Back to top

Élelmiszeripari válságot okozhat a gáz ára

A műtrágya alapanyaga a földgáz, és a földgáz világszintű drágulása miatt élelmiszeripari válság elé nézhetünk, mert emiatt a késztermék is drágult. Iparági elemzők szerint a növénytermesztők máris kevesebb műtrágyát vásárolnak, aminek a hatására csökkenhet a hozam, amitől jócskán megdrágulhatnak az üzletek polcaira kerülő élelmiszerek.

Ömlesztett műtrágya raktár
Ömlesztett műtrágya raktár
Ez leginkább az élelmiszerimportra szoruló szegényebb államokat sújthatja, komoly gondokat okozhat a hiány. Jövőre a hazai és az európai kis- és középgazdálkodókat is erősen sújthatja ez a helyzet. Románia legnagyobb műtrágyagyártója az Azomureş (Azomaros) vegyi kombinát (a svájci Ameropa-csoport tagja) szakértőivel elemeztük, hogy hogyan érintheti a gazdákat az energiahordozó globális drágulása.

A gazdasági válságot kétségtelenül a gazdaság tavalyi, covid–19-világjárvány miatti leállása idézte elő.

Több kulcsfontosságú iparág részben vagy teljes egészében leállt, amitől megnövekedett a termékeik iránti kereslet, és ez előbb a termelői, később a fogyasztói árakat is befolyásolta. A hirtelen megugró kereslet kielégítésére kevésnek bizonyultak a rendelkezésre álló szállítmányozási kapacitások, és a helyzetet a brexit következtében előállt kamionsofőr-hiány is súlyosbította.

Az ipar egyre több földgázt igényelt 2020. januárjától, azonban 2021. január 4-én a hollandiai online értékjegypiac (TTF – Title Transfer Facility) ugrásszerűen drágított – 1 mega­watt­óra gáz ára 17-ról 65 euróra ugrott. Ez a korábban 15–20 eurós éves átlagárhoz képest 320 százalékos áremelkedés.

A börze követte a lépést, ebben az időszakban 450 százalékkal emelkedett a gáz ára a válság előttihez képest. Ennyire rövid idő alatt ilyen nagy növekedésnek még nem voltak tanúi a gazdasági elemzők. (Az európai kisgazdaságokban a drágulás hatására 150-200 euróval drágul a fűtés.) És egyelőre nincs arra utaló jel, hogy az ár csökkenne.

Ugyanis az európai zöld megállapodás (Green Deal) szerint csökkenteni kell a közösség szén-dioxid-kibocsátását, ellenkező esetben pedig – főleg a nagyfogyasztóknak – zöld adót kell fizetnie. Ez akár 100 százalékos áremelkedést okozhat a fosszilis energiahordozók árában.

Közben a gazdaság járvány utáni fellendülése hatására az ázsiai nagyipari fogyasztók is több gázt igényelnek, ezért az orosz Gaz­prom inkább Kínának, Japánnak és Törökországnak szállít több gázt, az európai exportja terhére. Németországba idén 20 százalékkal kevesebb gáz jutott, mint tavaly, ami igencsak megrengeti Európa legnagyobb gazdaságát, így az Európai Uniót is. November elején csupán

71 százalékban volt feltöltve az EU gáztároló kapacitása, és a télen várhatóan nagyobb fogyasztás következtében aligha enyhül a hiány. Ez beláthatatlan időre magasan tarthatja a gázárakat, vélik az elemzők.

Rekordáron a műtrágya

Az Azomureş gyártelepe
Az Azomureş gyártelepe
Marosvásárhelyen van Románia legnagyobb műtrágyagyártó cége, az Azomureş, amit erősen érint a gazdasági válság. A gyár 2020-ban az ország húsz legjobb cége közé tartozott. Áruforgalma 1,3 milliárd euró volt. Az Európában lévő

120 hasonló gyár között a tizedik helyen áll. Románia műtrágyaszükségletének az 50 százalékát biztosítja. A román mezőgazdaság 2,4 millió tonna műtrágyát igényel évente.

Az Azomureş éves termelése 1,6 millió tonna, amiből 1,3 milliót értékesítenek az országban, a hiányt behozatalból pótolják a gazdák. Termelési kapacitásuk 75 százalékát a belpiacon értékesítik, de szállítanak műtrágyát környékbeli országokba is, Magyarországra, Szerbiába, Ukrajnába, Lengyelországba, és elenyésző mennyiségben a tengerentúlra is exportálnak.

Romániában saját értékesítési hálózata van a gyártónak, ami megelőlegezi a gazdáknak a műtrágyát, az Ameropa egyik leányvállalata pedig, a konstancai Ameropa Grains hasonló feltételekkel biztosít nekik vetőmagot.

A gyár kereskedelmi osztályának elemzése szerint az ország déli-délkeleti részében levő nagygazdaságok a drágulás ellenére már idén felvásárolták a jövőre szükséges műtrágyát, igaz, egyelőre kevesebb mennyiséget értékesített a gyártó, mint az előző év hasonló időszakában. A legjobban azonban a kisgazdákat érinti a drágulás, akik ilyen áron már nem biztos, hogy „megengedhetik” maguknak a felárat, és emiatt csökkenhet az ország jövő évi termése.

