, viszont azt is megjegyzi, hogy időnként komolyan elgondolkodnak, hogy valóban ilyen kötött életre vágynak-e. A birkák nélkül ugyan könnyebb lesz a dolog. A juhoknak igen munkaigényes a tartásuk, a bárányneveléssel is van mit bíbelődni. Legelőhiánnyal is küzdenek és a nagy szürke marha állomány is feladja a leckét a családnak. Az ő tartásukhoz is elkelne még néhány hektár, de egyelőre ott nem tudnak bővülni. Ezért szakaszosan kell legeltetniük, ami szintén sok munkával jár.

Arra a kérdésre, hogy miben látják a fejlődési lehetőséget, Izabella azt válaszolta, most a marketing a leggyengébb láncszem. Marhahúst sokkal ritkábban fogyasztanak az emberek, a szürke marhát pedig szinte csak a Hortobágy szimbólumaként ismerik.

Ezen lehet változtatni, szerencsére az emberek egyre igényesebbek az élelmiszerek minőségére. Egyúttal bíznak benne, hogy még több étteremhez, szállodához is eljutnak, mint eddig.

– Csirke és disznóhússal természetesen könnyebb dolgunk lenne, de megszoktuk a nehezebb utat. A bárányhús sem kifejezetten egy mindennap fogyasztott húsféle, így nem is indult könnyen az erre indított vállalkozás. Persze én ezt a kezdetekkor nem is gondoltam, igazi szentimentális szemlélettel kezdtem bele. Ahogy mindenben, voltak buktatók, de rengeteget tanultam, tanultunk férjemmel az évek során.

Az első két szürke marha szinte véletlenül került a gazdaság birtokába
Az első két szürke marha szinte véletlenül került a gazdaság birtokába
Fotó: Bella Huba

• Megéri jövőt építeni erre a tevékenységre, életformára?

– Erre a kérdésre nem tudok egy egyszerű igennel válaszolni. Akkoriban édesapám nem üzleti alapon kezdett az állattartásba, igazi szerelemből, hobbiból indult az egész. Anyagi lehetőségei megvoltak az infrastruktúra kiépítésére, folyamatosan ebbe fektetett, tulajdonképpen ezzel megalapozta a vállalkozás sikerességét, a többi már rajtunk, fiatalokon múlik.

Forintos Izabella elmondta: eddig is fejlesztettek, hiszen ez az előrelépés záloga, de a jövőre nézve is akadnak terveik.

– Folyamatosan fejlesztünk, most épp egy kisboltot alakítunk ki és a húsfeldolgozót bővítjük.

Mostanra ért el addig az állatlétszám, hogy nagyobb mennyiségű húst is el tudunk adni, mint eddig. Ehhez tovább kell lépnünk, a kistermelői húsfeldolgozó már nem elég.

Reméljük, hamarosan egy kedves kis üzletben fogadhatjuk a vásárlóinkat. Azt tapasztaljuk, hogy szeretnek ide jönni az emberek. Hozzák a gyerkőcöket, akik felszabadultan élvezik az állatok társaságát. Bárányokat simogatnak, tyúkokat kergetnek, cicákat, kutyákat kényeztetnek. Nagyon jó érzés ezt látni, kicsit megismertetni velük a hagyományosabb, ter­mé­szet­közelibb létformát.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Különleges almás sütemény lett Budapest desszertje

A Veranda Cukiműhely Budapest aranyalmája elnevezésű süteménye lett idén Budapest desszertje. A linzer lapra helyezett giandujás-almás édesség először az Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolható meg a péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.

Négymilliárd forintból bővített az egyik legnagyobb baromfi-feldolgozó

Mintegy négymilliárd forint költséggel bővítette termelési kapacitását az elmúlt bő egy évben a Hungerit Zrt. - tájékoztatta a cég az iparszerű baromfi-feldolgozás szentesi indulásának centenáriuma alkalmából az MTI-t.

34 éve nem drágult ennyire az élet Spanyolországban

Spanyolországban átlagosan 15,2 százalékkal drágult a háztartások által leginkább vásárolt termékeket tartalmazó fogyasztói kosár egy év alatt, amelynek mértékére nem volt példa az elmúlt 34 évben - állapította meg az egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi szakmai szervezet, az OCU kedden közzétett szokásos éves jelentésében.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

A legjobb és a legrosszabb diéta a koleszterinszintre nézve

Különböző egészségügyi tényezők számítanak a koleszterinszint és a szívbetegségek kockázata szempontjából, de vitathatatlan, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik. Egy vezető amerikai kardiológus megosztja a legjobb és a legrosszabb étrendet, amelyet az egészséges koleszterinszint érdekében követni, illetve kerülni kell.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.