Back to top

Idős fák gondozása

Késő ősszel és télen, fagymentes időben sort keríthetünk a fák ifjítására, hiszen ilyenkor az anyagcseréjük is áll, és madarak sem esnek áldozatául a folyamatnak, mivel nincs fészkelési időszak. Az idős fák gondozása több odafigyelést igényel, mint fiatalabb társaiké, mert már nehezebben regenerálódnak. Korukból eredő megjelenésükkel azonban kiemelkedő díszei lehetnek kertünknek.

Az idős fák látványosak, jól árnyékolnak, de sok levelet is hullatnak
Az idős fák látványosak, jól árnyékolnak, de sok levelet is hullatnak
Fotó: wikipedia
A növények életük végéig "növekvő lények", ebből ered magyar nevük is: növények. A fák fajuktól, fajtájuktól és életkörülményeiktől függően évtizedekig, sőt évszázadokig is élhetnek. Amikor egy fa már éveken keresztül kevesebbet növekszik, mint amennyi része elpusztul, az öregedését jelzi.

Kár azonban ilyenkor egyből lemondani róluk, hiszen egy-egy idős fa nem mindennapi színfoltja lehet portánknak, patinássá teheti azt.

Vastag ágaival, karakteres kérgével, olykor már helyenként hiányos, aszimmetrikus koronájával különleges hangulatot áraszt, ami sok ember szívéhez közel áll. Gondoljunk csak a bonsai-nevelés művészetére, ahol cél az idős fák kicsinyített, de természetes formáinak kialakítása.

Érdekes dolog, - de van rá kereslet - az idős fák forgalmazása, amelyre hazánk exkluzív faiskolai árudáiban is akad példa. Itt nem a 10-15 éves, többször iskolázott, nagy méretű példányokra gondolunk, hiszen ezek még fiatal növényeknek számítanak. Főleg füge (Ficus carica), gránátalma (Punica granatum), olajfa (Olea europea) és más gyümölcstermő ültetvények felszámolásakor nem kivágják a fákat, hanem óriási földlabdával munkagépek segítségével kiemelik és bekonténerezik. Ezután pedig olyan országokba szállítják (mint hazánk), ahol kuriózumnak számítanak, és az éghajlat is alkalmas arra, hogy védett helyen, kertbe kiültetve átvészeljék a teleket.

Ezek az öreg, már göcsörtös ágú növények egy újonnan épített villát is ódon kastéllyá varázsolhatnak megjelenésükkel.

Áruk viszont borsos akár több százezer forint. Tehát az idős fák - még ha nem is távoli országokból származnak - igenis értékesek.

A tápanyagellátásuk és az injektálás

Az épületekhez közel levő fákat gyakrabban kell alakítani, visszavágni
Az épületekhez közel levő fákat gyakrabban kell alakítani, visszavágni
Fotó: wikipedia
A koros fák tápanyagellátásának módja eltér a fiatalokétól. Mivel már akár évtizedek óta helyükön állnak, azóta folyamatosan használják a talaj tápanyagkészletét. Az ősszel lehulló lomb eltávolításával is megfosztjuk a növényt attól, hogy levelei lebomlás után újra tápanyagául szolgáljanak. Jó minőségű föld, vagy érett istállótrágya beforgatása a növény köré sem mindig lehetséges, mert a földfelszín közelében levő idős, vaskos gyökerek megsérülhetnek.
Egyik lehetséges megoldás, ha néhány hetente permetezéssel lombtrágyaként is adható folyékony műtrágyákat juttatunk a levelekre. A lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás azonban csak tüneti kezelés, és csak vegetációs időszakban alkalmazható.

Az igazi megoldás az injektálás. Egy kihegyezett 6-8 cm átmérőjű karót a fa környezetében 4-5 helyen minél mélyebben leverünk a földbe. Keressük meg azokat a helyeket, ahol még biztosan vannak gyökerek, de nem ütközünk a karóval beléjük, tehát nem sértjük meg őket.

A karót csak annyira verjük be, hogy ki is tudjuk húzni, hiszen az így keletkezett lyukba "injektáljuk" - töltjük bele a földdel kevert komplex műtrágyát, amely a gyökérzónában jobban érvényesül, mintha csupán a talajszintre szórtuk volna. Tisztán műtrágyát ne használjunk, mert túl nagy koncentrációban kárt is okozhat.

Kisebb sérülések ápolása

A sérülések az idősebb fákon gyakrabban okoznak problémát, mint a fiatalokon: rendszeresek lehetnek az ágtörések, odvasodások. Ezeket mindig kezelnünk kell, ellenkező esetben szabad kaput nyitunk a kórokozók és kártevők bejutásához.

Kéregzúzódások a törzsön fordulnak elő leggyakrabban.

Okozhatja állatok rágása, de ütődés is: ilyenkor a kéreg elválik és felszakadozik. A fa élő része pont a kéreg alatt található, így az a felszínre kerülve nem képes ellátni tápanyag-szállítási feladatait. Kis kiterjedésű sebfelület esetén elegendő tisztítás után fasebkátránnyal, olajfestékkel bekenni a sérült részt. Ma már korszerűbb viaszos fasebkezelő anyagok is kaphatók, amelyek előnye, hogy megakadályozzák a túlzott vízhajtásképződést, amely a sérülések környékén jellemző.

