Back to top

Idős fák gondozása

Késő ősszel és télen, fagymentes időben sort keríthetünk a fák ifjítására, hiszen ilyenkor az anyagcseréjük is áll, és madarak sem esnek áldozatául a folyamatnak, mivel nincs fészkelési időszak. Az idős fák gondozása több odafigyelést igényel, mint fiatalabb társaiké, mert már nehezebben regenerálódnak. Korukból eredő megjelenésükkel azonban kiemelkedő díszei lehetnek kertünknek.

Az idős fák látványosak, jól árnyékolnak, de sok levelet is hullatnak
Az idős fák látványosak, jól árnyékolnak, de sok levelet is hullatnak
Fotó: wikipedia
A növények életük végéig "növekvő lények", ebből ered magyar nevük is: növények. A fák fajuktól, fajtájuktól és életkörülményeiktől függően évtizedekig, sőt évszázadokig is élhetnek. Amikor egy fa már éveken keresztül kevesebbet növekszik, mint amennyi része elpusztul, az öregedését jelzi.

Kár azonban ilyenkor egyből lemondani róluk, hiszen egy-egy idős fa nem mindennapi színfoltja lehet portánknak, patinássá teheti azt.

Vastag ágaival, karakteres kérgével, olykor már helyenként hiányos, aszimmetrikus koronájával különleges hangulatot áraszt, ami sok ember szívéhez közel áll. Gondoljunk csak a bonsai-nevelés művészetére, ahol cél az idős fák kicsinyített, de természetes formáinak kialakítása.

Érdekes dolog, - de van rá kereslet - az idős fák forgalmazása, amelyre hazánk exkluzív faiskolai árudáiban is akad példa. Itt nem a 10-15 éves, többször iskolázott, nagy méretű példányokra gondolunk, hiszen ezek még fiatal növényeknek számítanak. Főleg füge (Ficus carica), gránátalma (Punica granatum), olajfa (Olea europea) és más gyümölcstermő ültetvények felszámolásakor nem kivágják a fákat, hanem óriási földlabdával munkagépek segítségével kiemelik és bekonténerezik. Ezután pedig olyan országokba szállítják (mint hazánk), ahol kuriózumnak számítanak, és az éghajlat is alkalmas arra, hogy védett helyen, kertbe kiültetve átvészeljék a teleket.

Ezek az öreg, már göcsörtös ágú növények egy újonnan épített villát is ódon kastéllyá varázsolhatnak megjelenésükkel.

Áruk viszont borsos akár több százezer forint. Tehát az idős fák - még ha nem is távoli országokból származnak - igenis értékesek.

A tápanyagellátásuk és az injektálás

Az épületekhez közel levő fákat gyakrabban kell alakítani, visszavágni
Az épületekhez közel levő fákat gyakrabban kell alakítani, visszavágni
Fotó: wikipedia
A koros fák tápanyagellátásának módja eltér a fiatalokétól. Mivel már akár évtizedek óta helyükön állnak, azóta folyamatosan használják a talaj tápanyagkészletét. Az ősszel lehulló lomb eltávolításával is megfosztjuk a növényt attól, hogy levelei lebomlás után újra tápanyagául szolgáljanak. Jó minőségű föld, vagy érett istállótrágya beforgatása a növény köré sem mindig lehetséges, mert a földfelszín közelében levő idős, vaskos gyökerek megsérülhetnek.
Egyik lehetséges megoldás, ha néhány hetente permetezéssel lombtrágyaként is adható folyékony műtrágyákat juttatunk a levelekre. A lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás azonban csak tüneti kezelés, és csak vegetációs időszakban alkalmazható.

Az igazi megoldás az injektálás. Egy kihegyezett 6-8 cm átmérőjű karót a fa környezetében 4-5 helyen minél mélyebben leverünk a földbe. Keressük meg azokat a helyeket, ahol még biztosan vannak gyökerek, de nem ütközünk a karóval beléjük, tehát nem sértjük meg őket.

A karót csak annyira verjük be, hogy ki is tudjuk húzni, hiszen az így keletkezett lyukba "injektáljuk" - töltjük bele a földdel kevert komplex műtrágyát, amely a gyökérzónában jobban érvényesül, mintha csupán a talajszintre szórtuk volna. Tisztán műtrágyát ne használjunk, mert túl nagy koncentrációban kárt is okozhat.

