Back to top

A magányos kutyák szorongásának oldására fejlesztenek távhívásos rendszert

Magányos kutyák nemsokára talán "felhívhatják" távollévő gazdájukat egy új eszközzel, amelynek fejlesztésén brit és finn kutatók dolgoznak.

A DogPhone nevű eszköz működési elve az, hogy ha a kutya felkap egy labdát, abban egy beépített gyorsulásmérő elindít egy laptopot, amely videohívást kezdeményez gazdája eszközére - olvasható a techxplore.com portálon.

A "kutyafont" a Glasgow Egyetem kutatója, Ilyena Hirskyj-Douglas találta fel a finnországi, Aaltói Egyetemen dolgozó kollégáival együtt és egy Zack nevű labrador segítségével. Hirskyj-Douglas megmutatta négylábú "laborasszisztensének" az eszköz működését, majd 16 napra odaadta neki.

Néhány véletlen hívás mellett a labrador felhasználta az eszközt arra, hogy kapcsolatba lépjen gazdájával és megmutassa neki a játékait.

Gazdája - maga a kutató - a videohívást fogadva megmutatta kutyájának az irodáját, egy éttermet és egy utcai mutatványost, amivel sikerült a laptop képernyője elé csalni az állatot. Hirskyj-Douglas szerint nem lehet biztosan tudni, hogy a kutya tudatában volt-e a labda megmozgatása és a videokapcsolat létrejötte közti ok-okozati összefüggésnek, de tény, hogy több alkalommal is határozott érdeklődést tanúsított a képernyőn látottak iránt és ugyanúgy viselkedett, mint a fizikai együttlétlétek alkalmával.

A kutatók remélik, hogy a még további tesztelésre váró kutyafon segíthet csökkenteni az egyedüllét okozta szorongást az úgynevezett pandémiakutyáknál,

azoknál a házikedvenceknél, amelyek a koronavírus-járvány miatt elrendelt lezárások idején hozzászoktak az állandó emberi jelenléthez.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

A Digitális Bemutató Gazdaság díj meghirdetése és a Digitális Szolgáltatók Adatbázisának létrehozása az agráriumban

Új állomásához érkezett a Digitális Agrárakadémia megvalósítása. A Kormány 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját (DAS), melyben meghatározásra került a Digitális Agrárakadémia. A Digitális Agrárakadémia célja a precíziós technológiák használatának elterjesztése, a termelők felkészítése a precíziós agrár-megoldások, a precíziós eszközök és szolgáltatások felhasználására.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Tápanyag vizeletből

Francia kutatók egyedülálló és természetes megoldást keresnek a műtrágyák kiváltására, hogy kisebb környezetszennyezéssel érhessünk el hasonló hozamokat.

Hivatalos szakma lett a növényvédelmi drónpilóta, már az első képzőintézmények is megvannak

A technika fejlődése újabb szakmákat hívott életre Magyarországon. A drónok egyre többféleképpen hasznosíthatóak, már nemcsak a filmiparban, hanem az agrárszektorban is. Ezt felismervén a Nébih kezdeményezésére új képzés indult: a növényvédelmi drónpilóta alapképzés. Magyarországon elsőként az ABZ Drone Kft. szerezte meg a jogot, hogy megszervezhesse és elindíthassa az oktatást.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.