Back to top

Birkák és marhák a Manna-majorban

Amikor megkérdezik, hogy mit érdemes tudni a Manna-majorról, először is a birkákat és a szürke marhákat kell megemlíteni. Cserszegtomajon tartják a birkákat, a marhákat pedig a közeli Sármellék környékén fekvő legelőkön. A családi gazdaság az állatok húsát maga dolgozza fel.

Forintos Izabella: a Manna-major igazi családi gazdaság – annak minden nehézségével és szépségével együtt
Forintos Izabella: a Manna-major igazi családi gazdaság – annak minden nehézségével és szépségével együtt
Fotó: Bella Huba
Ennek során a minőséget tekintik elsődlegesnek, mert úgy vallják: hosszú távon csak akkor lehet és érdemes ilyen munkát végezni, hogy valóban szeretik csinálni.

– Édesapám 15 esztendővel ezelőtt vásárolta meg ezt a területet, még az építőipari vállalkozása telephelyéül. Az egykori cserszegtomaji termelőszövetkezeté volt régen – idézte fel a kezdeteket Forintos Izabella. – Sikeres és elismert volt a szakmájában, főképp műemlék épületek rekonstrukciójával foglalkozott.

Gyerekkorában, mint szinte minden család akkoriban, ők is tartottak állatokat a szülőfalujában. Sokat mesélt azokról az időkről, a tehénlegeltetés élményeiről.

Biztosan az akkor megtapasztalt állatokkal való szoros kapcsolata és talán a major adta lehetőségek miatt éledt fel benne újra a jószágok iránti érdeklődés. Szeretett volna néhány szürke marhát vásárolni, viszont így is nagyon leterhelt volt a munkája miatt, ezért édesanyám nem kifejezetten ujjongott az ötletért. Így „csak” néhány birkát hozott, a terület karbantartása címszóval. Aztán az első két szürke marha nem tervezett módon, mondhatni, véletlenül került ide. Persze nincsenek véletlenek. Onnét már nem volt visszaút, gyarapodott az állatok száma, és mostanra azt gondolom, teljesült az álma, hiszen összesen százharminckettő egyedet számláló gulya gondos gazdája. Rengeteg időt van köztük, egész napokat tölt legeltetéssel, a területek elszakaszolásával, vagy épp csak figyeli őket. Szerintem már könyvet tudna írni a társas életükről, jellemükről, a legelőn megélt élményekről. Az idősebbik bátyám és férjem természetesen szintén kiveszi a részét a munkából, egyre több terhet próbálunk levenni a válláról. Ugyan nem rég töltötte a hetvenedik életévét, de még most is fiatalokat lepipáló munkabírással rendelkezik.

Mivel a szürke marhák kinőtték a majort, most már egész évben egy Sármellékhez közel fekvő területen tartják őket, szabadtartásban. Kétségtelenül ez a legjobb számukra.

– Közben a juhállomány is gyarapodott, és ezt a területet ők vehették birtokba. Meg kell mondjam, jelenlegi terveink szerint szeretnénk felszámolni az állományt, mivel időközben a szürke marhák gondozása, értékesítése lett a fő irány. Kicsit nehéz szívvel tesszük ezt, mert nekünk először a birkák nőttek a szívünkhöz, és az évek alatt kialakult vevőkörünk is biztosan hiányolni fogja az ünnepi asztalról a tőlünk megvásárolt kiváló minőségű bárányhúst. Hat esztendővel ezelőtt kiváltottuk az engedélyt kistermelői húsfeldolgozó létesítésére, mert egyértelműen a termelőtől a fogyasztóig szemléletet valljuk magunkénak.

Forintos Izabella édesapja ideje nagy részét az állatok közt tölti, képes az egész napját a legeltetésnek szentelni
Forintos Izabella édesapja ideje nagy részét az állatok közt tölti, képes az egész napját a legeltetésnek szentelni
Fotó: Bella Huba

A szürke marháink húsát is ezzel a szemlélettel kezdtük értékesíteni, és ezzel a szemlélettel is szeretnénk folytatni. Be kell vallanom, nem egyszerű kihívás, mégis hiszünk benne, mert csodás érzés ennyire tiszta élelmiszert kiadni a kezünkből.