Kisebb sérülések ápolása

A sérülések az idősebb fákon gyakrabban okoznak problémát, mint a fiatalokon: rendszeresek lehetnek az ágtörések, odvasodások. Ezeket mindig kezelnünk kell, ellenkező esetben szabad kaput nyitunk a kórokozók és kártevők bejutásához.

Kéregzúzódások a törzsön fordulnak elő leggyakrabban.

Okozhatja állatok rágása, de ütődés is: ilyenkor a kéreg elválik és felszakadozik. A fa élő része pont a kéreg alatt található, így az a felszínre kerülve nem képes ellátni tápanyag-szállítási feladatait. Kis kiterjedésű sebfelület esetén elegendő tisztítás után fasebkátránnyal, olajfestékkel bekenni a sérült részt. Ma már korszerűbb viaszos fasebkezelő anyagok is kaphatók, amelyek előnye, hogy megakadályozzák a túlzott vízhajtásképződést, amely a sérülések környékén jellemző.

Nagyobb kiterjedésű kéregelválásnál vágjuk egyenesre a seb széleit, és rozsdamentes szegekkel, vagy dróttal körbekötve szorítsuk vissza.

Textillel is körbetekerhetjük, amelyet a kiszáradás megelőzése érdekében tartsunk nedvesen. Körülbelül egy hónap múlva nézzük meg hogy a levált kéregrész összenőtt-e a fával. Ha nem, akkor távolítsuk el az elváló részeket.

Az ifjított fáknak erős a hajtásnövekedése, ezért hajtásválogatásra lesz szükség később
Az ifjított fáknak erős a hajtásnövekedése, ezért hajtásválogatásra lesz szükség később
Fotó: wikipedia

Ha a seb a fa kerületének a felét érinti, vagy ennél is nagyobb részt, az már komoly gondokat okoz az életműködésében. Ekkor még próbálkozhatunk áthidaló oltással, vagy ha a seb a talajszint közelében van, akkor ültethetünk egy azonos fajtájú egyedet az idős fa közvetlen közelébe, amelyet azután beoltunk a sérülés feletti még ép szövetbe.

A metszési sebek egyes fajtáknál könnyen elfertőződhetnek a csapadék közreműködésével. Ilyen a fűz, nyír, hárs, vagy a juhar. A 4 centiméternél nagyobb átmérőjű metszfelületeket mindenképp kezeljük valamilyen anyaggal, ami elzárja a víztől.

Az ennél kisebb vesszőket pedig úgy metsszük, hogy a metszlap ne merőleges legyen a vesszőre, hanem a felső megmaradó rügytől átellenben lejtsen.

Így könnyen lefolyik róla a víz, és ami lényeges: nem a rügy irányába.

Nagyobb beavatkozások

Idős fák esetén gyakoriak az ágtörések, amit okozhat a szél, vagy akár a hó terhelése is. Ezeket a töréseket úgy alakítsuk tovább, hogy a kialakuló vízhajtások legerősebbjeiből pótolhassuk majd a hiányzó ágat. Ha nekünk kell eltávolítanunk egy vastag ágrészt, akkor a hasadás elkerülése érdekében több részben tegyük meg azt. Hasadások ellen biztosítókötésekkel védekezhetünk. Erre főként villás elágazódásoknál van esély és olyan ágazódási pontokban, ahol a fa statikailag gyengébb.

Az odvasodás is jellemző kárforma a korosabb példányoknál. Ahol a kéreg alatti háncsrészen kívül, az azt belülről határoló fatest is sérül, ott az egész fa léte veszélybe kerül. Az itt megjelenő víz és a kialakuló környezet kedvez a baktériumok és a gombák megtelepedésének. Először csak a seb barnulását tapasztaljuk, később azonban a fertőzés egyre mélyebbre hatol, és a szemünk elől rejtve, a fa belsejében terjed tovább. Az odvasodás során kialakuló üregek idővel a fatest belsejét teljes egészében korhadékká alakíthatják.

Az odvakat ki kell tisztítani, és fertőtleníteni kell gomba- és baktériumölő készítményekkel. Régebben plombálást alkalmaztak a lyukak betömésére. Ennek anyaga eleinte beton volt, ám annak a fáétól eltérő a hőtágulása, ezért nem túl alkalmas ilyen célra, főleg, ha az odú nagy kiterjedésű.