Josh Zacharias kereskedelmi igazgató elmondta, mivel a földgáz a műtrágyagyártás alapanyaga, az előállítási költség 80 százalékát a gázár teszi ki. A gáz világpiaci drágulása miatt az európai műtrágyatermelés a válság előtti időszak felére csökkent. Sok gyár bezárt vagy csökkentette a termelését.

A cég által a szabadpiacon vásárolt gáz ára 2012. januárjában 18 euró volt megawattóránként, idén októberben pedig 100 euró, így értelemszerűen megdrágult a műtrágya is.

A válság óta a világpiacon a műtrágyaárak kereslete és kínálata közötti egyensúly is felborult: Kína, Törökország és Oroszország ugyanis leállította az exportját, Indiában és Ausztráliában csökkentették a termelést. Az Azomureş is félkapacitással üzemel az idén. A kereslet növekedése miatt 2021 második félévében a műtrágya világpiaci ára rekordmagasságba emelkedett.

A műtrágyagyárak termelésének a csökkentése nem csak a növénytermesztőket érinti. A gyárak által előállított folyékony szén-dioxid a húsfeldolgozó ipar hűtőfolyadéka, az autóiparban pedig adalékanyagként használják. Sok más ország mellett Tajvan jelezte, hogy hiánycikk lett az AdBlue (DEF) adalékanyag.

Az igazgató szerint a világ élelmiszer-termelésének 50 százaléka függ a műtrágyagyártástól. Ha az ára miatt kevesebb műtrágyát vásárolnak a gazdák, a termeléskiesést az élelmiszerár emelésével kompenzálják.

A növénytermesztők a termény árának 20 százalékát költik műtrágyavásárlásra, a többi a műveléshez szükséges üzemanyag- és egyéb inputok költségét fedezi. Az Azomureş a korábbi háromszorosára emelte a műtrágya árát.

A Műtrágyagyártók Európai Szövetsége tájékoztatta a helyzetről az Európai Bizottságot is, ugyanis a fejlemények elkerülhetetlenül kihatnak az unió mezőgazdasági-élelmiszeripari piacára is. Az ördögi kör azzal zárul, hogy kevesebb étel kerül a fogyasztók kosarába, ami szociális válságot is előidézhet, hosszú távon megnő az elszegényedési ráta.

Még megelőzhető a jövőre jósolt szociális válság

Az iparági szövetség képviselői az Európai Bizottság tudtára adták, hogy a pandémia okozta világpiaci kereslet-kínálat közötti egyensúly felborulása okozta a válságot. Felkérték az EB illetékeseit, hogy a tagországok mozgósításával több irányból pótolják a földgáztartalékokat, és különböző intézkedésekkel szorítsák le az árakat. Ha a járványt követően a gazdasági helyzet visszaáll a korábbi kerékvágásba, akkor a műtrágya ára is csökkenhet.

Jelentősen csökkent a műtrágyaeladás
Jelentősen csökkent a műtrágyaeladás

Ugyanakkor ez a helyzet kedvezőnek is bizonyulhat az iparág számára, hiszen ha a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek drágulnak jövőre, akkor a gazdáknak több műtrágyát kell vásárolnia az idén, és megfelelő minőségű vetőmagot, hogy növeljék a hozamokat, ha így jövőre nagyobb jövedelemre tehetnek szert.

A kisebb jövedelmű kis- és középgazdálkodók a helyzet vesztesei, akik képtelenek több műtrágyát vásárolni. Anélkül is lehet termelni, de az a mennyiség és a minőség rovására megy, mert arra is számítani kell, hogy előbb-utóbb a műtrágya ára eléri azt a szintet, amit a gazdák nem tudnak megfizetni, és akkor felborulhat az integrált rendszer. Ez azt is jelenti, hogy nem tudja megfelelő áron eladni a gazda a termést, nem tudja az optimális gazdálkodáshoz szükséges műtrágyát megvásárolni. Ettől még több gyár zár be – és akkor már gázfogyasztó sem lesz.

Az Azomureş szakértője szerint az energetikai válság következményei beláthatatlanok lehetnek, ha az agráriumba és az élelmiszeriparba is begyűrűznek. Ezért az összes EU-tagországnak minél előbb lépnie kell, hogy a növénytermesztők elfogadható áron juthassanak az oly fontos alapanyaghoz, a műtrágyához, és elkerüljük a jövő évre jósolt válság szociális elmélyülését.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Nagy érdeklődés övezte a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázatot

A Vidékfejlesztési Program meghirdetett felhívási közül az egyik legsikeresebbnek a 2022. május 31-én lezárult, adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő, mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázati konstrukció bizonyult.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Országos Borverseny: a magyar borok rangadója

Az érzékszervi minősítésnek több szintjét különböztetjük meg: a kötelező hatósági minősítésen túl kiemelt szerepe van borversenyeknek, a kereskedelmi minősítéseknek, minőségbiztosítási intézményeknek, valamint szakmai kiadványok által felkért bizottságok, vagy szakértők pontozásán alapuló minősítési eredményeinek. Összességében valamennyi minősítés a fogyasztó tájékoztatására hivatott.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.