Nagyobb kiterjedésű kéregelválásnál vágjuk egyenesre a seb széleit, és rozsdamentes szegekkel, vagy dróttal körbekötve szorítsuk vissza.

Textillel is körbetekerhetjük, amelyet a kiszáradás megelőzése érdekében tartsunk nedvesen. Körülbelül egy hónap múlva nézzük meg hogy a levált kéregrész összenőtt-e a fával. Ha nem, akkor távolítsuk el az elváló részeket.

Az ifjított fáknak erős a hajtásnövekedése, ezért hajtásválogatásra lesz szükség később
Az ifjított fáknak erős a hajtásnövekedése, ezért hajtásválogatásra lesz szükség később
Fotó: wikipedia

Ha a seb a fa kerületének a felét érinti, vagy ennél is nagyobb részt, az már komoly gondokat okoz az életműködésében. Ekkor még próbálkozhatunk áthidaló oltással, vagy ha a seb a talajszint közelében van, akkor ültethetünk egy azonos fajtájú egyedet az idős fa közvetlen közelébe, amelyet azután beoltunk a sérülés feletti még ép szövetbe.

A metszési sebek egyes fajtáknál könnyen elfertőződhetnek a csapadék közreműködésével. Ilyen a fűz, nyír, hárs, vagy a juhar. A 4 centiméternél nagyobb átmérőjű metszfelületeket mindenképp kezeljük valamilyen anyaggal, ami elzárja a víztől.

Az ennél kisebb vesszőket pedig úgy metsszük, hogy a metszlap ne merőleges legyen a vesszőre, hanem a felső megmaradó rügytől átellenben lejtsen.

Így könnyen lefolyik róla a víz, és ami lényeges: nem a rügy irányába.

Nagyobb beavatkozások

Idős fák esetén gyakoriak az ágtörések, amit okozhat a szél, vagy akár a hó terhelése is. Ezeket a töréseket úgy alakítsuk tovább, hogy a kialakuló vízhajtások legerősebbjeiből pótolhassuk majd a hiányzó ágat. Ha nekünk kell eltávolítanunk egy vastag ágrészt, akkor a hasadás elkerülése érdekében több részben tegyük meg azt. Hasadások ellen biztosítókötésekkel védekezhetünk. Erre főként villás elágazódásoknál van esély és olyan ágazódási pontokban, ahol a fa statikailag gyengébb.

Az odvasodás is jellemző kárforma a korosabb példányoknál. Ahol a kéreg alatti háncsrészen kívül, az azt belülről határoló fatest is sérül, ott az egész fa léte veszélybe kerül. Az itt megjelenő víz és a kialakuló környezet kedvez a baktériumok és a gombák megtelepedésének. Először csak a seb barnulását tapasztaljuk, később azonban a fertőzés egyre mélyebbre hatol, és a szemünk elől rejtve, a fa belsejében terjed tovább. Az odvasodás során kialakuló üregek idővel a fatest belsejét teljes egészében korhadékká alakíthatják.

Az odvakat ki kell tisztítani, és fertőtleníteni kell gomba- és baktériumölő készítményekkel. Régebben plombálást alkalmaztak a lyukak betömésére. Ennek anyaga eleinte beton volt, ám annak a fáétól eltérő a hőtágulása, ezért nem túl alkalmas ilyen célra, főleg, ha az odú nagy kiterjedésű.

Folytak kísérletek más tömítőanyagokkal is: forgáccsal kevert bitumen, üveggyapot, kőzúzalék stb. Jelenleg a legjobb megoldásnak az tűnik, ha a kitisztított odút fertőtlenítés után valamilyen víztaszító anyaggal belülről bekenjük. Töltőanyag helyett csupán a víz bejutását akadályozzuk meg. Szereljünk fel egy jól illeszkedő lemezt a lyukra. Fúrhatunk még egy-két lyukat a törzsön keresztül az odúig. Így kiegyenlítődik a belső tér és a külső páratartalom. Ezek a furatok mindenképp úgy helyezkedjenek el, hogy a csapadékvíz ne juthasson az üregbe, mert akkor minden kezdődik elölről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.

Ásó, kapa, nagy kaland: milyen ásót vagy ásólapátot vegyünk?

Az ásó vagy ásólapát alap kerti szerszám. Nincs kertrendezés nélkülük, lehetne mondani, azonban nem mindegy milyen kerti feladathoz milyen típusú ásót, ásólapátot választunk. Az éle lehet egyenes, csúcsos, a nyele műanyag vagy fa, a vége egyenes T- vagy D-nyelű. Speciális feladatokhoz pedig különleges bronzból is készülnek ásók, ásólapátok.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Ehető krizantémok: ilyen is van

A krizantém egy közismert dísznövény, ám arról kevesebb szó esik, hogy egyes fajai ehetők, fűszernek is kiválóak, némelyek virágából pedig tea készíthető. Érdemes ilyenekből is ültetni a kertbe…