Folytak kísérletek más tömítőanyagokkal is: forgáccsal kevert bitumen, üveggyapot, kőzúzalék stb. Jelenleg a legjobb megoldásnak az tűnik, ha a kitisztított odút fertőtlenítés után valamilyen víztaszító anyaggal belülről bekenjük. Töltőanyag helyett csupán a víz bejutását akadályozzuk meg. Szereljünk fel egy jól illeszkedő lemezt a lyukra. Fúrhatunk még egy-két lyukat a törzsön keresztül az odúig. Így kiegyenlítődik a belső tér és a külső páratartalom. Ezek a furatok mindenképp úgy helyezkedjenek el, hogy a csapadékvíz ne juthasson az üregbe, mert akkor minden kezdődik elölről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért ne ültessünk özönnövényeket?

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok galibát okoznak a természetvédelemben, ezért nem ajánlott őket a kertünkbe vagy a természetbe ültetni – sőt, egyes növényeknél ezt a törvény is tiltja. Szerencsére ezek a fajok kerti felhasználásra könnyen helyettesíthetők hazánkban őshonos vagy „ártalmatlan” idegenhonos dísznövényekkel.

A tunéziai függőkertek az aszálynak is ellenállnak - egyelőre

Az északnyugat-tunéziai dombok magasan fekvő részén a gazdák több ezer fügefát termesztenek egy egyedülálló teraszos rendszerben, amely reményeik szerint megvédi őket az egyre súlyosabb aszályoktól.

A gyomnövények hasznáról

Van ám élet a „Megyek gyomlálni, mert megszólnak a szomszédok, ha gyomos a kertem” és az „Áthatolhatatlan parlagfű-dzsungel borít mindent” között is. Az a bizonyos arany középút! Ebben az írásban azt nézzük végig, hogy miért érdemes némi könyörületet tanúsítanunk a gyomokkal szemben.

Amit tilos használni, azt exportálni sem lesz szabad

Németországban arra készülnek, hogy megtiltsák bizonyos, náluk nem engedélyezett növényvédő szerek exportját; a jogszabálytervezet várhatóan az év végéig elkészül. Persze kritikusai is vannak.

Kisközösségben fejlődhetünk

A gyümölcsösben nem csak gyümölcs terem. Örömteli munkának is helyszíne, ahol a kisközösség fejlődhet, és tapasztalatokat gyűjthetünk egymástól. Ez az alsópáhoki Gyümölcsöző Közösségi Kert mottója. A közösség koordinálja a településen kialakított kerttel kapcsolatos teendők elvégzését.

A paradicsom magjának olaja: selejtből is lehet kincs

Aki készített már paradicsomlevet vagy paradicsommártást, jól tudja, hogy ezekben a magok, és a héj finoman szólva zavaróak tudnak lenni, és a selymes állag elérése érdekében ezektől érdemes megszabadulni. Tehát befőzéskor még háztartási keretek között is jókora kupac hulladék gyűlik össze, képzeljük csak el, mekkora lehet ez egy feldolgozóüzemben.

AgroPV - A napelemek alatti élelmiszertermelés

Aromás fűszernövények és virágok keverékét termesztik egy fotovoltaikus parkban, Görögországban. Spanyolországban az articsóka és a brokkoli közös földterületen osztoznak napelemekkel. Belgiumban paneleket szereltek fel közvetlenül a málna és a cukorrépa ültetvények fölé. Ezek európai példák a mezőgazdaság és az energiatermelési megoldásokra, amely hibrid rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak.

Jövőre piacra dobják a GMO lila paradicsomot

Már most is számtalan színű paradicsom-változat kapható, beleértve a hagyományos pirosat is, de létezik citrom- és narancssárga, zöld, sőt, burgundi színű is. Most azonban egy újabb színváltozat is felkerül a palettára, a lila.

A gyomszabályozás lehetőségei

A szőlőültetvények gyomirtása a hagyományos termesztésben sem egyszerű kérdés, még úgy sem, hogy általános a gyomirtó szerek használata. A fenntartható termesztésben nem megengedettek a kemikáliák, csak mechanikai módszerek vagy alternatív megoldások lehetségesek.

Fakitermelésből látványsport

Amerikában 1985-ben a STIHL USA az ESPN sportcsatornával karöltve életre hívta a STIHL TIMBERSPORTS Series-t; Európában pedig az ezredforduló óta rendeznek versenyeket. Több mint 20 ország rendez nemzeti bajnokságokat, emellett világbajnokságok és Champions Trophy versenyek is vannak. A Bábolnai Gazdanapok programjában Timbersports versenyt ugyan nem, de bemutatót láthatott a közönség.