A marháink kizárólag füvet és szénát esznek, biominőségű húst állítunk elő – bár minősíteni nem minősíttettük. Elképzelhető, hogy később ebbe is belevágunk, bár szerintem nem ezen múlik. A bizalom és a hitelesség többet ér bármennyi pecsétnél.

Tehát a Manna-major egy igazi családi gazdaság, annak nehézségeivel, szépségeivel. Forintos Izabella azt mondja, sokáig szerettek volna alkalmazottat foglalkoztatni, de valahogy nem jártak szerencsével. Nem könnyű erre a munkára megbízható embert találni. Jelenleg úgy érzik, a család elbír a feladatokkal, viszont azt is megjegyzi, hogy időnként komolyan elgondolkodnak, hogy valóban ilyen kötött életre vágynak-e. A birkák nélkül ugyan könnyebb lesz a dolog. A juhoknak igen munkaigényes a tartásuk, a bárányneveléssel is van mit bíbelődni. Legelőhiánnyal is küzdenek és a nagy szürke marha állomány is feladja a leckét a családnak. Az ő tartásukhoz is elkelne még néhány hektár, de egyelőre ott nem tudnak bővülni. Ezért szakaszosan kell legeltetniük, ami szintén sok munkával jár.

Arra a kérdésre, hogy miben látják a fejlődési lehetőséget, Izabella azt válaszolta, most a marketing a leggyengébb láncszem. Marhahúst sokkal ritkábban fogyasztanak az emberek, a szürke marhát pedig szinte csak a Hortobágy szimbólumaként ismerik.

Ezen lehet változtatni, szerencsére az emberek egyre igényesebbek az élelmiszerek minőségére. Egyúttal bíznak benne, hogy még több étteremhez, szállodához is eljutnak, mint eddig.

– Csirke és disznóhússal természetesen könnyebb dolgunk lenne, de megszoktuk a nehezebb utat. A bárányhús sem kifejezetten egy mindennap fogyasztott húsféle, így nem is indult könnyen az erre indított vállalkozás. Persze én ezt a kezdetekkor nem is gondoltam, igazi szentimentális szemlélettel kezdtem bele. Ahogy mindenben, voltak buktatók, de rengeteget tanultam, tanultunk férjemmel az évek során.

Az első két szürke marha szinte véletlenül került a gazdaság birtokába
Az első két szürke marha szinte véletlenül került a gazdaság birtokába
Fotó: Bella Huba

• Megéri jövőt építeni erre a tevékenységre, életformára?

– Erre a kérdésre nem tudok egy egyszerű igennel válaszolni. Akkoriban édesapám nem üzleti alapon kezdett az állattartásba, igazi szerelemből, hobbiból indult az egész. Anyagi lehetőségei megvoltak az infrastruktúra kiépítésére, folyamatosan ebbe fektetett, tulajdonképpen ezzel megalapozta a vállalkozás sikerességét, a többi már rajtunk, fiatalokon múlik.

Forintos Izabella elmondta: eddig is fejlesztettek, hiszen ez az előrelépés záloga, de a jövőre nézve is akadnak terveik.

– Folyamatosan fejlesztünk, most épp egy kisboltot alakítunk ki és a húsfeldolgozót bővítjük.

Mostanra ért el addig az állatlétszám, hogy nagyobb mennyiségű húst is el tudunk adni, mint eddig. Ehhez tovább kell lépnünk, a kistermelői húsfeldolgozó már nem elég.

Reméljük, hamarosan egy kedves kis üzletben fogadhatjuk a vásárlóinkat. Azt tapasztaljuk, hogy szeretnek ide jönni az emberek. Hozzák a gyerkőcöket, akik felszabadultan élvezik az állatok társaságát. Bárányokat simogatnak, tyúkokat kergetnek, cicákat, kutyákat kényeztetnek. Nagyon jó érzés ezt látni, kicsit megismertetni velük a hagyományosabb, ter­mé­szet­közelibb létformát.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kifejezetten nyitottak a magyarok a vegán húshelyettesítő termékekre

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A családi gazdálkodás ENSZ-évtizede

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által ez alkalomból rendezett fórumon a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása során a családi gazdálkodókat kell a középpontba helyezni.

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el - közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az MTI-vel.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.